A kórházi fertőzések legfeljebb 20-40 százalékát lehet megelőzni

A kórházi fertőzések legfeljebb 20-40 százalékát lehet megelőzni – válaszolta a Népszava kérdésére Surján György, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Prevenciós és Epidemiológiai igazgatója. A kérdés egy háttérbeszélgetésen merült fel, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) szervezett.

A kórházi fertőzések témája kiemelt figyelmet kapott az elmúlt hetekben, miután a Direkt36 oknyomozó cikksorozatot publikált a Telexen. Az első részben a helyzet általános súlyosságáról írtak, a másodikban a kórházak fertőzöttségi rangsorát mutatták be, a harmadikban azt, hogy milyen kórházi körülmények okozzák az ilyen fertőzéseket, a negyedikben pedig arról írtak, hogy Angliában hogyan küzdenek ellenük.

Surján Orsolya, az országos tisztifőorvos helyettese azt mondta, hogy azon fertőzések száma, amik csak egészségügyi ellátással összefüggésben fordulhatnak elő (például a multirezisztens kórokozók vagy a clostridium difficile baktérium okozta fertőzések), 2020-hoz és 2021-hez képest 8 százalékkal csökkent. Viszont a nem specifikus járványokból 2022-ben 55 százalékkal több volt, mint 2021-ben.

A multirezisztens kórokozók miatt kialakult fertőzésekből 2022-ben 13 százalékkal kevesebbet jelentettek a kórházak, a véráramfertőzésekből pedig 22 százalékkal kevesebbet. A clostridium difficile okozta fertőzések száma 10 százalékkal csökkent. Eközben 20 százalékkal kevesebb kézfertőtlenítőt használtak a kórházakban, mint az előző évben.

Kedden a parlamenti ülésnap napirend előtti megszólalásában az MSZP-s Gurmai Zita azt kérdezte, hogy miért nem teszi közzé a kormány azt a kimutatást, amelyből intézményekre lebontva meg lehetne tudni a kórházi fertőzések számát. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára erre azt válaszolta, hogy minden kórházi ellátás valamilyen kockázattal jár, közös cél, hogy minél kisebbek legyenek a kockázatok.

Ezután megjegyezte, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Magyarországnál rosszabb a kórházi fertőzések aránya többek között Luxemburgban, Norvégiában, Franciaországban.

Surján György azonban rámutatott, hogy nagyon nehéz az egyes intézményekben előforduló fertőzéseket elemezni, mert rengeteg külső tényezőt kell ilyenkor figyelembe venni – például van-e a fertőzöttnek társbetegsége, hány éves, milyen szociális környezetben él, föl tud-e kelni, kell-e mosdatni. Azt mondta, hogy vannak közlemények, amikben megpróbálnak minden ilyen tényezőt figyelembe venni, és azokkal korrigálni az eredményt, de a szakirodalom szerint jelenleg nincs egy tudományosan megalapozott, validált módszer, ami ezeket a különbözőségeket mind ki tudná küszöbölni és lehetővé tenné azt, hogy a különböző kórházak adatait egymáshoz lehessen mérni. Hozzátette, hogy van olyan ország, ahol közzétesznek ilyen adatokat, de rangsorokról nem tud.

„Az, hogy nem létezik ilyen módszer, ez nem a mi véleményünk, hanem az amerikai járványügyi hatóságé, a CDC-é. Ők a kórházi fertőzéssel kapcsolatos adatokat fertőzéstípusonként teszik közzé, és azt vizsgálják, hogy az egyes államoknak melyik mutatói javultak vagy romlottak az előző évihez képest. Ők sem nevesítik, és nem azért, mert szégyellik, hanem az a meggyőződésük, hogy a rangsorok egytől egyig megtévesztőek és hibásak. Ráadásul egy ilyen közlés rossz reakciót váltana ki az intézményekből és ahelyett, hogy a folyamatot javítanák, azzal foglalkoznának, hogyan kozmetikázzák az eredményeiket”

– mondta Surján György. Azt is megjegyezte, hogy soha nem tudják nullára redukálni a fertőzések számát.

„Az összes kórházi fertőzésnek mindössze 20-40 százaléka kerülhető el odafigyeléssel, az ellátási folyamatok javítgatásával, a maradék 60 százalék be fog következni.”

Azt gondolja, hogy ha ennél nagyobb különbségek vannak a kórházak között, akkor az nem a kórházi ellátást minősíti, hanem az összehasonlításban használt tényezőket. „A megfelelő összehasonlításhoz használt mérőszám előállítása jelen pillanatban a tudomány világába tartozó kutatási kérdés. Egy ilyen mutató elkészítésében az NNGYK szívesen együttműködik bármely szakemberrel, ám korántsem biztos, hogy ez sikerül” – mondta.