egészségügy
RSS
Szolidaritásáról biztosítja a demonstrációt a PDSZ, a PSZ és a SZEF is.
A lezárások még jobban elszigetelték az egyébként is érzékeny fiatalokat, és a szorongásukat is felerősítették.
A PDSZ hívja tüntetni a pedagógusokat.
A Zala megyei kórházban csak a kisebb baleseti sérüléseket tudják ellátni a felmondások óta, Kanizsa, Szombathely és Kaposvár fogadja a súlyos sérülteket.
Tavaly nyárhoz képest nem ritkán a duplájára, triplájára nőtt a várakozási idő.
Az ellátókat és a betegeket is védi a kormány friss döntése, mondja az orvostársadalom. Több európai országban már korábban meglépték ezt.
Ezt mutatják az egészségbiztosító 2020-as adatai.
A múlt héten műtéten átesett egyházfő bírálta az egyházi fenntartású kórházak pénzéhes menedzsereit.
Igaz, még mindig közel 1000 fővel dolgoznak kevesebben az egészségügyben, mint a tavaszi jogviszony-reform előtt.
A legtöbb forrást a III., XI. és XIII. kerület kapja.
A tavaly márciusban kezdődött járvány alatt annyi embert veszítettünk el, mint Kiskunfélegyháza lakossága. Az elhunytak 67 százaléka 70 évnél idősebb, de a harmadik hullámra jelentősen emelkedett a fiatalabb korosztály aránya is.
Az egészségügyi és szociális intézményekben is enyhítettek a szabályokon, a betegek elől elzárt helyeken levehetik a maszkot az egészségügyi dolgozók.
Ezt az államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában jelentette ki.
A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat, a várólistákat pedig csak úgy lehet ledolgozni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Kincses Gyula szerint alaposan elemezni kell, hogy miért haltak meg nálunk ilyen sokan a Covid idején. Interjú.
Kiégéssel, depresszióval, kialvatlansággal küzdenek az egészségügyi dolgozók egyévnyi terhelés után. Sokan nem mernek segítséget kérni, mert azt összeférhetetlennek gondolják a segítői szerepükkel. Pszichológusokkal beszélgettünk arról, hogy mit éltek át az orvosok, ápolók a járvány legnehezebb heteiben, és milyen hosszabb távú hatásai lehetnek rájuk.
Hosszú tilalom után mától mondhatnak fel ismét az egészségügyi dolgozók.
A segélyhívások az ügyeleti centrumok helyett a mentőszolgálat központi számára futnának be, írja a lap egy birtokába került tervezet alapján.
A Kúria megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, ezért a kórháznak nem kell fizetnie a felmentett orvosnak.
Egy budapesti Covid-osztályt vezető orvos beszélt egy előadásában arról, mennyire megviselte Magyarországon az egészségügyi dolgozókat a járvány.
Vezető ápolók meséltek arról a Deutsche Wellének, hogy hogyan érte őket az, amikor a járvány harmadik hulláma alatt megszűnt a korábbi közalkalmazotti státuszuk.
Orvostanhallgatók is önkénteskedtek a kiskunhalasi járványkórházban, a hosszú, embert próbáló műszak után esténként már csak arra volt erejük, hogy bedőljenek az ágyba, Volt, akinek a fertőzött, súlyosan beteg édesapja is ott feküdt lélegeztetőgépen.
Az ágyszám 80 százaléka vonható be a normál betegellátásba.
A covidos védekezési nehézségek, a kórházak adósságai és a magyar egészségipar magas külföldi beszállítói aránya határozott lépésekre sarkallta a kormányt. Önellátási programok, reprivatizációs lépések, vissza nem térítendő támogatások indultak. De vajon behozható-e az évtizedes technológiai hátrány, és a betegnek mi a fontosabb, a minőség vagy az eszközök származási helye?
Rékassy Balázs orvos és egészségügyi szakközgazdász önkéntesként dolgozott egy Covid-osztályon: elalvás előtt hullazsákokra gondolt, közben emberfeletti munkát végző ápolókkal, váratlan halálesetekkel, kiszámíthatatlan színvonallal találkozott. Rékassy szerint a magyar kormány kalkulált a magas halálozással, de elkésett a korlátozásokkal. Most a „poszt-Covid-egészségügy” jön kiégett, motiválatlan dolgozókkal, és az irányítás rég kicsúszott az Emmi kezéből.
Négy nap van a válaszra, ebből kettő a hétvégi. Nagy rendszerátalakítás jön az egészségügyben.
De közben tartani vagy fokozni kellene az oltási tempót, fent kell tartani a kórházak Covid-részlegeit, és szabadságra kellene engedni a brutálisan széthajszolt orvosokat és a nővéreket.
Az új szolgálati jogviszony ezt eleve lehetővé teszi, nem is kell ehhez az érintettek engedélye. A Párbeszéd képviselője az Alkotmánybírósághoz fordul.
A hírt Kásler Miklós jelentette be.
Egy ápoló, aki havi 240 ezerért dolgozott 300 órát, nem írta alá az új törvény szerinti munkaszerződését, pedig továbbra is az egészségügyben, itthon szeretne dolgozni. Körülbelül 3000-en döntöttek ugyanígy. Vele és a szakdolgozói kamara Csongrád-Csanád megyei vezetőjével beszélgettünk az elmúlt időszak tapasztalatairól.
A Brit Orvosok Szövetsége által készített felmérés szerint sokan azt tervezik, hogy idő előtt vonulnak nyugdíjba.