Szakértők Lázár javaslatáról: A MÁV kasszája feneketlen kút, beletenni könnyű, de pénzt találni benne nehéz

„Ne okoskodjanak, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket. Aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál meg 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot”

– mondta Lázár János szerdán egy sajtótájékoztatón, miután a Szabad Európa arról kérdezte, hogy a MÁV vezetése kérte őt: szerezzen pénzt a Pénzügyminisztériumtól a rossz állapotú 1-es vasúti főút helyreállítására.

Tényleg ilyen egyszerű volna pénzt találni a MÁV-nál, ahogy a miniszter gondolja? – erről kérdeztünk civil szakértőket.

A MÁV költségvetését, üzleti tervét a miniszter hagyja jóvá, így tudnia illene, hogy a cég működését hitelből előfinanszírozza a társaság. A pályaműködtetés költségéért csak utólag fizetnek az igénybe vevő társaságok, valamint az állam ehhez képest is sokkal később ad költségtérítést a bevétellel nem fedezett, indokolt költségekre – mondta lapunknak Andó Gergely, vasúti szakújságíró, közlekedésmérnök. Szerinte ez alapján a MÁV menedzsmentjének a pénzügyi mozgástere minimális, a bérek és a szerződések alapján szükséges kifizetések, rezsiszámlák után nem marad a kasszában az állapot szinten tartására vagy fejlesztésére.

Andó hozzátette: egy elmosott patakhíd helyreállítása is egy évig tarthat, elsősorban a források hiánya miatt, másodsorban meg a beépíthető anyagok hiánya, és az építőgépek lekötött kapacitása miatt. Ezek egyikére sincs hatása a MÁV menedzsmentjének. A vasúttársaság nem gyárt betonaljakat, síneket, sínrögzítő elemeket, és nem ő építi át a gépeivel az ország vasúthálózatát, például Mészáros Lőrinc cégei igen. Őket csak közbeszerzés útján lehetne bevonni a projektbe, magyarázta Andó.

Mint Andó Gergely elmondta: az éves (kb. 25 milliárdos) karbantartási kereten belül lehet átcsoportosítani. Ha minden más, szintén sürgős beavatkozást félretesznek, a szükséges forrás talán tizede kaparható össze innen. Kivéve, ha az állam garanciát vállal legalább 30 milliárd forint többlethitelre, és ha Mészáros Lőrinc odaadja a belgrádi vasutat fektető gépet, valamint ha a betonaljakat gyártó cég is éjjel-nappal termel a meglevő rendeléseket félretéve.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint ember nem volt még, aki megmondja, hogy a MÁV miből és mennyiből működik. A magyar vasúttársaság nem a svájci vasút, a működési adatait még közérdekű adatkikérésre sem lehet kikényszeríteni, tette hozzá. Dorner szerint így azt sem tudni hogy a feneketlen kútba öntött pénzből éppen ásványvízkészleteket vagy síneket vásárolnak.

Arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán olyan kerete a MÁV-nak, amiből át tudna csoportosítani, a VEKE elnöke azt mondta: idén év elején elvettek 50 milliárd forintot a MÁV-tól, és azon logika alapján, hogy ha azt ki tudta gazdálkodni, akkor ki tud még 32 milliárdot, akkor így igen. Természetesen más vonalfejlesztések, bérfejlesztés kárára, de meg lehet csinálni.

Viszont a helyzet Dorner szerint az, hogy nominálisan ennek a 32 milliárdnak a sokszorosát kellene költeni a szerelvények és a pálya szinten tartására. Valamit pénzt most nyilván ráköltenek a hegyeshalomi vonalra, kijavítgatják majd a pályát, de a nyilatkozatok a felelősség áthárításáról szólnak leginkább, hiszen ki tudja, hogy jövőre hol lesznek a mostani vezetők, tette hozzá.

A felelős miniszter Dorner szerint már hagyta egyszer megvezetni magát a mávosoktól a mellékvonalak bezárásával, de most érzékelte, hogy ez hasonló akna, és inkább eltolta magától, oldja meg a MÁV – ez érződik ki a legutóbbi nyilatkozatából. Hozzátette: az 1-es vasúti fővonal most előkerült gondja egy évek óta ismert műszaki probléma és érthetetlen, hogy a miniszter csak most találkozik vele, itt valami nincs rendjén, az biztos.

Korábban írtuk meg, hogy olyan rossz állapotban vannak a sínek a Bécsbe tartó Budapest–Győr–Hegyeshalom vasúti vonalon, hogy korlátozni kellett a vonatok sebességét, a menetidő 5-10, esetenként akár 10-20 perccel is nőhet. Lázár elrendelte a szakasz azonnali felújítását: már csak az volt a kérdés, honnan lesz minderre forrás.

A vonal 25 kilométeres szakaszán 32,5 milliárd forintba kerülhet az elrendelt munka, a MÁV-nak ugyanakkor a teljes vasúti pályahálózat több mint hétezer kilométerének karbantartására és a szükséges felújításokra 42 milliárd forint áll rendelkezésére jövőre. A Szabad Európa információi szerint Pafféri Zoltán, a MÁV vezérigazgatója azt kérte Lázár Jánostól, hogy mindent latba vetve szerezzen forrást a pénzügyminisztertől a felújításokra. Erre a kérésre érkezett a kemény miniszteri kioktatás.