Most akkor mi lesz a tanárok fizetésemelésével?
2023. június 19. – 17:08
Gyorsabb lenne az uniós pénzzel, de ha azok nem érkeznek meg, akkor is megemelik a tanárbéreket ebben a ciklusban csaknem 50 százalékkal – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV Bayer Show című műsorában. „Minden évben 10 százalékkal akkor is emelünk” – tette hozzá a miniszter. Gulyás valószínűleg a kormányzati ciklusra célzott, mikor azt mondta, hogy 50 százalékkal emelnék meg a tanárbéreket „ebben a ciklusban”. Idén már volt egy 10 százalékos pótlékemelés az ágazatban, ha nem jönnek meg az uniós források, akkor ezek alapján a következő emelés 2024 januárjában lehet. A miniszter ígérete alapján így a kormányzati ciklus végéig, vagyis 2026 tavaszáig nőhetne közel 50 százalékkal a tanárok bére.
Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón tovább pontosította az állítását:
„Jövő év január elsejével is 10 százalék általános béremelés lesz, és azokban a térségekben, amelyek hátrányos helyzetűnek minősülnek, ott ennél lényegesen komolyabb, 25-30 százalékos béremelést is tervezünk (…).”
Korábban a Belügyminisztérium egy online kérdőívben mérte fel a pedagógusok véleményét, ahol a nagy többség (84 százalék) egyetértett azzal, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben, illetve a magas arányban hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak indokolt többletjuttatást biztosítani. A státusztörvény javaslatába is bekerült az a rész, hogy hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusnak, illetve a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóknak a jövőben magasabb összegű illetmény járhat. De abban még konkrét számok nem szerepeltek arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet ez a megemelt összeg.
A tanárok fizetésemelésénél eddig ennél nagyobb mértéket emlegettek. Eddig azt lehetett tudni, hogy ha megérkeznek az uniós pénzek, akkor még idén 20,8 százalékkal emelik meg a béreket, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal, és így 2025-re bruttó 777 ezer forint körül lehet a pedagógusbér.
Gulyás Gergely szerint nem igaz az, hogy a kormány az uniós pénzekből akarja megoldani a tanárok béremelését: 2030-ig a pedagógusok béremelésére 7000 milliárd forintot fog költeni a kormány, amiből csak 800 milliárdot fizetne az EU. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a tanárok fizetésemelésére is felhasználni kívánt helyreállítási alapot 2026 augusztusáig hozták létre – azaz a kormány jóval nagyobb arányban fog az emeléshez uniós támogatásokat használni, mint amit a miniszter mondata sugall.
Az emeléseket az uniós támogatásért vállaltuk
A miniszter a hétfői kormányinfón nem tette hozzá, de
a fokozatos béremelésre a magyar kormány már korábban kötelezte magát az Európai Bizottságnak beadott helyreállítási tervében.
A dokumentum azzal indokol, hogy „a pedagógushiány egyik oka az alacsony fizetés: a tanárok kezdő fizetése az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is.” (Arról, hogy a többi diplomáshoz képest mennyire maradnak el a tanárok fizetései, itt írtunk.)
A tavaly decemberben a tagállamok által is jóváhagyott terv 65. oldalán szerepel a kötelezettség, és az is, hogy évente legalább mennyivel kellene emelni a fizetéseket. A pedagógusok átlagbére a közoktatásban 2022-ben a hazai diplomás fizetés 59 százalékának felel meg. Ezt idén legalább a diplomás átlagfizetés 64,7 százalékára, jövőre 71,8, 2025-re pedig 80 százalékára kell emelni. 2023-ban már csak a diplomás átlagbérhez képest is majdnem megvan a tízszázalékos növekedés (59 + 5,9 = 64,9 százaléknak kellene ehhez lennie a vállalt 64,7-hez képest), de közben maga a diplomás átlagbér is emelkedik.
A vállalások része az is, hogy a többiekhez képest legalább 12,5 százalékkal magasabb lesz azon tanárok bére, akik hátrányos helyzetű tanulókkal dolgoznak. „Ezzel a plusz díjazással kívánjuk elérni, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók számára biztosított legyen a magas színvonalú nevelés-oktatás.”
A helyreállítási alap teljesítményalapú, azaz a kifizetését mérföldkövek és célok teljesítéséhez kötik – igaz, első körben 27, jogállamisághoz kapcsolódó „szupermérföldkövet” kellene megoldani. (Arról, hogy mi a helyzet ezekkel, itt írtunk bővebben.) A magyar kormánynak összesen 158 reformot kell végrehajtania.
Az Európai Bizottság és a tagállamok – az évente kiadott országspecifikus ajánlások egyik visszatérő elemeként, például 2018-ban és 2019-ben – többször felemlegették a magyar kormánynak, hogy a tanárok fizetése jelentősen elmarad a diplomás minimálbértől. A helyreállítási tervek egyik célja épp az, hogy az országspecifikus ajánlásokban azonosított problémákat orvosolja.