Orbán Viktor felcsúti szavaival példálózva kritizálja a vasútbezárásokat a fideszes polgármester

„Kérlek, gondoljátok át a döntést” – írta a tíz vidéki vasútvonal bezárásáról Fábry Szabolcs, Nagyvázsony fideszes polgármestere a Pesti Srácok oldalán publikált nyílt levelében, amelyben a „legnagyobb tisztelet hangja mellett békességgel és bölcsességgel” üzent Lázár János építési és közlekedési miniszternek.

„Az akkori (kommunista vasútbezárás korszakai) időkre jellemző szűk látókörű és a helyi közösségek érdekeit figyelmen kívül hagyó döntés következménye volt. Azóta az enyészet gyorsuló ütemben eszi a megmaradt vasúti értékeket, egyre többen ébrednek rá arra, hogy (…) települések – szép fekvésük, az ott élő emberek értékes munkája eredményeként – gyorsan fejlődtek, ám a vasút megszüntetésével óriási hátrányba kerültek” – a levélben Fábry Orbán Viktor korábbi szavait idézte. A miniszterelnök 2016-ban a felcsúti kisvasút átadásakor mondta ezt.

Fábry Szabolcs szerint túl sok szakmai érvet nem kell felsorolni a most bezárni tervezett, és „a szocialisták 2007-es, 2009-es vasútbezárási rohama után is részben újra meg nem nyitott, tehát bezárva maradt vasútvonal érdekében”, hiszen ezt megteszik ezt közlekedési szakmai szervezetek, szakemberek, térségi civil és környezetvédelmi szervezetek, „minden ember párthovatartozástól függetlenül, aki felelősséget érez a peremvidékek, a vicinális Magyarország jövőjéért”.

„Attól, mert egy BZMot hűtővize felforr és sajnálatos balesetet okoz; attól, mert kiég egy Csörgő dízelmozdony, még nem pánikba kell esni, nem a mellékvonalakat kell tovább csonkolni”

– véli a polgármester, aki szerint pont azokat a mellékvonalakat zárják be, amelyek a legeldugottabb térségekben jelentenek vasúti ütőeret. Ezek a több helyen 40 éves vonatok „biztos és kiszámítható menetrenddel csattognak végig a pályákon” Fábry szerint, és ha a MÁV venné a fáradságot, illetve az elhivatottságot, „értelmes (fővonalra csatlakozást biztosítva ráhordó) menetrendekkel, felelős (nem a vezetői fülkében beszélgető) jegyvizsgálókkal még jelen állapotukban is lenne mérhető utasforgalmuk, azaz létjogosultságuk. Ha nem lázálmokat kergetnénk egyfajta sebességőrületben, hanem ezen mellékvonalak pályáit viszonylag kis erőbefektetéssel 60-90 km/h-s sebességre fejlesztenénk, ha használt, de klímás motorvonatokat szereznénk be, ezen mellékvonatok népszerűségét rövid idő alatt lehetne jelentős mértékben növelni”.

Azt elismerte, hogy vannak rendkívüli helyzetek a vasúton, „amikor dominószerűen omlik össze egy térségben a vasúti közlekedés”. De rendkívüli helyzetek miatti torlódások, hosszú ideig tartó dugók még az autópályákon is vannak, és a megyei jogú vidéki városokba való bejutáskor is hosszú, akár félórás torlódások alakulnak ki hétköznapi csúcsidőkben – tette hozzá.

„Amit tehát itt látunk, azok nemcsak sínek, mozdonyok, szemaforok, amit látunk, az nemcsak vas és acél, hanem egy szebb, otthonosabb, polgári életmód, egy szebb, otthonosabb és polgáribb Magyarország” – mondta Orbán Viktor a már fentebb idézett 2016-os ünnepségen. A fideszes polgármestert ezek a mondatok nyugtatták meg, ha „egy halódó, gyakran a menetrendszerkesztő vasúti felsővezetők által is érthetetlenül magára hagyott vicinális vonalat” látott.

„Biztonságban tudtam mellékvonalainkat. Tudtam, hogy a kormányfő érzi és érti: a vasút nemzeti örökségünk része” – fogalmaz nyílt levelében Fábry.

„Ezt az illúziót pont egy nemzeti kormány nem veheti el, mert az olyan lenne, mintha ez a kormány a családbarát politikájának vagy a genderpropaganda-ellenességének fordítana hátat. Tömegekben mérhető a politikai veszteség”.

A vasútra a hivatásforgalmi, a közösségi és természetvédelmi szerepe mellett úgy kell tekintenie szerinte a polgári, hazafias kormányzásnak, mint egy könyvtárra, mint egy múzeumra, mint egy templomra: „akkor is Hazánk kultúrájának része, ha éppen egy felgyorsult, őrült, sebességmániás, energiazabáló világban élünk”.

„Ha egyszer ez a fogyasztói társadalom megroggyan, összeomlik, ezek az értékek, mint például a kultúránk, és például a vasút is, lesznek a támaszaink. Baross, Ganz, Kandó hazájában a nemzeti és vidékbarát kormányzás feladata vicinális vasútügyben a lélegeztetőgépen tartás, a koncepció-kidolgozás, a szemléletformálás (P+R-parkolók, váratlan események esetén gesztusok az utasoknak, népszerűsítés), korszerűsítés, biztonságteremtés” – írja a fideszes városvezető, aki szerint rombolni gyorsan lehet, visszaépíteni lehetetlen, vagy csak évtizedek alatt lehetséges.

A MÁV múlt pénteken jelentette be, hogy augusztustól tíz magyarországi vasútvonalon megszűnik a közlekedés. Vitézy Dávid volt államtitkár szerint a döntés rossz, és egy sor érvet hozott fel amellett, hogy miért nem lenne szabad ezt meglépni. A MÁV a bezárást elsősorban azzal indokolta, hogy jármű- és személyzethiány van.

A vasútvonalak bezárása ellen mások mellett Balassagyarmat és Nagyatád polgármestere is tiltakozott, a Magyar Közlekedési Klub és több más szervezet nyílt levelet írt Orbán Viktornak, a Közlekedő Tömeg Egyesület szerint pedig a terv európai uniós jogszabályba ütközik. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a buszok üzemeltetése olcsóbb, és jobb színvonalat biztosít, azt pedig luxusnak tartja, hogy egyidejűleg úgy nyújtson az állam busz- és vonatszolgáltatást, hogy valójában nincs rá igény.

A MÁV problémáiról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, a Karcag és a Tisza-tó között közlekedő öreg Bzmot motorvonaton pedig tettünk egy kört, és megnéztük, mit szólnak az intézkedéshez a térségbeliek.