Pénteken elkezdődik a 2023–2024-es tanév, ami valószínűleg az előzőhöz hasonlóan eseménydús időszak lesz nemcsak a diákok, tanárok életében, hanem a közéletben is. Összeszedtük a kezdődő tanév öt legfontosabb témáját: a tanév rendjének változását, a tanárhiány kérdését, a tüntetések folytatását, a státusztörvény bevezetését, és a pedagógusok fizetésének emelését.
1. Hosszabb év közbeni szünetek, rövidebb nyári szünet
A tanév rendjének megváltozása ugyanúgy érinti a diákokat, a tanárokat, sőt a szülőket is. Ezt röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy hosszabbak lesznek az év közbeni szünetek, viszont rövidebb a nyári szünet. Az őszi szünet október 28-tól november 5-ig tart majd, a téli szünet december 21-től egészen január 7-ig, a tavaszi pedig március 28-tól április 7-ig. Az utolsó tanítási nap június 21-én, pénteken lesz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem ért egyet a tanév meghosszabbításával, mivel a tanítás általában nem légkondicionált termekben zajlik, és szerintük a melegben kevésbé hatékony az oktatás.
Egy héttel jobban járnak a szakképzésben tanulók, mert a tanév csak június 14-ig tart majd – az ő nyári szünetüket nem rövidítették le. Az idei tanévtől a szakképzésben önálló jogszabály határozza meg a tanév rendjét. A most bevezetett változás olyan családok életében okozhat logisztikai nehézségeket, ahol, mondjuk, az egyik gyerek (vagy szülő) a köznevelésben, a másik a szakképzésben tanul/oktat.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint a szakképzési tanév rendjének megváltoztatását a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják.
A legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben a tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe. A szakképzésben az őszi szünet október 27-től november 6-ig, a téli szünet december 20-tól január 2-ig, a tavaszi szünet pedig március 27-től április 3-ig tart.
Még néhány fontosabb dátum: a május–júniusi írásbeli érettségi vizsgák 2024. május 3-án kezdődnek, a szóbeli vizsgák 2024. június 17–28. között zajlanak majd. Az általános, egyetemi felvételi eljárás 2024. január 20-án kezdődik.
2. Tanárhiány volt, van, lesz
Ha tanévkezdés, akkor az idei év egyik legtöbbet taglalt kérdése, hogy elegendő tanár maradt-e a közoktatásban, miután július elején az Országgyűlés megszavazta a pedagógusok új életpályájáról szóló státusztörvényt. Előzetesen ötezren jelezték, hogy a törvény elfogadásakor fel fognak mondani. Azt, hogy a valóságban hányan, és pontosan miért hagyták el azóta az iskolákat, nagyon nehéz lenne most még pontosan megmondani. Bizonyos régiókban és bizonyos szakokon eddig is hiány volt tanárokból. Ahogy eddig, idén is sokan dönthettek úgy, hogy más foglalkozás után néznek.
Ehhez jöhetnek most hozzá azok, akik a státusztörvény bevezetése miatt hagyják el a közoktatást. Az azonban csak később derül ki, hogy ők hányan lesznek. A pedagógusoknak ugyanis szeptember 15–29. között kell nyilatkozniuk arról, ha nem akarják aláírni az új szerződésüket. Akik már nyáron elmentek, azok nem kaphattak végkielégítést, így nagyon valószínű, hogy sokan megvárták a végső döntéssel a szeptemberi időszakot.
Mindenesetre a kormány nem aggódik, Rétvári Bence államtitkár szerint a tanárok létszámában nem történt „semmi rendkívüli változás”, így szeptember elején elkezdődhet a tanítás. Az ATV kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az országban nincs tanárhiány. A nyelvtanároknál például vannak nehézségek, de az oktatási kormányzat ezt „igyekszik megoldani”. Szerinte „az nem igaz, hogy ezrek hiányoznának, mert a gyerekek száma csökkent: a tanárok száma nem, vagy kismértékben, a gyerekek száma nagymértékben csökkent”.
Mégis vannak iskolák, ahol már a nyár elején vészforgatókönyvet készítettek a tanárhiány miatt. Egy budakalászi iskolában például a pályaelhagyó tanárok is tablót készítettek maguknak, ezen úgy is tizenegyen szerepelnek, hogy volt, aki nem akart rákerülni. Egy-egy iskolából nem is kell olyan sok tanárnak elmennie, hogy súlyos működési problémák legyenek: épp elég, ha távozik néhány matematikát, fizikát, kémiát vagy nyelvet tanító tanár, őket ugyanis, főleg már a tanév kezdete után, nagyon nehéz lesz pótolni.
Jelenleg csaknem 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szervezet tanévnyitó sajtótájékoztatóján csütörtökön. A szakszervezet szerint a hiányt az fedi el, hogy nagyjából 12 ezer nyugdíjas tanít, minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít.
A PSZ adatai szerint minden harmadik általános iskolában van olyan pedagógus, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat oktatja.
A szakemberhiány a természettudományos tárgyak esetében a legszembetűnőbb.
Lapunknak Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom tagja korábban azt mondta: már a befejezett tanévben is hiányzott körülbelül 14-16 ezer pedagógus. A státusztörvény miatt felmondók pedig 5-10 ezren lehetnek, ők fokozatosan hagyták/hagyják el a pályát. Mindezeket figyelembe véve a Tanítanék Mozgalom szerint összejöhet a 20 százalékos pedagógushiány is az ágazatban.
3. Folytatódhatnak a tiltakozások
A nyári szünetben az oktatás miatt indult demonstrációk is szüneteltek, de azt már korábban lehetett tudni, hogy szeptembertől újra kezdődnek a másfél éve tartó tiltakozások. Az előző tanév végén a diákok, pedagógusok hangsúlyozták, hogy az ellenállást nem fogják abbahagyni, több hídfoglalást és országjárást ígértek. A kritikusok szerint a tiltakozásokra azért van szükség, mert a kormány tönkreteszi az oktatási rendszert azzal, hogy a pedagógusok keveset keresnek, csökken a szabadságuk, közben a munkaterheik nem enyhülnek.
A tiltakozó események bejelentéséig nem kellett sokáig várni: országjárásba kezdenek, közösen ötletelnek, majd az Európai Parlament mintájára saját parlamentet hoznak létre az Egységes Diákfront, a Civil Bázis és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tagjai – mondták egy augusztus 22-ei sajtótájékoztatón.
Szeptember 1-jén, pénteken meg is tartják a tanévnyitó, „felkészülő” tüntetésüket, szeptember 15-re pedig „demokrácia napi” tüntetést jelentettek be a Kossuth térre.
Múlt hét pénteken az aHang és az Egységes Diákfront bejelentette, hogy október 23. és 30. között megszervezik Magyarország első, alternatív oktatási népszavazását. Pár nap alatt már több mint hatszázan csatlakoztak hozzájuk, a két szervezet azt tűzte ki célul, hogy minimum 200 ezer ember vegyen részt a népszavazáson. A „7IGEN-es” kérdéssort májusban hivatalosan is benyújtották a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), de a kérdéssort nem hagyták jóvá. Volt olyan kérdés, amit az NVB túl hosszúnak talált, volt, ami szerintük nem volt elég egyértelmű. Bár a benyújtók a döntést megtámadták a Kúrián, a felülvizsgálat sokáig tarthat, ezért döntöttek úgy, hogy külön kikérik az emberek véleményét.
4. Státusztörvény: kevesebb autonómia, teljesítménybér
A tanárokat a közalkalmazotti szférából kiemelő státusztörvény 2024. január 1-jén lép hatályba annak ellenére, hogy diákok, pedagógusok, szülők hónapokig tüntettek az elfogadása ellen. Szerintük az új jogállás kevesebb autonómiát ad a tanároknak és több beleszólási jogot enged meg a tankerületi vezetőknek. Arról, hogy hogyan jutottunk el négy hónap alatt a státusztörvény elfogadásáig, ebben a cikkünkben írtunk, azzal pedig, hogy mi a lényege a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénynek, azaz a státusztörvénynek, és miért tüntettek ellene, itt foglalkoztunk.
Két nappal a tanévkezdés előtt megjelent a Magyar Közlönyben a státusztörvény végrehajtási rendelete. A Belügyminisztérium közleménye szerint ezzel létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer. „Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni” – olvasható a közleményben. A kormányrendelet melléklete tartalmazza azoknak a településeknek a listáját, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek. Az itt dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatást kapnak.
A Belügyminisztérium közleménye szerint kétszer is egyeztettek a rendelettervezetről a szakszervezetekkel, és figyelembe vették a javaslataikat. A PDSZ a Ne dolgozz ingyen.hu oldalon kiemelt néhány pozitív változást, amelyek éppen az ő javaslataik miatt kerülhettek be a rendeletbe:
- Továbbra is megkapják azok a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, azaz NOKS-dolgozók is a garantált bérminimumot (+7-10 százalék), akiknél nem elvárás a középfokú végzettség, de rendelkeznek legalább egy szakmunkásképzőben szerzett képesítéssel.
- A mesterpedagógus besorolásúak órakedvezményének csökkentését részben korrigálták.
- Kikerült a rendeletből az a rész, hogy a fegyelmi vizsgálat alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója további kötelezettségszegésre is kiterjeszthetné az eljárást.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény célja, hogy a gyerekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.
5. Fizetésemelés a tanároknak
A pedagógusok fizetésemelése egy olyan téma a közéletben, amivel elméletben mindenki egyetért, a gyakorlatban mégsem történik benne gyökeres változás. Magyarországon a 2023-as bértábla alapján egy 18-20 éve tanító tanár, akinek egyetemi végzettsége van, nagyjából 401 940 forint bruttó fizetést kap havonta. Ez körülbelül nettó 270 ezer forintra jön ki.
Ami most biztos, hogy a tanárok jövőre 10 százalékos béremelésre számíthatnak. „Gyorsabb lenne az uniós pénzzel, de ha azok nem érkeznek meg, akkor is megemelik a tanárbéreket ebben a ciklusban csaknem 50 százalékkal” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a nyár elején. A kormány a nagyobb mértékű fizetésemelést régóta az uniós pénzek megérkezéséhez köti. Korábban az volt a mondás, hogy ha megérkeznek ezek a pénzek, akkor még idén 20,8 százalékkal emelik meg a béreket, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal, és így 2025-re bruttó 777 ezer forint körül lehet a pedagógusbér.
Gulyás Gergely szerint az uniós források azért nem érkeznek meg, mert azt a baloldali frakciók képviselői akadályozzák, miközben az EU valójában a visszás magyar igazságügyi jogszabályok miatt blokkolja a kifizetéseket. Közben az sem teljesen igaz, hogy a kormány csak az uniós pénzekből akarja megoldani a tanárok béremelését: 2030-ig ugyanis a pedagógusok béremelésére 7000 milliárd forintot fog költeni a kormány, amiből csak 800 milliárdot fizetne az EU.