Csípőprotézis műtétre április elején még 9602 ember várt Magyarországon hatvan napnál régebb óta. Azóta a számuk növekedett: szeptemberben már 10 607 betegnek lenne szüksége valamikor operációra – derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján lévő szeptember közepi adatokból.
Áprilishoz képest ennél nagyobb mértékben, közel 3 ezerrel emelkedett a hatvan napnál régebb óta térdprotézisre várók száma (21 741). Bár az Economx cikke szerint a szürkehályogműtéteket tavaly óta alaposan felpörgették, ott is valamivel több most a várakozó (6291), mint tavasszal.
A három leghosszabb várólista adatait a tavalyi számokkal összehasonlítva az látszik, hogy a várakozók száma folyamatosan növekszik.
A várólisták problémája különösen az utóbbi években szakpolitikai, sőt pártpolitikai viták terepe lett. A Tisza Párt és Hegedűs Zsolt miniszter is ígéretet tett a várólisták hosszának csökkentésére. Egész konkrét ígéretek is elhangzottak: az, hogy 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb 6, a járóbeteg-ellátásban 2 hónapra fogják csökkenteni a várólistákat.
A kormány ehhez határozatban hívta fel az egészségügyi minisztert, hogy idén augusztus 15-ig dolgozza ki és terjessze a kormány elé a tervet. Hegedűs Zsolt az augusztus végi, száz napos értékelésében Facebook-oldalán azt írta: a várólisták ledolgozásának szakmai programja elkészült, de ennek részletei még nem ismertek.
A várólisták problémáját az egészségügy állatorvosi lovának is lehet tekinteni. Sok nehézség mutatkozik meg benne, amikkel általánosságban is küzd az ellátórendszer: a szakemberhiány, a munkaszervezési problémák, a transzparencia hiánya, a földrajzi egyenlőtlenségek, de a legfontosabb probléma a pénzhiány.
A várólisták ledolgozására a megoldás a térítési díjak felemelése – mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a Telexnek. Szerinte valójában van elég kapacitás a közellátó rendszerben. A kórházak azonban nem hajlandók több műtétet elvégezni, mivel a mai térítési díjak – az esetek többségében – veszteséget termelnek az intézményeknek. „Ösztönzők hiányában az egészségügyi személyzet sem hajlandó többet dolgozni, csak akkor vállal több műtétet, ha ezért többletdíjazásban részesül.”
A tervek szerint 30 százalékkal magasabb díjtétellel számol a kormány, ez elegendő ösztönző erő lehet a kórházaknak és az egészségügyi személyzetnek, hogy több beavatkozást végezzenek el, mondta a szakember. Sinkó Eszter számításai szerint ez forintban azt jelenti, hogy 15-20 milliárd plusz pénz 15 hónapra lebontva meghozhatja a várt eredményt. Ha ezt meg tudja teremteni az egészségügyi kormányzat, akkor szerinte megvalósítható a Tisza által kitűzött várakozási idő csökkentése.
Jelentős területi különbségek vannak
A csípőprotézis műtéteknél szeptemberben, cikkünk írásakor 143 nap volt a tényleges várakozási idő országos átlaga az elmúlt hat hónapban, a medián tényleges várakozási idő pedig 43 nap. A medián várakozási idő azt jelenti, hogy ugyanannyian vártak kevesebb és hosszabb ideje ennél a számnál.
Érdemes figyelni a területi eltérésekre is. A legtöbbet a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon kell várni csípőprotézis műtétre. Mindkét helyen 205 nap volt az átlagos várakozási idő a szeptemberi adatok alapján. Míg például Nyugat-Közép-Magyarországon csak 111 nap.
Térdprotézis műtéteknél országos átlagban ennél is hosszabb volt szeptemberben az átlagos tényleges várakozási idő: 293 nap, a medián itt 198 nap. A Dél-Dunántúlon viszont 446 nap volt az átlag várakozási idő, Észak-Magyarországon 437 nap, a Dél-Alföldön viszont csak 192 nap. A szürkehályog műtéteknél ehhez képest jóval kedvezőbb az országos átlag: a tényleges várakozási idő az elmúlt 6 hónapban 47 nap volt, de erre a műtéttípusra is azért 195 napot kellett átlagosan várakozni Észak-Magyarországon.
A rendszer valós időben mutatja az előjegyzési listákat, válaszolta kérdésünkre a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK), amikor azzal kerestük meg őket, hogy milyen időközönként frissítik a honlapot. Kérdésünkre, hogy miért csak bizonyos műtéttípusok érhetők el ezen, azt válaszolták: az adatok bővítésének körét a NEAK már kezdeményezte a jogalkotónál.
A várólista nyilvántartás nem minden műtétre vonatkozik, hanem csak a „kötelező várólista” műtétekre, 15 műtéti típusra terjed ki. Ezen felül csak olyan műtéti csoportok jelennek meg rajta, ahol a várakozási idő – az adott kórház önbevallása alapján – több mint 60 nap. Tehát ezek az adatok kiindulási alapnak jók, de nem elegendők. Például a szakrendelések várólistáját nem mutatják, holott tudható, hogy mondjuk hasi ultrahangra hosszú hónapokat kell várni.
Az akut esetek és még sok minden más is boríthatja a műtéti tervet
Ha valahol hosszú a várólista, az önmagában nem feltétlenül mutatja meg, hogy jól vagy rosszul végzik a munkát. Előfordulhat például az is, hogy kifejezetten az intézmény jó hírneve miatt vállalják sokan még a hosszabb sorban állást is. A műtétek torlódásának és késlekedésének számos gyakorlati oka van, ami a kórházak helyzetéből és hétköznapi működéséből is következik.
Nemrég a NEAK főigazgatója, Kaló Zoltán interjút adott a Telexnek, amiben ő is kitért a hosszú várólisták okaira. Ő azt mondta: a várólista sok hatásból tevődik össze. Az objektív ok az, hogy az ellátórendszer nagyon rossz állapotban van, hiányoznak az emberi erőforrások, az orvosok, a szakdolgozók, illetve bizonyos infrastruktúrák nem működnek. Megemlített egy másik okot is: a Covid-időszakban elmaradt egy csomó műtét, ami felduzzasztotta a várólistákat, és ezeket is le kell dolgozni.
A legkézenfekvőbb probléma, hogy sok helyen nincs elég altatóorvos, sebész vagy szakápoló. Növelik a várólisták hosszát az eszközhiányok és műszaki hibák is: például nincs elég steril műszer, áramszünet lesz vagy tönkremegy a műtői technika – például a légkondicionáló, mint ahogy az nyáron is előfordult.
Sokszor azért maradnak el már beütemezett műtétek, mert a műtéti terv ellenére sok akut eset van, amelyek felborítják a menetrendet. Az orvosok ilyenkor priorizálnak, újraterveznek, és a kevésbé sürgős esetek hátrasorolódnak. Akkor is a sürgős esetek élveznek elsőbbséget, ha nincs elég aneszteziológus.
Olyan egyszerű indok is közrejátszhat a műtétek elmaradásában, hogy elcsúszik a műtétek kezdési ideje, és egész egyszerűen délutánra lejár a reggel kezdő orvosok munkaideje. Ez nem csak nálunk probléma: az egészségügyi menedzsmenttel foglalkozó Healthcare Financial Management Association felmérése szerint az Egyesült Államokban a műtők csupán 27 százaléka kezd időben, de a leghatékonyabb műtőknek is csak a 76 százaléka tartja be a kezdési időpontot.
Hasonló időmenedzselési probléma lehet még, hogy sok idő telik el két műtét között, mert a betegcsere nem gördülékeny, és akár 20-45 perc is elmegy ezzel. Az is előfordul, hogy egyszerűen nincs elég szabad ágy az intenzív vagy a posztoperatív őrzőben, és ennek hiányában hiába műtik meg a beteget, utána nem fogják tudni hova fektetni.
Van, hogy nem a kórház hibájából, hanem a beteg érdekében marad el egy tervezett műtét, például azért, mert a páciens nem tartotta be a műtéti előírásokat vagy esetleg egy akut fertőzés, rosszullét lép fel nála, ami miatt nem lehet altatni.
Szükség van az átláthatóságra
Milyen lenne a jó várólista-szabályozás? Kovácsy Zsombor jogász, orvos, egészségügyi szakmenedzser a Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóiratában írt a várólisták lehetséges szabályozásáról. Ő három szempontot emelt ki.
- A logikailag koherens várólista azt jelenti, hogy bármely két várakozó összevetésében el kell tudni dönteni, melyikük élvez elsőbbséget. Ehhez egységes értékelési rendszerre van szükség, amelyben a különböző szempontokhoz pontszámokat rendelnek, és az összpontszámok összevetéséből alakul ki az adott várakozó pozíciója.
- Igazságos attól lesz egy várólista, hogy azok élveznek elsőbbséget, akiknek jobban szükségük van az adott beavatkozásra. Azokat pedig hátrébb kell sorolni, akik valamiért nem működnek együtt, nem tartják be mondjuk a műtéthez szükséges feltételeket.
- Az átláthatóságot az garantálja, hogy az egész rendszer megismerhető, hozzáférhető, ellenőrizhető. Pontosan lehet tudni, hogy milyen szempontok szerint kerül valaki előrébb, más pedig hátrébb.
Kaló Zoltán, a NEAK vezetője a vele készült interjúnkban felhozott még egy fontos szabályozási lehetőséget, ami segítene a műtétek felgyorsításában. Évtizedes vita, hogy ha egyszer az állami kórházakban nincs elég kapacitás a műtéti elmaradások ledolgozására, miért nem fizet ki a NEAK bizonyos műtéteket a magánklinikákon, ahol vannak orvosok, képzett ápolók és megfelelő felszereltség. Utoljára 2024-ben volt arról szó, hogy esetleg a magánegészségüggyel együtt, társfinanszírozásban oldanák meg a várólisták problémáját.
Erre Kaló Zoltán azt mondta: a köz- és a magánviszonyt az egészségügyben a közeljövőben rendszerszinten újragondolják. Várhatóan ezzel kapcsolatban lesz társadalmi egyeztetés is. De szerinte nem a várólisták miatt van szükség a magánegészségügyre. „Szerintem szükség van a magánegészségügy kiegészítő szerepére. Aki többet akar, és hajlandó ezért többet fizetni, az miért ne kaphatna többet Magyarországon?” – mondta a Telexnek.
Jön 500 milliárd forint
A várólisták csökkentése a Tisza egészségügyi programjának egyik alapígérete volt az ezzel amúgy szorosan összefüggő orvos- és ápolóhiány csökkentésével együtt. Hegedűs Zsolt az augusztus végi, száz napos értékelésében Facebook-oldalán azt írta: a várólisták ledolgozásának szakmai programja elkészült. A szükséges kormányzati döntés után ősszel megkezdődhet annak végrehajtása.
Kérdéseket küldtünk az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy megtudjuk, mit tartalmaz a várólisták csökkentését célzó terv, mikor hozzák ezt nyilvánosságra és hogyan teremtenek forrást a kivitelezéshez. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, a pontos tervről nem osztott meg részleteket a miniszter sem.
A várólisták csökkentéséről tavaly Hegedűs Zsolt is azt mondta: a finanszírozás a nehéz kérdés, hiszen az állam nem megfelelő áron téríti a beavatkozásokat a kórházaknak. Angliában például a szombat-vasárnapi munkáért jobb ösztönzést kapnak az orvosok, így több műtétet végeznek megfelelő állami térítés mellett. Hegedűs szerint ez Magyarországon is megvalósítható lesz, és vissza lehet csábítani a külföldön dolgozó orvosokat is.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint ha lesz többletforrás, akkor a kórházak meg tudják teremteni a többletmunka elvégzésének feltételeit. „Azt újra le kell szögezni, hogy a műtétek elvégzéséhez abban az esetben lesz elegendő egészségügyi személyzet, ha teljesítmény alapú bérezésben részesülhetnek.”
Erről egyelőre még nincsenek részletes döntések, csak azt tudni, hogy Hegedűs Zsolt szeptember elején bejelentette: a választási ígéretek között szereplő évi 500 milliárd forintos pluszforrást az egészségügyben nagyrészt a szakdolgozók, azaz a nővérek, ápolók, műtősök, képzett asszisztensek bérének rendezésére fogják fordítani. Ha így a többletmunkáért valóban ösztönző mértékű díjazást tudnak adni a személyzetnek, és a több műtét elvégzésére is ki tudják fizetni a kórházaknak a Sinkó Eszter által kalkulált 15-20 milliárd forintos plusz ráfordítást, akkor nem tűnik lehetetlennek a jövő év végéig a várólisták csökkentése.
