Más diplomás szakmákkal összehasonlítva jön ki igazán, mennyire alulfizetettek a tanárok
2022. október 5. – 14:15
frissítve
Gördülő sztrájk, virrasztások, tüntetések – a borzalmasan alulfinanszírozott oktatási rendszer állapota és a tanárok megalázóan alacsony fizetése, valamint magas munkaterhei miatt szeptember eleje óta folyamatosak a tiltakozások. Ezeknek az oktatásért felelős Belügyminisztérium kirúgásokkal és figyelmeztetések osztásával próbál elébe menni, ami úgy néz ki, csak olaj a tűzre. Bemutatjuk, pontosan mit jelent, hogy keveset keresnek a tanárok, mennyi ez a többi szakmához és más fejlett országokhoz képest.
Mindenki tudja, hogy a tanárok nagyon rosszul keresnek, és bár ezt évekig tagadta a kormányoldal, az utóbbi időben fideszes politikusok is sorra ismerték be: a pedagógus-béremelésre szükség van, de pénz nincs. A 2014 óta tartó időszakban szinte minden ágazatban jelentősen nőttek a bérek, ez alól pedig a kormányzati szektor sem volt kivétel. 2020-ban például arról döntöttek, hogy sok év halogatás után megduplázzák az orvosok béreit, idén szeptembertől pedig a rendvédelmi dolgozók is körülbelül 20-40 százalékos emelést kapnak.
Minden másra van, erre nincs pénz
A tanárok viszont hiába kérnek béremelést évek óta, fizetésük továbbra is a 2014-es, 101 500 forintos minimálbérhez van kötve, azóta csak a pótlékokat emelték, de azt sem sokkal. Ez a bérelmaradás most már olyan drámai mértéket öltött, hogy
egy nyugdíjazás előtt álló, több mint negyven év tapasztalattal rendelkező tanár fizetése jelentősen elmarad az átlagbértől.
Az, hogy a tanároknak a többi diplomáshoz képest szerényebb bérrel kell beérniük, korántsem új keletű. Egy 2015-ös, Polónyi István által jegyzett tanulmányból kiderül: „az alapfokú oktatásban tanító pedagógusok bérszintje Magyarországon a többi értelmiségi pályához viszonyítva történelmi távlatban mindig a szellemi pályák utolsói között volt”.
Ennek megváltoztatására utoljára a 2014-ben életbe lépő új pedagógus-bértáblával tettek kísérletet, azt azonban sem az inflációhoz, sem az átlagbér, sem a minimálbér növekedéséhez nem kötötték, így az elmúlt nyolc évben jelentősen veszített értékéből. (Ellentétben például a parlamenti képviselők fizetésével, amely az átlagbérhez van kötve).
A legfrissebb, 2021-es adatok szerint ennek megfelelően az oktatásban dolgozók fizetése messze elmarad a hasonló végzettséget igénylő többi szakma fizetési szintjétől, a különbség pedig néha többszörös:
A grafikonról jól leolvasható, hogy 2021-ben egy általános iskolai tanár vagy tanító átlagosan feleannyit keresett, mint egy jogász, és negyedannyit, mint egy parlamenti képviselő, államtitkár vagy miniszter. De a középiskolai tanárok sem állnak sokkal jobban, ők majdnem feleannyit keresnek, mint egy elemző közgazdász, és kicsit több mint negyedannyit, mint egy szakorvos.
Nálunk a második legrosszabb a helyzet
A nemzetközi összehasonlítás sem mutat kedvezőbb képet a tanárok hazai megbecsültségéről. Az OECD országai közül a második legrosszabb helyen állunk, ha azt nézzük meg, mennyit keres egy általános iskolai tanár 15 év tapasztalattal. Ebben a tekintetben csak a szomszédos Szlovákia múlja alul Magyarországot.
Ennél is lesújtóbb a diplomás átlagbérhez viszonyított kereseti helyzet, az OECD adatai alapján ebben tényleg sereghajtó Magyarország a maga 60 százalékos adatával. Ez nem meglepő, tekintve, hogy
a vetítési alap 2014-es minimálbérhez rögzítésével lényegében levágták a tanárokat arról az általános béremelkedési trendről, ami az elmúlt években a növekedéssel párhuzamosan jellemezte Magyarországot.
A legutóbbi emeléssel már a garantált bérminimum is beérte a főiskolai végzettségű, 10-12 év tapasztalattal rendelkező pedagógusok fizetését. Nem is csoda, hiszen míg a garantált bérminimum 2013 és 2022 között 128 százalékkal emelkedett, a pedagógusok bére csak 80 százalékkal. Olyan alacsonyak a tanárfizetések, hogy egy év eleji kormányzati elemzés szerint az oktatásban minden ötödik dolgozót érintett a minimálbér vagy a garantált bérminimum 2022-es emelése.
Nem kell feltétlenül Nyugat felé tekinteni, hogy kedvezőbb helyzetet lássunk az oktatásban. „A tanárok fizetése és általános leterheltsége már Romániával való összehasonlításban is lesújtó. A román tanárok bére mintegy nettó 150 euróval több havi szinten, miközben a heti tanítási óráik száma 18, szemben a magyar 25,5-lel” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke még tavasszal a Telexnek. Hozzátette, hogy a valós tanítási óraszám ennél is többre, 27 órára jön ki, innen nézve tehát nominális szinten is magasabb az órabére egy román tanárnak, mint egy magyarnak.
Totyik Tamás ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet:
nem pusztán arról van szó, hogy a tanárok az értelmiségi léthez képest méltatlan körülmények között élnek, hanem arról is, hogy ilyen alacsony bér és magas elvárások mellett lassan lehetetlenné válik fenntartani a szükséges létszámú pedagógusállományt az országban.
„A versenyszféra elszívja a frissen végzett tanárokat. Pár évvel ezelőtt még 6 ezer új tanár kezdte el a pályát évente, de a minősítővizsgát közülük is nagyjából 2 ezren tették le, mert szembesülnek a megalázó bérrel. Idén csak 2 ezren kezdték el a pályát, közülük várhatóan 600-an tesznek gyakornoki vizsgát, így majdnem tízszer annyian mennek nyugdíjba, mint ahányan a pályára állnak” – mondta. Ennek a trendnek következtében Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 5 százalék alatti a 30 év alatti pedagógusok aránya Európán belül, a tanárok medián életkora pedig 53 év.
Béremelés helyett megfélemlítés
Ezeket az adatokat nézve egyáltalán nem meglepő, hogy a folyamatosan túlterhelt tanárok már az év elején sztrájkba kezdtek, ezt pedig minden tiltás ellenére az új tanév megkezdése után is folytatták. Jelentős különbség van viszont a hatóságok válaszában: míg tavasszal a felelős minisztérium leginkább csak nem vett tudomást a tiltakozásokról, most úgy érezték: erővel kell felszámolni a tanárok sztrájkját.
Ennek részeként több figyelmeztetés után szeptember végén kirúgták a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium több tanárát, majd október elején Törley Katalint is, aki a Tanítanék Mozgalom alapítója. Ezzel párhuzamosan több iskolában személyesen a tankerületi vezetők kezdték el osztani a tanároknak a kirúgás előtti utolsó figyelmeztető leveleket, a pedagógusok szerint a cél egyértelműen a megfélemlítés.
Az oktatásért felelős döntéshozók tehát elkötelezettnek tűnnek, hogy a krónikusan alulfinanszírozott és tanárhiánytól szenvedő oktatási rendszer problémáit nem béremeléssel és a terhek csökkentésével, hanem a tiltakozó pedagógusok eltávolításával próbálják meg megoldani. Az utóbbi napok eseményei alapján várható, hogy ez tüntetések további sorozatához és a sztrájkok folytatásához fog vezetni, az oktatás helyzetének javulásához már kevésbé.
A kölcseys tanárokról készült videónk itt nézhető meg:
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
