Palkovics László: Bölcs, ha nem Fidesz-káderekkel töltik fel az egyetemi kuratóriumokat

Amikor tavaly novemberben lemondott a miniszteri posztról, a megállapodás része volt az is, hogy a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) alapítványának kuratóriumi elnöke lesz?

Amikor a miniszteri felkérést megkaptam 2022 májusában, még egy nagy portfóliójú minisztériumról beszéltünk, amibe beletartozott az energetika is. A miniszterelnök úr azonban ezt külön szerette volna kezelni. Politikailag el tudom fogadni a döntését, hiszen a világ ekkor erről a területről szólt, de az én portfólióm feleződött, és a lemondásom oka is az volt, hogy nem tudtam volna azt a feladatot teljesíteni, amit eredetileg kaptam. Ebben nincs több látnivaló. A folytatásban számomra az iparba való visszatérés volt az egyik út. Mivel azonban maradtak részemről elvarratlan szálak az autóiparban – ahol sok évet töltöttem –, ezért azt az egyetemet választottam, ahol az autóipari mérnökképzés nagyon erős.

Ezt a pozíciót automatikusan felajánlották, vagy kérnie kellett?

Én nem kértem, mivel azonban a műszaki felsőoktatásban töltöttem több mint negyven évet, viszonylag triviális megoldásnak tűnt.

Orbán Viktorral azóta beszélt?

Persze.

Miről?

Alapvetően két ügyről beszélünk: az egyetemekről és a hadiiparról. Ha a kérdése arra vonatkozik, hogy volt-e bennem sértettség a történtek miatt, a válaszom az, hogy nem. A sértettség egyébként sem politikai kategória.

Nem kis egyetemet kapott, de kaphatott volna nagyobbat is. Ha a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is beáll végül a sorba, vagyis modellváltó egyetem lesz, ön megy az új kihívás után a fővárosba, vagy marad Győrben?

Lehetne cikcakkozni, de a Széchenyi Egyetem nagyon szép ívet fut be. Olyan intézményről van szó, amelynek térségi hatása messze túlmutat Győrön, az egész Észak-Dunántúlra kiterjed, és 2016 óta szerves része a mosonmagyaróvári kar is. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány emellett Zalaegerszegen és Budapesten alakít ki tudományos és kutatás-fejlesztési campust, ahol az innovációs és üzletfejlesztési holdingunk, valamint a hozzá tartozó cégek kapnak helyet külső vállalkozásokkal, partnerekkel együtt. Egyszóval: maradok.

Kuratóriumi elnökként nyilván nem mond rosszat az új modellről, de mi az, ami nem lett jobb ön szerint az egyetemi modellváltás után?

Ne felejtsük, hogy én voltam az a miniszter, aki ezt a változást minden fázisában végigvitte. A döntés nem egy csettintésre született, nem is magunktól találtuk ki, ezt alkalmazzák Finnországban, de Ausztriában is vannak hasonló rendszerek. Egy modellváltott egyetem a jelenlegi struktúrában elvileg nem tud rosszul működni, de ha megfordítjuk, úgy is igaz: ha egy modellváltott egyetem jól működik, akkor a többinek is jól kell. Csak egy példát mondok: Győrben most kétmilliárd forinttal tudta támogatni az alapítvány a saját egyeteme kutatás-fejlesztését. Erre mondjuk máshol nincs példa, de a Széchenyi megmutatja a modellváltás lényegét és előnyeit.

Megelőzöm a kérdését, mert tudom, hogy most az következik, hogy a politika rátelepszik a kuratóriumokra, Fidesz-káderekkel töltik fel a helyeket. Én erre azt tudom mondani, hogy ha bölcs, ilyet semmiképp nem tesz. Mármint a politika.

Győrben nagyon színes a kuratórium összetétele. Egy modellváltott egyetem működését úgy lehet elrontani, ha megpróbáljuk vállalatként működtetni. Az viszont nem megy, mert az egyetem az egyetem.

A győri kuratóriumban nem kellett azért nagyítóval keresni a fideszes politikusokat, hiszen a testület tagja volt Szijjártó Péter, aki más miniszterekhez hasonlóan távozott az alapítványból júliusban. Maradt azonban Dézsi Csaba András fideszes győri polgármester. Szijjártó távozását érvágásnak tekinti?

Nem Magyarország volt az egyetlen, ahol miniszter is tagja lehetett ennek a grémiumnak – azzal a feltétellel, hogy ezt a munkáját el tudja választani attól, amivel egyébként foglalkozik. Szerintem rendben van, ha egy egyetem ilyen támogatót kap a kormánytól. Szijjártó Péternek nem is a direkt részvétele, sokkal inkább a lokálpatriotizmusa jelentett sokat. Velem kapcsolatban is azt mondják, Zalaegerszeg azóta fejlődik, amióta miniszter voltam. Ez enyhe túlzás, de az ember óhatatlanul is jobban odafigyel arra a környezetre, ahonnan származik.

Dézsi Csaba András győri polgármesterrel milyen a kapcsolata?

Kifejezetten jó.

Nyilván látja mindazt, ami a jelenleg regnáló polgármester és a visszatérését bejelentő Borkai Zsolt között zajlik Győrben. Ha nem is közvetlenül, de azért érinti az egyetemet is, itt van mindjárt a Rába ETO SC felélesztése, amiből nem marad ki a győri campus.

Hiba lenne, ha az egyetem akár a helyi, akár egy országos csatározásba beszállna. Nem ez a feladata, de muszáj azt a környezetet támogatnia, ami őt létrehozta és működteti. Tehát a város polgármesterének azon javaslatait, amelyek támogathatók, támogatjuk is. Ilyen volt a Rába ETO ügye is, vagy a kulturális negyedé. Ha egy másik polgármester lesz – ezt majd a választók eldöntik –, akkor vele is együtt fogunk dolgozni, hiszen az egyetemnek – és a városnak is – ez az érdeke. Látunk korrekt együttműködéseket Szegeden, Miskolcon, de Pécsett is.

Tehát Borkai Zsolttal is együtt tudna dolgozni?

Én őt nagyon nem ismerem, de azt hallottam a polgármesteri korszakáról, hogy az egyetemmel normális kapcsolata volt.

Dézsi Csaba András nagy álmát, a győri kulturális negyedet 600 milliárd forintra becsülték. Ezt még Gulyás Gergely is túlzónak nevezte. Ön mégis támogathatónak tartja a negyedet?

Minden ilyen terv hely- és időfüggő. Nem lakóházakat akar Dézsi Csaba András a város talán még utolsó beépíthető, jelen pillanatban rozsdaövezetére, hanem színházat, koncerttermeket, éttermeket, szabadidős létesítményeket. Ez pedig egy jó polgármestertől mindenképpen elvárható, azon túl, hogy az egyetemnek is fontos.

Az eredeti kérdés még megválaszolatlan maradt: mi az, ami nem lett jobb a modellváltás után? Én egyet biztosan tudok: az Erasmusra már csak magyar forrásból pályázhatnak a magyar hallgatók.

Az Erasmus csak az egyik probléma, bár tény: ez direktben érinti a hallgatókat. Az európai kutatásokhoz való hozzáférés megtiltása talán ennél is súlyosabb kérdés. A Horizont Európából való kitiltás ugyanis egy egyetem kapcsolatrendszerét teheti tönkre. Adott ország, illetve az Európai Unió között lehet vita, de ennek célcsoportjává tenni az egyetemistákat és a kutatókat, őket büntetni, illetve velük nyomást gyakorolni – ez már nem egyszerű történet.

Ön szerint a magyar kormány jól teljesíti a feladatait annak fényében, hogy még mindig nem sikerült megállapodni az Európai Unióval?

Meg fogunk állapodni, nem ez a kérdés. Sokkal inkább az, hogy az ilyen nyomásgyakorlás nem fair. Sokan azt mondják, az európai uniós választások mérföldkövet jelentenek majd, de én bízom abban, hogy korábban megszületik a megállapodás. Addig megegyezhetünk abban, hogy maradjon az Erasmus és a Horizont is – úgy, hogy mi finanszírozzuk –, és az EU nem bélyegzi meg a magyar egyetemeket. Győrben a nemzetközi kapcsolataink most vannak felfutóban, így nem is az érintett hallgatók száma, illetve a kutatási projektek számszerűsége miatt fontos ez, hanem mert megakaszthat egy folyamatot.

A hadiipari fejlesztésekkel foglalkozó, N7 Holding Zrt. vezetője is. Van-e olyan magyar fejlesztésű fegyver, ami a világon bárhol megállná a helyét?

Muszáj onnan indítani, hogy a hadiipari fejlesztéseket, magát a hadiipart a kilencvenes években leépítették Magyarországon. 2015-ben aztán körülnézett az akkori kormány, és azt mondta, tenni kellene valamit. Voltak ugyan kisebb jelentőségű, bár kiváló eszközök, de egy mesterlövészfegyverre nem lehetett magyar hadiipart építeni. A NATO-elvárásokat pedig teljesíteni illenék. Kézenfekvő megoldásnak tűnt, hogy rendben, megvesszük a német harckocsit, de cserébe megkérjük a technológiai partnert, hogy szálljon be egy gyárépítésbe is Magyarországon. Az első nagy megállapodást 2020-ban kötöttük, bár ezt megelőzte már néhány kisebb projekt. A magyar piac nagysága akkora, amekkora, de nekünk volt szándékunk ezzel a területtel. Most ott tartunk, hogy januártól működik a zalaegerszegi gyár, épül a várpalotai lőszer- és robbanóanyag-központ, és ott van még a kiskunfélegyházi fegyvergyár.

Konkrét, felmutatható produktum is van?

Hogyne: a Lynx harcjárművet novembertől Zalaegerszegen gyártják, a magyar honvédséget a Kiskunfélegyházán gyártott kézifegyverekkel látjuk el, ahogy egyébként a rendőrséget is. A helikoptergyár Gyulán mondjuk nehezebb ügy, de azért, mert a légi ipar eleve egy hosszabb felfutású történet. Várpalotán pedig a jövő év második felében kezdődik a közepes kaliberű lőszergyártás.

Látható az is, hogy az orosz–ukrán háborúban nagy szerepet kapnak a megfigyelő és csapásmérő drónok. Mennyire van ezekkel felszerelve a Magyar Honvédség?

Most írt alá a honvédség egy komoly szerződést az ún. „cirkáló lőszerre”. Ezek valójában drónok, amelyeket nemzetközi együttműködésben fogunk Várpalotán gyártani. A kinevezésemkor azonban megfogadtam, hogy a katonásdiba addig megyek bele, ameddig értek hozzá. Ez az a pont.

A Lázár–MÁV-csörtét nyilván követi. A hátterében nem az áll, hogy az ön minisztersége idején elmaradtak a jelentős fejlesztések?

Ez barokkos túlzás, mert ha megnézzük az elmúlt tíz-tizenkét év fejlesztéseit, és ezeket összefűzzük, egy vaskosabb kötetre való anyag gyűlik össze csak a 2018–2022 közötti időszakban. Az elmúlt hatvan évben nem indult annyi közlekedési projekt, mint 2010 óta, és ez igaz a vasútra is.

A Budapest–Győr–Hegyeshalom-fővonalon bevezetett kényszerű sebességkorlátozás mégsem ezt a tendenciát mutatja.

Azért, mert a MÁV fejlesztése egy hosszú folyamat. 2010-ig nem volt fontos a vasút, annak ellenére sem, hogy az európai irány is azt helyezte előtérbe, hogy a forgalmat tereljük át a közutakról a vasútra.

Magyarország logisztikai szempontból nagyon jó helyen van Európában, a Budapest–Belgrád-vasútvonal – hiába is támadták többen – igenis megtérül.

Egy értelmezhető vasúti stratégiát hoztunk össze, amelynek el is kezdődött a megvalósítása. Lázár miniszter úr persze nincs most könnyű helyzetben, hiszen az uniós források hiányában a magyar költségvetésnek kellene most ezeket a projekteket is finanszírozni. A költségvetés pedig mindig annyit enged, amennyit tud. Folyamatosan kérdés volt a lassújelek megszüntetése is, illetve hogy mit csináljunk a mellékvonalakkal. A vita – vagy inkább szakmai diskurzus – erről szól.

Augusztus 1-jétől tíz vasúti mellékvonalat bezártak. Mi a véleménye a döntésről, amely ellen több szakmai szervezett is tiltakozott?

Az általában nem jó irány, hogy minden mellékvonalat be kell zárni. Egyesével célszerű elemezni, hogy melyiknek nincs létjogosultsága, és melyiknek van. A hidrogénhajtású vonatok vagy az akkumulátorosok tökéletes alternatívát jelentenek ott, ahol nincs villamosítás. A technológia gyorsan fejlődik, a „piroska” (Bzmot) sem egy rossz szerelvény, persze nem ebben az állapotban. Fel kell újítani, erre is van egy program, amit szintén uniós források hiányában nem tudtunk véghez vinni.

De visszatérve az eredeti kérdéshez: a mostani csörte Lázár János és a MÁV vezetése között kissé felfokozott hangulatban zajlik.

Nem kulturált dolog az előző miniszternek az utódja dolgába beleszólni, megfogadtam, hogy nem is teszem. A MÁV átalakítása kétségkívül nagy feladat, de Lázár János az a miniszter, aki tudja kezelni ezt a helyzetet. A személyeskedést kell kivenni a képletből. Mindegyik félnek.

Felelősséget érez a kialakult helyzetért?

Felelőssége mindenkinek van. A legnagyobb annak lehet, aki nem ismerte fel a problémát, kisebb annak, aki felismerte ugyan, de nem tett ellene semmit. Én azt gondolom, hogy mind az előző közlekedési irányítás, mind Lázár miniszter úrék felismerték, felismerik a problémát, és tesznek is annak a megoldásáért. A lehetőségeiken belül persze. De a negyven fok, az negyven fok.

A Széchenyi Egyetemi Csoporthoz januártól sok más mellett már olyan cégek tartoznak, mint a ZalaZONE vagy a HUMDA, egyes hírek pedig arról szóltak, hogy a portfólió ékköve a Hungaroringet működtető cég lehet. Tényleg ide kerül a mogyoródi versenypálya?

Miniszterként az autó-motor sport is hozzám tartozott, és valóban volt szó arról, hogy a Hungaroringet is átadja az állam a Széchenyi István Egyetemnek. A mogyoródi pálya ugyanúgy működtethető innen, mint egy állami cégtől. Talán szabadabban is, és erre jó „előőrs” volt a HUMDA. El kell fogadni azonban a másik oldal érvét, hogy Magyarország brandjei közül a Hungaroring a legmeghatározóbbak egyike, ezért döntött úgy a kormány, hogy maradjon állami tulajdonban. De nem zártuk ki, hogy egyszer mégis megtörténhet az átadás. A Hungaroringen építendő technológiai központ már a Széchenyi István Egyetemé lesz, a mogyoródi pálya marad állami tulajdonban.

A régió egészségügyi csúcsintézményéről, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházról szintén elterjedt, hogy a győri egyetemé lesz.

Felsőoktatási államtitkárként én anno nem támogattam, hogy Győrben orvostudományi egyetem jöjjön létre a Széchenyi égisze alatt, bár valóban komoly mozgósítások voltak ezért. De van olyan terület az egészségtudomány területén, ahol meg tudunk jelenni: ez pedig a technológia. Egy Da Vinci robotot hamarosan megvásárolunk – nem magunknak, hanem a Petz-kórház orvosai részére. Ezzel támogatjuk a kórház működését. Most megkérdezheti, hogy nekünk ez miért jó. Azért, mert a robotizációt jobban megismerjük. Mi az eszközt és a technológiát tudjuk hozzáadni, a győri orvosok pedig ezzel gyógyítanak. Az együttműködés tehát élő közöttünk, és nem zárjuk ki, hogy üzleti alapon, mint gazdasági társaságot mi működtessük a kórházat, de ez nem eldöntött kérdés, még sok munkát igényel. Az biztos, hogy a jelenlegi egyetemi-alapítványi környezet erre sikeres megoldást jelentene.

A győr-péri repülőtér tulajdonosai közé is bekerült a SZE: a Telex foglalkozott a helyben teljesen jogos igénnyel, hogy ezt a repülőteret hadd használják végre a civilek is. Az egyetem érdekelt ebben?

A telekben vagyunk tulajdonosok, kisebbségi részünk és szerepünk van a repülőteret működtető kft.-ben. Nem kerülöm meg a kérdést, hiszen közlekedési miniszterségem idején készítettük el az országos repülési stratégiát, amiben a péri reptér is hangsúlyosan jelen volt. Itt a gazdasági érdekek, elsősorban az Audi igényei élesztették fel a fejlesztést, de ha az egyetem erőteljesebben jelen lesz a működtető kft.-ben, akkor nem ágálunk az ellen, hogy a magánrepülések irányába is elinduljunk.

Lázár János négy év után visszatért a kormányba. Lát esélyt hasonló forgatókönyvre az ön esetében is?

Az ilyen kérdésekre nehéz válaszolni, legfeljebb azt, hogy a hídon akkor kell átmenni, ha odaér az ember. Mérnökként jelentem meg anno a politikában, a fékfejlesztéshez sokkal jobban értettem. De azóta a politikában is tapasztaltabb lettem, akkor sem ijedtem meg a feladattól, és a jövőben sem fogok. 2018 és 2022 között kiváló és nagyon eredményes miniszteri időszakot sikerült teljesíteni, ilyet kívánok minden miniszter kollégámnak. A kormány struktúrájának alakítása pedig a miniszterelnök úr feladata.