Orbán Viktor: Semmi nem sürgeti Svédország NATO-csatlakozását

Egyetlen körülményt sem lát Orbán Viktor, ami sürgetné a svédek NATO-csatlakozásának támogatását – erről beszélt a miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

A javaslatot még tavaly júliusban nyújtotta be a kormány, de ilyen-olyan indokokkal azóta is halogatják a szavazást. Most épp egy svéd oktatóvideót hoztak elő, amiben a Partizán műsorvezetője, Gulyás Márton arról beszélt, hogy 2010 óta megszűnt a demokrácia Magyarországon.

A miniszterelnök szerint nem önmagában a svéd filmmel van a gond, hiszen „a művészet már csak olyan, hogy a témáját is szabadon lehet megválasztani, meg az arról kialakított véleményt is.” Mint fogalmazott, az közömbös a magyar kormány számára, hogy milyen filmeket készítenek Svédországban, az azonban már érinti őket is, hogy mit tanítanak az iskolákban Magyarországról a svéd gyerekeknek.

Az már nem a művészi alkotás szabadságának kérdése, hanem az állami politikáé. „Ha egy állami iskolában tanítják azt, amit azon a filmen látunk Magyarországról, akkor az egy olyan dolog, ami a problémát a nemzetközi politika rangjára emeli, és mi nem fogjuk elfogadni” – mondta Orbán.

„Svédország biztonságát semmi sem fenyegeti. Semmilyen olyan katonai kapcsolatunk nincs Svédországgal, amitől nekünk tartanunk kellene” – folytatta a miniszterelnök. Az nem lehet szempont szerinte, hogy kitől vásárol Grippeneket, az asztalon van tíz másik ajánlat is.

„A svéd-magyar kapcsolatoknak egyetlen stratégiai eleme nincs, ami sérülést szenvedne, ha Magyarország kiköveteli magának a tiszteletet Svédországtól, és csak utána hajlandó támogató döntést hozni”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Mindebből azt lehet kiolvasni, hogy már a kormány sem sürgeti a svédek NATO-csatlakozását. Februárban még arról beszélt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy Orbán Viktor a finn–svéd NATO-csatlakozás támogatását kérte a kormánypárti képviselőktől, de vita alakult ki a balatonfüredi frakcióülésen. Nem sokkal később Hende Csaba vezetésével tárgyalódelegációt küldtek a két országba a vitás kérdések rendezésére, de azóta is csak a finnek kapták meg a zöld lámpát a magyar parlamenttől.

Novák Katalin köztársasági elnök többször is sürgette a szavazást. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter júliusban már csak technikai kérdésnek nevezte a ratifikációs folyamat lezárását, Kocsis Máté ezt később goromba megszólalásnak nevezte a Telex videójában.

A már említett svéd oktatófilm előkerülése után Kövér László házelnök már azt mondta a svédek NATO-csatlakozásáról, hogy „nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavaznunk”. Kocsis Máté később a kormánypártok esztergomi frakcióülése után pedig úgy fogalmazott, hogy „nem tudtak egyelőre támogató döntést hozni a svédek csatlakozásáról”. Erre erősített rá a hétvégén Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, aki a romló svéd közbiztonságot és a svéd demokrácia helyzetét csúsztatta egymásra.

Magyarországon kívül már csak Törökország nem szavazta meg a svéd NATO-csatlakozást, Szijjártó Péter szerint a két ország vezetése folyamatosan egyeztet a kérdésről.