„Ha sürgősen nem történik valami, akkor katasztrófa lesz” – szinte mindennaposak a lövöldözések a déli határnál

„Itt, ezen a pár száz méteren nincs baj, mert az Attila rendet tart” – mondta egy gazda a Horgos melletti Királyhalomhoz közel, a Szerbiát és Magyarországot elválasztó határkerítés tövében, a kukoricaföldek mellett, traktorja és két családtagja társaságában. Az elmúlt hónapokban itt is jelentősen növekedett a bevándorlók száma,

a közeli erdőkben és tanyákon a gazda elmondása szerint 60–100 fős táborok vannak.

A helyiek kezdetben saját maguk szervezte csoportokban járőröztek a kerítésnél, de most, hogy a bevándorlók és az embercsempészek többen vannak, már nem érzik biztonságosnak a környéket.

Az utóbbi időben ugyanis többször volt lövöldözés a környéken, néha még lakott területen is, néhány napja pedig beszámolók szerint kézigránát is robbant egy hajdújárási ház előtt.

A helyiek azt mondják, azért nőtt meg az erőszakos események száma Szabadka környékén, mert egyre többen vannak a bevándorlók és az embercsempészek is egyre agresszívabbak.

„Engem, mondjuk, az nem is piszkál, hogy egymást lövik”

„Többen vannak, mint korábban, ez már a 2015-ös szint. Eddig ezeket a tanyákat nem lakták, ez új, nagyjából egy hónapos történet. Eddig messze voltak a falutól, most közelednek. Azért be nem jöttek, mert ők is félnek, elhúzódtak, hogy ne legyenek szem előtt.” A gazda egyik ismerősének tanyáját is elfoglalták a bevándorlók: „vitt is nekik a cimborám zsákokat, hogy ha már szemetelnek, legalább szedjék össze maguk után”.

A férfi elmondása szerint a migránsok többnyire békések, és olyan sem történt még, hogy a házakba is bementek volna, de a járőrözések közben történtek már atrocitások. „Hogy miért kezdtek fegyverkezni, azt el sem tudom képzelni, bele sem merek gondolni. Engem, mondjuk, az nem is piszkál, hogy egymást lövik, csak beszorul közé a lakosság.”

A férfi szerint érthető, hogy a hatóságok sem tudnak kezdeni semmit a kialakult helyzettel. „Bejön az ország másik felén ez a rengeteg migráns. Hiába viszik vissza, mit csinálnak velük? Pár nap múlva megint itt vannak, mert a kiindulópontra nem bírják elvinni.

Ez egy körforgás, szinte értelmetlen. Összeszednek 5–600-at, leviszik, három nap múlva megint itt vannak.

Nem kéne őket beengedni az országba. Bejönnek, aztán a szerencsétlen állam sem tud velük mit csinálni. Mi idáig megoldottuk, de ez most már komolyodik.”

A Királyhalom és Horgos között kanyargó földutak mellett számos elhagyatott tanyaépület áll, többségük autóval megközelíthetetlen, emberi jelenlét nyomait a frissen eldobált ásványvizes üvegeken és csipszes zacskókon kívül nem nagyon mutatja semmi más. A Szelevényi-erdőhöz közelebb érve viszont a fák között nagy szemétkupacokra, eldobált ruhákra lettünk figyelmesek.

Látszott, hogy az erőben tényleg sokan élnek. Ahogy bekanyarodtunk, két fiatal férfi állta utunkat, akik minden bizonnyal jobban megijedtek tőlünk, mint fordítva, pedig mi kifejezetten a gránátokkal és gépkarabélyokkal felszerelt embercsempészek hírére érkeztünk.

Eredménytelen kipucolás

A Királyhalom mellett fekvő Hajdújárás az elmúlt hónapokban gyakran szerepelt a médiában. A valamivel több mint kétezer lelket számláló település közelében sok lövöldözés volt, itt is előfordult, hogy lakott területen dörrentek a fegyverek. Pár napja egy, a falu szélén lévő utcában, egy családi ház előtt robbant fel két kézigránát, egy harmadikat pedig hosszú órák munkájával hatástalanították csak a tűzszerészek. A házat egy kétgyermekes család lakja, a családfő szerint a támadás ellene irányult, mivel gyakran tett bejelentést a hatóságoknál a közeli erdőkben táborozók és az embercsempészek miatt.

„Az úgynevezett kipucolásnak semmi eredménye sem volt. Ahogy elszállították azt az állítólagos 300 migránst, amit a médiában mondtak, ugyanannyi jött vissza. Az üres buszok még meg sem fordultak, a taxisok már hozták is őket” – osztotta meg velünk egy helyi nő.

Szerinte korábban az emberek még sajnálták a bevándorlókat, úgy gondolták, hogy kutya kötelességük segíteni a rászorulókon. „Sajnos az áradat nem hagyott alább és mostanra olyan méreteket öltött, hogy mindenki számára világossá vált,

ha sürgősen nem történik valami, akkor katasztrófa lesz.”

A közösség nagy része még mindig a bevándorlókat tartja problémának, de a nő úgy látja, ha az embercsempészek nem hitegetnék őket azzal, hogy átjuthatnak Európába, amit tejjel-mézzel folyó Kánaánként állítanak be, akkor talán nem is indulnának útnak. „Nagy valószínűséggel nem maguknak a migránsoknak vannak fegyvereik, inkább az embercsempészeknek. De bizonyára közöttük is vannak, akik jobb körülményekből indultak, akár fegyvereket is be tudnak szerezni.”

Napi szinten 30–50 taxis

Hajdújáráson is számos rendőrségi akció volt az elmúlt időszakban. Százakat vittek el a hatóságok, a bevándorlók száma mégsem csökken, és szinte mindennaposak a lövöldözések a faluhoz közel. A helyiek szerint a taxisok jelentik az egyik legfőbb problémát. „Minden lelkiismeret-furdalás nélkül szállítják őket. Napi szinten 30–50 taxis viszi őket különféle településeken keresztül. Négy migránssal számolva ez elég extrém szám, főleg, hogy van taxis, aki többször is fordul.”

A közigazgatásilag Szabadkához tartozó településen a fegyveres incidensek és a robbantás miatt falugyűlést is tartott Szabadka város vezetése a rendvédelmi szervekkel együtt, ám érdemi válaszokat nem kapott senki. Pár napja a lakosok egy petíciót is át szerettek volna adni Stevan Bakićnak, Szabadka polgármesterének azt kérve, hogy juttassa el azt Aleksandar Vučić államfőnek.

A dokumentumban a helyiek azt kérték, hogy a kormány tartsa távol az EU-ba igyekvőket 10 kilométeres körzetben a várostól, valamint hogy a taxisokat, szállítókat és azokat, akik segítik a bevándorlók illegális határátlépését, szigorúbban büntessék.

A polgármester át sem vette a petíciót.

„Úgy érezzük, hogy magunkra maradtunk, hogy a helyi közösségek vezetői és az állami szervek semmilyen biztató intézkedést nem tesznek. Mintha ezt az egész helyzetet nem is tartanák problémának. Ott vagyunk, ahol a part szakad, tehetetlenül nézzük, ahogy elfoglalják az otthonainkat, lakhatatlanná teszik a településeinket” – mesélte a neve elhallgatását kérő helyi nő.

Ők állatokat lopnak, az embercsempészeknél gépfegyver van

Valószínűleg a területekért folynak harcok a környéken. „Egy-egy embercsempészcsoport lefoglal egy bizonyos határ menti részt, ellenőrzése alá vonja azt, és védelmezi a rivális embercsempészektől.

Amikor a taxisok kihozzák az újabb migránscsoportokat, beindul a harc értük.

Nem hivatalos információk szerint négyezer euró/koponya körül mozog az általuk biztosított illegális határátlépés. Minél több »felhasználó« van, annál több pénz üti a markukat” – mondja Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke. Szerinte többnyire afgán, marokkói és tunéziai embercsempészek harcolnak itt egymással, akik rendelkeznek katonai tapasztalattal, így tudják kezelni a fegyvereket és kiépített logisztikájuk is van.

A környéken táborozók száma valahová ezer környékére tehető, de ezt nehéz megbecsülni, ugyanis állandó mozgásban vannak a határzóna és a telephelyeik, valamint a befogadóközpontok között. A politikus szerint inkább az embercsempészek jelentenek nagyobb veszélyt a lakosságra: a befogadóközpontokon kívüli bevándorlóknak maximum csak késeik vannak, és lelakják a hétvégi vagy üresen álló házakat, vagy károkat okoznak a veteményesekben és állatokat lopnak.

Az embercsempészek viszont „fel vannak fegyverezve pisztolyokkal és gépfegyverekkel, vadászkarabélyokkal, kézigránátokkal.

Kisajátítanak egy területet közvetlen a határ mellett, és nem engednek oda senkit. Sokan ezért nem is merik megművelni a földjeiket, mert beleesik az embercsempészek által ellenőrzött területbe, vagy a közvetlen közelében van.” A VMDK elnöke úgy tudja, hogy ezekre a helyekre még a helyi rendőrök sem mernek bemenni, tekintettel az elmúlt hónapok eseményeire, de a csempészbandák most „szintet is léptek, és az erdőkből beköltöztek a települések külvárosába, a tanyák udvarába”.

Megpusziljuk a halat, majd visszaengedjük a tóba

Ahogy a lakosság, úgy Csonka sem túl elégedett az állami szervek hozzáállásával, mivel nem látszik a politikai akarat, ami kordában tartaná a helyzetet. Ha jön is segítség, későn érkezik, a média jelenlétében összegyűjtik a bevándorlókat, felszámolják a táborokat, fényképezkednek, majd elmennek.

„Pár órán vagy pár napon belül a taxisok visszahozzák a migránsokat, és minden kezdődik elölről.

Ilyen sporthorgász taktika ez: megfogtuk a halat, megpusziltuk, fényképezkedtünk, majd visszaengedtük a tóba.”

A határőrség visszaállítása, az állandó jelenlét és a beáramlás megállítása lenne a megoldás a politikus szerint, kiszűrve azokat, akik biztonsági kockázatot jelentenek. Az embercsempészbandák felszámolása mellett „szigorúbb vízumpolitikát kellene alkalmazni. Egyes országok lakosai jelenleg visszaélnek vele, az emberek úgy érkeznek Szerbiába mint turisták, 90 napos tartózkodási joguk van, de egyértelműen ezt arra használják, hogy embercsempészeket keressenek és így jussanak tovább az EU felé.” Úgy látja, hogy a rendőröknek és a helyi rendvédelmi szerveknek sincs elegendő mozgásterük, és azokat a taxiszolgáltatókat sem vizsgálják alaposan, amelyek migránsokat szállítanak.

Akár a rossz szabályozás, a politikai akarat vagy az erőforrás hiánya tartja fenn a helyzetet, egy biztos: az embercsempészek kereszttüzében élők nem érzik magukat biztonságban, és próbálnak ellenállni. A Királyhalom környékén élők mellett a hajdújárásiak is szervezkedésbe kezdtek, pár napja egy gyűlés után néhány tucat ember szinte fegyvertelenül vonult be az erdőbe, hogy az ott lévő bevándorlókat felkutassa.

Ahogy az egyik megkérdezett mondta:

„botokkal a kalasnyikovok ellen”.

Ezen felül „a társadalmi hálókat, térfigyelő kamerákat használva értesítő, megfigyelő rendszert alakítottak ki, amin keresztül igyekeznek értekezni, figyelmeztetni egymást az esetleges problémákról” – meséli Csonka, aki szerint az, hogy a helyzet radikalizálódni fog-e, csak attól függ, hogy a hatóságok képesek lesznek-e kezelni.

A kialakult helyzettel kapcsolatban kerestük Horgos, Hajdújárás és Palics helyi közösségeinek a képviselőit, ám ők cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a kérdéseinkre, ahogy a Vajdasági Magyar Szövetség sem. Kern Imre, Szabadka város alpolgármestere az illegális bevándorlókkal és az embercsempészekkel kapcsolatban annyit reagált, hogy a „migránskérdés nem az önkormányzat hatásköre”, ezért a kérdéseinkre nem adhatnak választ.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.