Sok bocsánatkérés mellett közölték, hogy elmarad a műtétem, mert nincs aneszteziológus, aki elaltasson
„Ismét megtapasztalhattam a remekül működő magyar egészségügyet, és úgy gondoltam, erről másoknak is tudnia kell” – kezdte el mesélni történetét Klaudia, aki februárban feküdt be egy budapesti kórház nőgyógyászati osztályára egy előre tervezett, időpontra szóló műtétre. A kórházban töltött ideje nem úgy alakult, ahogy tervezte:
délután közölték vele, hogy nincs aneszteziológus, így a műtétje elmarad.
Nem egyedi eset, hogy az elektív, vagyis tervezett műtéteket lemondják, átteszik, elcsúsztatják. Természetesen vannak olyan esetek, amikor egy ilyen műtét elmaradása teljesen érthető, racionális döntés, hiszen bejön egy fontosabb eset, vagy éppen a beteg nem tartotta be a műtéti előírásokat. De az is gyakran előfordul, hogy a halasztás oka a szakemberhiány, esetleg egyéb szervezési probléma. A tervezett műtétek elmaradása akár a beteg állapotának rosszabbodásával is járhat, de a páciensek mégis tehetetlenek és kiszolgáltatottak a kórházi protokollnak.
Hat óra étlen-szomjan
Klaudiának február végén, péntek reggel 7:15-re kellett megérkeznie egy budapesti kórházba, aznapra volt kiírva nőgyógyászati kis műtétre. Egynapos, gyors, rutineljárásról volt szó, éjszaka bent alvással, másnap lehetett volna hazamenni. A műtét feltétele egy egyhetesnél nem régebbi, friss vérvétel és egy EKG volt, a betegnek pedig úgy kellett érkeznie, hogy reggel már nem evett és nem ivott semmit.
Ilyen előzmények után Klaudiát reggel 9-kor vették fel az osztályra. „A szobatársammal beszélgettem, és már akkor felmerült bennem a gyanú, hogy ez nem lesz jó. Őt már csütörtökön meg kellett volna műteni, de az operációja elmaradt. Megígérték neki, hogy pénteken vele kezdenek reggel, de ez sem történt meg, mert akkor nagy műtétek voltak.”
Klaudia végig nem ihatott és nem ehetett semmit. Végül hat óra elteltével, délután fél 2 körül ment be hozzá az orvosa.
„Sok-sok bocsánatkérés mellett, de közölte, elmarad a műtétem. Megkérdeztem, hogy miért, amire azt mondta: nincs aneszteziológus, aki elaltasson.”
Az orvos azt tanácsolta Klaudiának, hogy jobban jár, ha kér egy másik időpontot, esetleg egy másik kórházban próbálkozik. „Ezután a párom értem jött, és hazahozott. Próbáltam megemészteni, hogy bár rutinműtétről volt szó, mégis elmaradt. Stresszes voltam, és mentálisan is kimerített a várakozás. Felkészültem rá, nem beszélve arról, hogy nem ehettem és ihattam semmit.” Klaudia végül március 10-re kapott időpontot egy másik kórházba. Ráadásul az érzelmi stresszen kívül újabb szabadságokat is ki kellett vennie, hiszen a másik kórházban újra elküldték a műtét előtt szükséges vizsgálatokra.
A kórházban nem Klaudia volt az egyetlen, aki így járt. Pénteken a vele együtt érkező betegek közül még ketten hazamentek, mert nem műtötték meg őket. A kórházból beszéltünk Klaudia szobatársával, Rékával is, akinek szintén eltolták a tervezett műtétjét. Réka csütörtökre volt kiírva, reggel 10-kor már bekötötték neki a branült, megkapta a műtét előtti gyógyszereket. „Délután 3 körül közölték, hogy a műtét elmarad, mert nincs altatóorvos” – mondta lapunknak. Rékának azt mondták, maradjon, mert pénteken reggel vele kezdenek. Másnap aztán valóban megműtötték.
Réka azt mondta, vele már 2023-ban is történt hasonló: akkor méhpolip-eltávolítás miatt vették fel az osztályra, és hiába ment be hozzá már az altatóorvos is konzultálni, végül hazaküldték. Akkor egy hónapot kellett várnia a beavatkozásra. „Azt gondolom, hogy ez a probléma már elég régóta fennáll. Az ember rákészül lelkileg is a beavatkozásra, szabit vesz ki, átszervez dolgokat, és aztán mégsem történik meg a műtét.” Réka a történtekért nem a személyzetet hibáztatja, megérti, hogy kevés az aneszteziológus, de azt nem érti, miért vesznek fel ilyenkor újabb betegeket.
Kérdéseinkkel megkerestük a kórházat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen gyakran maradnak el műtétek, mi lehet ennek az oka, és hány aneszteziológus hiányzik az intézményből.
Válaszukban azt írták: a kórházban műtétek nem maradnak el.
„A tervezett műtéti program abban az esetben módosulhat, ha az érintett beteg(ek) állapotában olyan változás áll be, amely ezt indokolja, vagy olyan – egy vagy több – akut műtéti beavatkozást igénylő eset jön közbe, amely nem tűr halasztást, mert közvetlen életveszély, illetve maradandó egészségkárosodás veszélye áll fenn.”
A műtéti program változásáról nem vezetnek gyakorisági statisztikát, mivel ebben a kórház szerint „rendszeresség nem tapasztalható”. Jelenleg egy aneszteziológus szakorvos pozíciót hirdetnek, de válaszuk szerint az aneszteziológiai ellátás a kórházban „fennakadás nélkül működik”.
A műtétek elmaradása senkinek nem jó
Ahhoz, hogy jobban megértsük a Klaudiával és Rékával történteket, érdemes néhány fogalmat tisztázni. A műtéteknél megkülönböztetünk elektív, azaz tervezett, és akut, azaz sürgős beavatkozásokat. Elmaradt műtétnek az adott napra kiírt, de el nem végzett elektív műtéteket hívják.
Több oka is lehet annak, ha elmarad egy elektív műtét. A Semmelweis Egyetem NEVES Betegbiztonsági programja azért jött létre, hogy az egészségügyi ellátás alatt előforduló, nem várt események okait feltárják, visszajelzések alapján valós adatokat gyűjtsenek.
Ezek alapján sokszor azért maradnak el tervezett műtétek, mert a műtéti terv ellenére sok akut eset van, amelyek felborítják a menetrendet. Az orvosok ilyenkor priorizálnak, újraterveznek, és a kevésbé sürgős esetek hátrasorolódnak. Ilyenkor ha nincs elég aneszteziológus, akkor mindig a sürgős esetek élveznek elsőbbséget.
Olyan egyszerű indok is közrejátszhat a műtétek elmaradásában, hogy elcsúszik a műtétek kezdési ideje, és egész egyszerűen délutánra lejár a reggel kezdő orvosok munkaideje. Ez nem csak nálunk probléma: az egészségügyi menedzsmenttel foglalkozó Healthcare Financial Management Association felmérése szerint az Egyesült Államokban a műtők csupán 27 százaléka kezd idejében, de a leghatékonyabb műtőknek is csak a 76 százaléka tartja be a kezdési időpontot.
Hasonló időmenedzselési probléma lehet még, hogy sok idő telik el két műtét között, mert a betegcsere nem gördülékeny. A beteg átszállítása akár 20-45 perc is lehet. Az is előfordul, hogy egyszerűen nincs elég szabad ágy az intenzív vagy a posztoperatív őrzőben, és ennek hiányában hiába műtik meg a beteget, utána nem fogják tudni hova fektetni.
Ne felejtsük el a legkézenfekvőbb okot sem: sok helyen nincs elég altatóorvos, sebész vagy szakápoló. De idetartozhat az eszközhiány vagy valamilyen műszaki hiba: például nincs elég steril műszer, áramszünet lesz vagy tönkremegy a műtői technika. Az is előfordulhat, hogy nem érkezik meg a vérkészítmény, vagy nincs meg a szükséges dokumentáció.
Előfordul, hogy nem a kórház hibájából, hanem a beteg érdekében marad el egy tervezett műtét, például azért, mert nem tartotta be a műtéti előírásokat vagy esetleg egy akut fertőzés, rosszullét lép fel nála, ami miatt nem lehet altatni.
Azt fontos látni, hogy egy tervezett műtét elmaradása senkinek nem érdeke: ahogy láttuk, a betegeknek stresszt és kellemetlen helyzeteket okoz, a kórháznak bevételkiesést jelent, a hosszabb ápolási idő a költségek növekedését okozza, és szintén költséget jelent az ismételt műtéti előkészítés. Az elektív műtétek elmaradása az egész rendszernek problémát okoz: a várólisták növekedhetnek, a kórház megítélése romlik, a betegek elégedettsége, bizalma csökken.
Nehéz jogi úton érvényesíteni a betegek érdekeit
Bár pontos adatok nincsenek, de általánosan elfogadott vélemény, hogy az összes beavatkozáshoz viszonyítva átlagosan a műtétek 10 százaléka marad el. A pontos hazai adatok miatt megkerestük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK). Arra voltunk kíváncsiak, hogy Magyarországon a tervezett műtétek hány százaléka maradt el az elmúlt évben, és mik lehetnek a tervezett műtétek elmaradásának/halasztásának okai. A NEAK válaszában azt írta: „Nem létezik az egészségügyi ellátórendszer teljes spektrumára vonatkozó adatgyűjtés az elmaradt/halasztott műtétekre vonatkozóan, ezért nem tudunk válaszolni feltett kérdéseire.”
Egy 2023-ban megjelent hazai kutatás szerint az elmaradó műtétekhez vezető hibák egy része elkerülhető lenne pontos tervezéssel, jól működő menedzsmenttel, valamint a megfelelő szabályozások használatával.
A szakma szerint fontos lenne, ha a műtétek szervezésében, lebonyolításában részt venne egy koordináló ember, akinek nem lenne más feladata, csak a szervezés, a műtétek gördülékeny lebonyolítása.
És milyen lehetősége van egy betegnek, ha kiderül, hogy a kórház hibája miatt maradt el a műtéte? Nem egyedi esetről van szó, de jogi úton nehéz érvényesíteni bármit – mondta lapunknak Kaputa Júlia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.
A TASZ-nál olyannal gyakran találkoznak, hogy egy beteg nem kap időpontot, sokat kell várnia egy vizsgálatra, ami az ellátás hiányának egy esete. Viszont egy alkotmánybírósági határozat szerint csak akkor lehet jogi útra terelni a hasonló ügyeket, ha a beteg egyáltalán nem kap ellátást. Tehát az nem elég, hogy sokat kell várnia, vagy átteszik a műtétje időpontját, arra van szükség, hogy ne legyen elérhető az ellátás. „Az ellátásnak folyamatosnak kell lennie” – mondta a jogász.
Más jogi megítélés alá esik, ha a betegnek a várakozás miatt romlik az állapota, vagy esetleg már csak nagyobb beavatkozással tudnak segíteni rajta.
Amennyiben az egészségromlás a kórház mulasztása miatt történt, orvosiműhiba-pert lehet indítani.
Az is kérdés lehet, hogy mennyire sérül az emberi méltósághoz való joga a betegnek egy műtét elhalasztásával. Az emberi méltósághoz való jogban csak méltányolható okból lehet valakit várakoztatni, de a kórház ekkor is meg tudná magyarázni a csúszást azzal, hogy sürgősebb esettel kellett foglalkozniuk.
A betegeknek kétféle jogorvoslati lehetőségük van: az első a bíróság, amihez ügyvédre van szükség, és ami pénzbe kerül. A második az ingyenes panasztétel a kórház fenntartójának vagy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK). Kaputa Júlia tapasztalatai szerint az NNGYK nagyon ritkán állapítja meg a jogsértést, és olyankor is csak erkölcsi jóvátételt kap a beteg, de a kórház gyakorlata nem fog megváltozni. A TASZ munkatársa éppen ezért tartaná szükségesnek egy független egészségügyi hatóság felállítását, ami rákényszeríthetné a kórházakat a gyakorlatuk megváltoztatására.
A cikkben szereplő páciensek nevét a védelmük érdekében megváltoztattuk.
