Már borsódzik a hátam, hogy központilag mindig ránk erőltetnek valamit, ami majd menet közben lesz kész

Július 1-jétől a büféknek, éttermeknek, cukrászdáknak, kávézóknak, italboltoknak, bároknak, szórakozóhelyeknek, gyorséttermeknek és más turisztikai attrakcióknak valós időben kell adatokat szolgáltatniuk arról, miből és mennyit fogyasztanak náluk a vásárlók. Az adatokat az úgynevezett Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) kell küldeni egy szoftverrel. A rendelkezést sokan értetlenül fogadták.

Az előírások a bevezetésük előtt néhány nappal is változtak, a legutóbbi, érvényes közlés szerint 2023. július 1-től csak azoknak a cégeknek kell adatokat szolgáltatni, amelyek tavaly a 100 millió forint évi nettó árbevételnél nagyobbat értek el, de az NTAK regisztráció továbbra is minden vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció számára kötelező.

Gaál Zoltán, akinek Szolnokon évtizedek óta működő étterme van, nyilvánosan bejelentette, hogy megtagadja az adatok szolgáltatását, és erről a vendégeit is tájékoztatta. A vendéglős korábban hónapokon át próbált annak utánajárni, mit jelent pontosan az új szabály, milyen kötelezettségei vannak, hogyan fog működni az új rendszer, és mi értelme ennek az egésznek. Közben az egyik munkatársa is folyamatosan kereste az interneten az új szabályok részleteit, de nem találtak elégséges és megalapozott információkat arról, pontosan mit és hogyan kellene majd csinálniuk. A szabályok még a kötelezettség bevezetése előtti utolsó napokban is változtak.

Gaál Zoltán más városokba is elment több olyan fórumra, ahol az új szabályokat ismertették vállalkozók előtt, és a reményei szerint választ kaphatott volna a kérdéseire. Részt vett ilyen célú on-line tájékoztatón, és a saját városán kívül Szegeden és Debrecenben is járt ismertetőkön. Egerben az előadás után – amelyből szerinte csak a lényeg nem derült ki – lehetett kérdezni a kötelező adatszolgáltatásról, ám az általa feltett kérdésre válaszoló hivatalos szakértő úgy kezdte:

„Hát énszerintem ez úgy van…”

Gaál nem is hallgatta tovább, mert szerinte ilyen hiteltelen és bizonytalan alapokon nem lehet egy vállalkozás működését átszervezni.

Ingyen programot ígértek, de az nem tudja, amit kellene

Gaál másik kifogása a kötelező adatszolgáltatással szemben, hogy több százezer forintos kiadást jelentene gépenként az értékesítő helyeken a szükséges új számítástechnikai eszközök beszerzése, és további költséget a programok megvásárlása, üzemeltetése. Ezzel egy időben NAV által elfogadott és hitelesített, négy darab pénztárgépe feleslegessé válik. Vannak ugyan minden érintettnek előre beígért és valóban elérhető ingyenes szoftverek is, de gyorsan kiderült, hogy azok csak korlátozottan alkalmasak az adatszolgáltatásra, amelyik pedig többet tud, az több százezerbe kerül.

Emellett Gaál szerint a programok nem tudják kezelni a valóságot, azaz fals adatokat gyűjtenének, de azt meg minek. Az étterem nem úgy működik, mint az íróasztalok mellett kitalált szabályok. Ha egy ételt házhoz szállítanak a vendéglőből, az más árkategória, mint amikor az étteremben fogyasztja el a vendég, az pedig ismét másik eset, ha valaki a saját ételhordójában maga viszi el a menüt, és megint más, ha az étterem adja a dobozt az ennivalóhoz, ehhez felszámítják az edény árát. Mindez nem titok, és a különféle árak is elolvashatók a szolnoki étterem honlapján. A számítógépes programok azonban nem olvasnak étlapokat.

A másik gond, hogy az új adatszolgáltatás munkaerő- és munkaidő-igényes, és amíg begyakorolnák az adminisztratív kötelezettségek teljesítését munkatársai, igen sokat kellene tanulniuk arról, mi és hogyan működik az új rendszerben. A vendégeket pedig hosszas várakozásra kényszeríti az újfajta, igen részletes adatszolgáltatás.
Egyébként ennek a kötelezettségnek előírását legalább két éve tervezik, már többször is elhalasztották, de még nem sikerült megismertetni a vállalkozókkal, így ők sem tudták az alkalmazottakat jól kiképezni. A vendéglősök ismeretei szerint ez az új magyar rendszer a világon egyedülálló, sehol máshol nincs ilyen.

Válaszok nélkül

Gaál Zoltán 1978-ban kezdte a szakmát, majd a rendszerváltozás idején az elsők között indult, azaz 21 éves kora óta vállalkozó. Jelenleg tizenhat alkalmazottal működik száz férőhelyes étterme Szolnok belvárosában, emellett a cége gyakran több száz vagy éppen több ezer embernek is készít ételt különféle rendezvényekre. Gaál mestervizsgát tett 2009-ben, és részt vesz a szakmai képzésben és a vizsgáztatásban is, már két cikluson keresztül a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, egyben a Szolgáltatási tagozat elnöke is.

„A társadalmi szerepvállalásom miatt is nem tehetem meg, hogy feketén, bejelentés nélküli munkavállalókat foglalkoztassak, és ne a meglévő szabályok szerint üzemeltessem vállalkozásom. Az, hogy megtagadom az újfajta adatszolgáltatást, azért teszem, mert a rendelkezést értelmetlen, szakmailag elfogadhatatlan döntésnek vélem.”

A vállalkozás négy pénztárgépe online folyamatosan küldi a számlázási adatokat a NAV-nak, beleértve a Foodora és a Wolt fogyasztásokat is. Ezek az adatok nem névtelenül futnak be az adóhivatalba, tehát a NAV-nak tudomása van arról, hogy ki, mit, mikor és mennyiért fogyasztott, és mindezért hogyan fizetett. Ez már régóta így működik minden vendéglátóhelyen, a NAV a pénztárgépeken keresztül mindent pénzügyi műveletet lát, ezért Gaál értelmetlennek tartja azt a magyarázatot, amely szerint az újabb kötelező adatszolgáltatás egyik indoka a gazdaság kifehérítése lenne.

Ennek az is ellentmond, hogy az új szabály szerint a 2022-es évi nettó árbevételek nagyságától függ az adatszolgáltatási kötelezettség, nettó 12 millió forint alatt nem kötelező, nettó 100 millió felett pedig igen. Nehéz lenne megindokolni, ez miért éppen ennyi? Ki és milyen módon magyarázza az értékhatárok meghatározását? Ez meddig lesz érvényes, a gyakran változó, sokszor emelkedő beszerzési árak és növekvő energiaköltségek mellett?

Továbbá több szakterület, például a munkahelyi vagy közétkeztetést ellátó vendéglátóhely, a rendezvényi étkeztetés és a mozgó vendéglátóhelyek is felmentést kaptak. Ugyan milyen érdekek mentén? Érvényes válasz azonban erre sincsen.

Gaál Zoltán többször is elmondta a Telexnek, hogy ő semmiféle politikai harcot nem akar indítani, szerinte ez egyáltalán nem politikai, hanem szakmai ügy.

Ahol már működik, ott sem működik

Az új adatszolgáltatás „a szolgáltatók számára nem okoz többletmunkát” – állította Suhajda-Molnár Anikó, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusstratégia megvalósításáért felelős vezérigazgató-helyettese az egyik szakmai laphoz eljuttatott közleményében.

A szolgáltatók tapasztalata azonban egészen más. Gaál Zoltán ismerősei körében vannak olyan vendéglátósok, akik már használják az új rendszert. Az egyiküket Gaál felhívta, és ő telefonon elmondta a Telexnek, hogy milyen élményei vannak. A férfi név nélkül nyilatkozott, ő szintén Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében dolgozik a vendéglátásban.

„Jaj, hát azt nem szabad elmondanom, amit gondolok, mert azt a nyomdafesték nem tűrné el.”

Júniusban kéthetes próbaidőszakuk volt, ami rengeteg munkaórájukat elvitte, küzdöttek az új rendszerrel, ami náluk július 1. szombattól már élesben megy, de nagyon nehezen. A cég több százezer forintot költött erre a célra, ez soha nem térül meg. Vettek két tabletet, mert az adatszolgáltatás keretében minden tételt be kell ütniük a gépbe, amit a vendég kér, azután fizetéskor a NAV-hoz bekötött pénztárgépbe is be kell ütögetni a számokat, majd, ha bankkártyával fizet a vendég – és a háromnegyedük azzal fizet –, akkor a terminálba is be kell vinni az adatokat. A három különböző adatbevitel hosszú időt vesz igénybe, ami próbára teszi a vendégek türelmét.

Ezen felül, ha valaki helyben elfogyaszt egy menüt, majd egy másikat is kér elvitelre, akkor mindezt kétszer kell végigcsinálni egy vendég esetében. A tapasztalatai szerint a rendszert jelenleg nem lehet úgy használni, hogy ne hibázzon, miközben bármikor jöhet egy ellenőrzés. A vendéglátós azt is elmondta, hogy amikor talált egy technikai problémát a rendszerben, felhívta a tudakozót, de nem tudtak válaszolni a kérdésére.

„Elég nagy a zűrzavar, van kb. 300-féle szoftverfejlesztő, aki ezzel foglalkozik, ez nekik biztos nagy üzlet. A hibákat biztosan kijavítják majd, de nekem ettől már borsódzik a hátam, hogy központilag mindig ránk erőltetnek valamit, ami majd menet közben lesz kész.”

Hiába van az ingyenes szoftver, ha nem tudja kezelni a házhozszállítást, ezzel máris a pénzért megvehető program használatára kényszerítik, aki kiviszi a megrendelőknek az ételt, ez a céges partnereknek menüt kihordó konyhák esetében is így van.

Kiölik belőlem a szakma szeretetét

Gaál Zoltán sajnálatosnak tartja, hogy a vendéglátó szakma nem áll ki egységesen az adatszolgáltatási kötelezettség ellen, pedig az új rendszer arra kényszeríti a vállalkozókat, hogy üzleti titkokat adjanak ki. Hogy azokhoz ki férhet majd hozzá, az sem világos. Ugyanakkor a szolnoki vendéglős megérti, hogy vannak, akik nem mernek nyilvánosan tiltakozni, mert féltik a vállalkozásukat, a munkahelyeiket. Ezért ő nem csak csak saját maga miatt, hanem sok kolléga helyett teszi ezt, mert neki nincsen visszafizetendő hitele, és kiskorú gyermeke sem.

Gaál a Telexnek azt is elmondta, hogy a koronavírus-járvány és az áremelkedések miatt az utolsó három év neki nem hozott értékelhető gazdasági eredményt, mégsem vált meg egyetlen kollégától sem. Az idén az év eleje óta pedig mintegy 25 százalékkal csökkent a forgalma. Újabb nagy csapásra is számít, mert augusztus 1-től élelmiszerboltokban is lehet majd vásárolni a Szép-kártyákkal. Ez várhatóan további forgalomkiesést okoz az éttermeknek, hiszen sokan fizették ezzel a kártyával a menüt, amit a vendéglőben fogyasztottak vagy hazavittek.

Gaál Zoltán azt mondta, nem akar lázadást szítani. Mióta bejelentette a tiltakozását, sokan megszólítják ismerősök és ismeretlenek is, biztatják, hogy tartson ki. Néha felemelt ököllel átkiabálnak neki az utca túloldaláról: „Veled vagyunk, Zolikám!”

Július első napjaiban több mint 3400 tagja volt az „Elutasítjuk az NTAK rendszert” nevű Facebook-csoportnak, és az ugyanilyen című petíció aláíróinak száma meghaladta az 1300 főt.

A szolnoki vállalkozó szerint azt még nem lehet tudni, kap-e valamilyen büntetést, aki nem szolgáltat adatokat. Az új előírások betartásának ellenőrzését a települések jegyzőire bízták, kérdés, ez hogyan működik majd a gyakorlatban.

„Én már nem tudom, hogy mit is szeretnék. Azt már 11 éves koromban elhatároztam, hogy pincér akarok lenni, és mostanáig minden nehézség ellenére kitartottam a vendéglátás mellett, ami nagyon sok örömöt is adott nekem, de már teljesen kiölik belőlem a szakmám szeretetét.”

Közben a vendéglátást más gondok is sújtják. Gaál Zoltán szerint jelenleg országszerte mintegy 200 ezer szakember hiányzik az ágazatból, ami 50%-os munkaerőhiányt jelent. A költségek növekedése miatt a cégek áremelésre kényszerültek, ami nem tett jót a forgalomnak. Az utóbbi években a bérek ugyan nőttek a szakmában, de így is sok ember távozott a legjobb képességűek közül, ki külföldre, ki jobban fizető, vagy más, kényelmesebb állásba ment el.