Szeptember 1-jén és 15-én is tüntetnek a diákok, akik saját parlamentet hoznak létre

Országjárásba kezdenek, közösen ötletelnek, majd az Európai Parlament mintájára saját parlamentet hoznak létre – jelentette be a kedden 13 órára meghirdetett sajtótájékoztatón az Egységes Diákfront, a Civil Bázis és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a szimbólummá vált Tompa utcai padnál. Szeptember 1-jén „felkészülő” tüntetést tartanak, szeptember 15-re pedig „demokrácia napi” tüntetést jelentettek be a Kossuth térre.

A Tompa utcai padon ülő diákok elmondták, hogy már 16 helyszínen vannak jelen az országban. A szervezetek között szélesebb körű lesz majd az együttműködés: céljuk, hogy az országban ne legyen olyan hely, ahol nem lehet megtalálni az Egységes Diákfrontot. Az EDF több településen is fórumokat tart majd, mert szerintük a változás a párbeszéddel kezdődik, ezért együtt fogalmazzák majd meg a követeléseket, illetve ahogy ők hívják, a „Közös Akaratot”.

Szeptember 1-jére országos tanévnyitót szerveznek majd, ami a szeptember 15-i demonstrációra lesz a „felkészülés”.

Az országjárás és a tüntetések után megszervezik a saját parlamentjüket, amit az Európai Parlament mintájára terveznek létrehozni.

Elmondták, hogy a szeptember 1-jére tervezett demonstráció célja, hogy tájékozódjanak, így a sátrakban különböző témákat fognak feldolgozni, ilyen például a bosszútörvény és diákváros is. Emellett taneszközgyűjtésbe kezdnek, amit a társszervezeteken keresztül eljuttatnak majd az arra rászorulóknak.

A szeptember 15-i tüntetést nagynak tervezik, bejelentették, hogy a Margit híd budai hídfőjétől vonulnak majd a Kossuth tére, ahol a környezetvédelemmel foglalkozó Fridays for Future-rel összefogva tüntetnek. A hírt bejelentő diák elmondta, hogy őt beidézték a rendőrségre garázdaság miatt, mert részt vett az egyik tüntetésen. „Milyen rendszer az, amelyik diákokat idéz be? A megfélemlítés ellenére nem álluk meg, nem adjuk fel” – tette hozzá. Terveik megvalósításához a szervezetek az emberek pénzügyi támogatását is kérték.

Az EDF egyik aktivistája a Telex kérdésére elmondta, hogy a státusztörvény elfogadására tervezett eseményt nem tüntetésnek tervezték, azért voltak kevesen. „Ezt félrekommunikáltuk, a propagandamédia ezt fel is használta” – mondta. A korábban belengetett hídfoglalásról annyit közöltek, hogy az első alkalommal majd szeptember 15-én lesz, és terveznek egy másikat is, de erről nem árultak el részleteket.

A nyári szünetben az oktatási események is szüneteltek, de azt már korábban is lehetett tudni, hogy szeptembertől ezek is újraindulnak. Már a nyár elején tudni lehetett, hogy tanévkezdő demonstrációt terveznek szeptember 1-jére, és tüntetést ígértek szeptember 15-re is. Az előző tanév végén a diákok, pedagógusok hangsúlyozták, hogy a tiltakozásokat nem fogják abbahagyni, több hídfoglalást és országjárást ígértek.

A folytatásra azért is lehetett számítani, mert a parlament július 4-én annak ellenére is megszavazta a tanárok új jogállásáról szóló státusztörvényt, hogy sokan hónapokig tüntettek az elfogadása ellen. A tanároknak szeptember 15–29. között kell nyilatkozniuk, hogy elfogadják-e az új jogállást, ha ezt nem teszik meg, november elsejétől automatikusan megszűnik a jogviszonyuk. A kritikák szerint az új törvénnyel csökken a tanárok autonómiája, és számos ponton sérül a szabadságuk.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.