Több pénzzel, kötelező küszöbértékekkel enyhítené az uniós egészségügyi létszámhiányt az EP
Dolgozzanak ki egy átfogó uniós stratégiát, hogy a következő, 2028-2034-es költségvetésben legalább egymillió szakemberrel növeljék az egészségügyi dolgozók számát, mondta ki egy csütörtöki állásfoglalásban az Európai Parlament (EP). A dokumentumban mintegy 1,2 milliósra becsülték a létszámhiányt.
Az EP állásfoglalása jogilag nem kötelező, de a tagállami kormányok egyhangú beleegyezése mellett a képviselők jóváhagyására is szükség lesz a következő hétéves költségvetés sarokszámainak elfogadásához. Az uniós országok vezetői év végéig szeretnének megállapodni a büdzséről.
Az EP javasolta a célzott uniós finanszírozás elosztásának és hatékony felhasználásának növelését a következő hétéves költségvetésben, hogy az egészségügyi ágazatban támogassák a „biztonságos személyzeti szintet”, a munkaerő megtartását, valamint az oktatást és a képzést. Különösen a súlyos hiánnyal küzdő térségeknél tenne így. (Magyarország 2023-ban dobogós volt orvoshiányból az EU-ban.) A testület aggodalommal állapította meg, hogy a költségvetési javaslatban nincs külön sor az egészségügyre. A büdzséből megfelelő finanszírozást kell biztosítani és elkülöníteni erre a területre, és „az EU az egészségért” (EU4Health) program utódainál belül külön előirányzat kellene a munkaerő támogatására.
Az EP többek között egy kötelező keret bevezetését is megfontoltatná az Európai Bizottsággal. Ebben benne lenne a munkaterhelés, illetve az orvosok és a betegek, valamint az ápolók és a betegek közötti arányok ellenőrzése. Intézkedéseket szeretnének a kirívóan kritikus ellátási helyzetekben, valamint az egészségügyi dolgozók terheinek enyhítésére.
A tagállami hatóságokat arra hívták fel, hogy fogadjanak el nemzeti jogszabályokat, amelyek többek között minimális küszöb- és referenciaértékeket határoznak meg az elegendő személyzetre.
A testület utalt rá, hogy a – Magyarországra is erősen jellemző – elöregedés miatt is szükség lenne egészségügyi dolgozókra. A munkaerőhiány miatti csúszások csak rontják a helyzetet és emelik a költségeket.
A javaslat csütörtöki vitájában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság magyar tagja – aki az egészségügyért is felel – abszolút kulcsfontosságúnak nevezte az európai egészségügyi rendszer fenntartását. Elismerte, hogy bőven egymillió feletti a létszámhiány. Kiemelte többek között az egyszeri uniós helyreállítási alapot, amelyből külön az egészségügyre is költhettek a tagállamok (nem tette hozzá, de Magyarországon is fordítottak erre pénzt).
A vitában Kulja András tiszás képviselő a frakciója, a jobbközép Európai Néppárt vezérszónokaként arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók Európa-szerte rendkívül nehéz helyzetben vannak, „túlterheltek, és folyamatosan csökken a számuk, miközben az idősödő társadalom egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi rendszerekre”. Az állásfoglalás néppárti árnyék-jelentéstevőjeként örült a jelentésnek, „meg kell mutatnunk, hogy igenis az Európai Parlament, az Európai Unió intézményei törődnek az egészségügyi dolgozókkal”.
A javaslatot 514 igennel, 62 nem és 33 tartózkodás mellett fogadták el. A jegyzőkönyv szerint a végszavazáson a voksot leadó magyar képviselők közül a Tisza Pártból, a Fideszből és a DK-ból támogatták a javaslatot, a Mi Hazánkból Borvendég Zsuzsanna – frakciója, a Szuverén Nemzetek Európájának túlnyomó többségéhez hasonlóan – ellenezte.
