Turista egy sem, autóalkatrész viszont húsz éve landol a Győr melletti repülőtéren

Győrből sokan sóvárogva nézik, ahogy Debrecenből sorra indulnak repülőjáratok Londonba, Münchenbe, Krétára. Ma is naponta felszállnak ugyan gépek a győri (valójában péri) reptérről, de ezek döntő részt cargojáratok – az autógyártáshoz szállítanak alkatrészeket. Sokan azt gondolják, hogy csak az Audi igényeit szolgálják ki, de nem: a gyors ügyintézés miatt Mercedes-, BMW-, Volvo-alkatrészek is érkeznek Pérre, és innen reptetik azokat más európai országokba. Még így is megéri az ügyfeleknek a nyugat-magyarországi repülőteret igénybe venni.

A magánrepülésen túlmutató személyszállítást már valóban az Audi ingajáratai jelentik Győr és Insgolstadt között, egy 32 fős személyszállító gép landol rendszeresen Péren. De ez nem az, amit a helyiek valójában szeretnének.

A győriek már tíz éve ácsingóznak arra, hogy ne kelljen Ferihegyre, Bécsbe vagy Pozsonyba utazniuk, ha, mondjuk, Londonba mennének a gyerekükhöz látogatóba. Ugyanígy szívesen utaznának Győr mellől Antalyába vagy Burgaszba, ahogy ezt a debreceniek is megtehetik.

Le- és felszállás éjjel-nappal

A repülőteret üzemeltető P-Air Győr-Pér Repülőtér Fejlesztési Kft.-t 1994-ben hozták létre péri központtal. Az volt a célja, hogy a korábban honvédségi tulajdonú, füves repülőteret regionális/nemzetközi központtá fejlesszék. 2000-ben kezdődtek el az első fejlesztések az akkor még létező Phare CBC programból, illetve az Audi Hungaria Motor Kft. pénzéből. 2003 júniusában szállt le az első repülőgép a korábban füves leszálló helyére épített, aszfalt kifutópályán. A forgalom évről évre nőtt, de a repülőteret elsősorban a német autóipari vállalat használta.

2013-ban újabb jelentős mérföldkőhöz ért a reptér, a tulajdonosi kör bővült az Audi Hungaria Services Zrt.-vel, és ez lendületet adott az infrastrukturális fejlesztéséhez. A kifutópályát ekkor hosszabbították meg a nagyobb gépek fogadására, és olyan műszeres leszállító rendszert (ILS) telepítettek, amelyről akkor azt mondták: Feriheggyel vetekszik. Ennek köszönhető, hogy a gépek éjjel-nappal jöhetnek Pérre.

A befektetett tőkével arányosan határozták meg a kft.-ben a tulajdonviszonyokat, amelyek akkor ezek voltak:

• Audi Hungaria Services Zrt.: 45 százalék.
• Győri önkormányzat: 39 százalék.
• Magyar állam: 16 százalék.

Azóta annyi változás történt, hogy a győri Széchenyi István Egyetem vagyonkezelő alapítványa – amelynek elnöke Palkovics László volt miniszter – megkapta az állam 16 százalékos részét. A váltást nem bánják az érintettek, tudtuk meg, az egyetem többek szerint agilisabb gazda, mint az állam volt.

A teherforgalom kitűnő eredményeket hoz

A péri repülőtér kapcsán sem haváriákról, sem botrányokról nem lehetett hallani. Csendben ellátja a feladatát, legutóbb annak kapcsán említették, hogy ha elindulhatna a légi mentés Győr-Moson-Sopronban, akkor annak a központja – akár ideiglenesen – Pér lehetne, hisz ott egyszer-egyszer most is szállnak le magán-betegszállító gépek.

Februárban azzal került be a hírekbe, hogy három, ukrán felségjelű katonai helikopter járt ott, 10 órás várakozás, illetve karbantartás után pedig továbbrepültek. Az Időkép webkamerája rögzítette mindezt, de utóbb kiderült: francia felségjelű, polgári lajstromszámú, civil helikopterekről volt szó.

A teherszállító kisgépek érkezésére nem kapja fel senki a fejét, pedig ez az a forgalom, ami magát a repülőteret nyereségessé teszi. És amíg a számok jók, igazából senki nem akar(t) változtatni a portfólión.

Minek bajlódni a jó eséllyel úgyis veszteséges turisztikai személyszállítással, ha a teherforgalom kitűnő eredményeket hoz? Ez a fő érv arra a kérdésre, hogy miért nem követik Debrecen példáját, és nyitják meg a repteret a civil utasforgalom számára is.

Kavics az állóvízbe?

A kavicsot az állóvízbe most júniusban – szinte napra pontosan a húsz évvel ezelőtti, első aszfaltkifutós leszállás napján – az állam dobta be azzal a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelettel, amely szerint „a Pécs–Pogány Repülőtér, a Győr–Pér Repülőtér, a Hévíz–Balaton Nemzetközi Repülőtér, a Békéscsaba Repülőtér, valamint a Debrecen Nemzetközi Repülőtér fejlesztése nemzetstratégiai cél”.

„A kormány egyetért azzal, hogy a repülőterek terület- és gazdaságfejlesztési funkciójában rejlő potenciálok kihasználásához megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése szükséges.” Ezekre 92 millió forintot szán az állam, a területfejlesztési miniszter pedig előterjesztést készít „a repülőterek fejlesztésének koncepciójáról, […] prioritási sorrendben bemutatva a lehetséges beruházásokat, azok becsült időigényét és indikatív költségét, annak figyelembevételével, hogy a költségek a 2021–2027 közötti európai uniós programozási időszak megfelelő programjaiban elszámolhatóak legyenek”.

Első olvasatra úgy tűnhet, hogy ez utat nyit a várva várt terminálfejlesztéshez (is), de a Telex által megkérdezett szakemberek lehűtötték a kedélyeket. Szerintük a győr–péri reptér funkciójában a fősodor továbbra is a cargoszállítás marad. Kizárni persze nem kell a charterjáratokat, de ehhez „komoly matekozás” szükséges, fogalmazott az egyik érintett. Leginkább egy utazási iroda vagy egy légitársaság részéről, amely bevállalna egy ilyen járatot a 150-180 remélt utassal.

De ehhez kell egy olyan terminál, amely ennyi turistát fogadni tud.

Az Audi elvben támogatja a fejlesztést

Már 5-10 éve is százmilliókba került volna a terminál megépítése, erre pedig nem volt pénz. Az Audi eleget ölt a reptér fejlesztésébe, a saját utasforgalmának lebonyolítására pedig jó volt (jó most is) az a kis helyiség, amely itt működik. De a repülőteret működtető gazdasági társaság legnagyobb tulajdonosa nem lesz a kerékkötője semmilyen fejlesztésnek, ígérte a Telex kérdésére Alfons Dintner, a győri vállalat elnöke. Dintner azt mondta: „Mindenképp tudom ezt támogatni, a kormánnyal már tárgyaltunk is erről. Számunkra a repülőtérnek stratégiai jelentősége van. Egyrészről az, hogy a saját embereink tudnak utazni. Másrészt kár is lenne titkolni – és ez társtulajdonosként fontos –, hogy nyereségesen működik.”

Az Audi vezérének szavaiból kiderült, hogy ő is elsősorban az iparra, és nem a turizmusra fókuszálva gondolkodik a fejlesztésben: „a jövőben a győri ipari park bővítésével a beszállítóink számára is ugyanilyen fontos lesz a reptér”.

Arra a kérdésre, hogy szóba került-e konkrétan a terminál megépítése, ami a fejlesztés következő lépcsőfokát jelentené, Alfons Dintner azt mondta: korábban voltak olyan terveik az állammal együtt, amelyek a reptér felújítására vonatkoztak. Sejtelmesen úgy fogalmazott, hogy „ezek a munkák lehetnek kicsik, nagyok és közepesek is”. A pénztől függ – tette hozzá Alfons Dintner kétséget sem hagyva afelől, hogy az Audi számára a mostani infrastruktúra elegendő a szükséges funkcióhoz. Ha az állam többet szeretne, azt állami finanszírozásból kellene megvalósítani, mondta a győri Audi vezetője.

A fenntartás is kérdés

Vadász László, a reptér korábbi igazgatója, aki a nagyobb fejlesztéseket levezényelte, még jól emlékszik a társaságokra, amelyek charterjáratokat ígértek. „Volt olyan, amelyre valós esélyt láttunk mi is, de a sokat emlegetett terminál fejlesztése már akkor kulcskérdés volt, arra pedig nem volt pénz.”

Százötven-száznyolcvan, egyszerre induló utas kezeléséhez ráadásul nemcsak helyiség, hanem személyzet is szükséges. Egy másik reptéri szakember ezt a sor elejére teszi, amikor a turisztikai forgalom elindításának ellenérveit sorolja. Azt mondja, ha egy nyári szezonra valóban lenne is olyan utazási iroda, amely egy charterjáratot működtetne heti rendszerességgel, oda plusz kiszolgáló személyzet szükséges. „De őket a téli szezonban mire használjam?”

A nagyobb fejlesztések idején, 2006–2019 között volt Pér polgármestere Herold Ádám, aki a diplomamunkáját Pér fejlesztési lehetőségeiből, és annak várható következményeiről írta. A reptér volt a dolgozat központi eleme. Herold Ádám most azt mondta a Telexnek, hogy bár sikerre volt ítélve a repülőtér, de a csillagok állása úgy alakult, hogy „csak” a teherszállításban tudta ezt beváltani, a turizmusban nem. „A repülőtér olyan műveleti számokat tudott így is felmutatni, hogy fél év alatt elérte Debrecen forgalmát.” Herold Ádám úgy érzi, a cargo nyomdokvizén újabb esélyt kaphat egyszer a turisztikai repülés, ami a településnek is jót tenne, és bízik az egyetem „szellemi tőkéjében”.

De mit szólnának ehhez a périek?

A végére maradt, de nagyon is fontos kérdés a périek véleménye. A repülőtér ugyanis a falu legelején van, már a településen belül. Tíz-húsz éve, amikor a fejlesztések elkezdődtek, az ingatlanárak felértékelődésében bíztak leginkább a helyiek, de persze voltak már akkor is olyan családok, amelyek a nyugalmukat féltették. Herold Ádám állítja, a reptér tájolása miatt csak akkor zavaró a hanghatás, ha keletről fúj a szél. A Telex egyik olvasója ugyanakkor jelezte aggályát, hogy ha fejlesztik a reptér (cargo) forgalmát, akkor „az már tényleg zavarni fogja az éjszakai nyugalmunkat is”.

Pér jelenlegi polgármestere, Bilicki József szerint nemcsak a cargo-, hanem a charterjáratoknak is van létjogosultságuk egy ilyen repülőtéren, és ha rajta múlna, lennének is ilyenek. „Ha Szlovákiában nyereségesen tud működni ez az üzletág, akkor itt miért ne menne? Az iparűzési adó miatt sem lenne mellékes számunkra, de nem számolok azzal, hogy a megnövekedő forgalom a közeljövőben zavarni fogja a lakosokat. Akit eddig is zavart, az döntő részt beköltöző volt, és őt a kutyaugatás is zavarja.”