Hideg élelmet is lehet venni a SZÉP-kártyáról, 200 ezerrel megemelik a keretét

Kormányinfót tartott hétfőn Gulyás Gergely. A miniszter ezekről beszélt:

• Júliustól árplafont vezetnek be a vállalkozások áramszámláira: 200 euró per megawattóra. Ez három szektort érint: feldolgozóipar, szálláshelyek, raktározás-szállítás.
• Ideiglenesen, augusztus 1-jétől december 31-ig hideg élelmet is lehet venni a SZÉP-kártyáról, 200 ezerrel megemelik a keretét.
• 2030-ig a pedagógusok béremelésére 7000 milliárd forintot fog költeni a kormány, amiből csak 800 milliárdot fizetne az EU, tehát Gulyás Gergely szerint nem igaz az, hogy a kormány az uniós pénzekből akarja megoldani a tanárok béremelését.
• A kormány nem készül arra, hogy tömegesen mondanának fel a pedagógusok.
• „Kevesebbe kerül az adófizetőknek”, ezért döntött úgy a kormány, hogy a belügy nem köt új biztosítást a tűzoltóknak, hanem mostantól maga fizeti ki a kártérítéseket. Gulyás szerint eddig ugyanis fennállt a kartellezés gyanúja a biztosítótársaságoknál.
• Gulyás szerint Maruzsa Zoltánéknak kell dönteni Maruzsa Zoltánék sorsáról, miután véletlenül elküldték nekünk a belső vitájukat a válaszlevélről.
• A kárpátaljai hadifoglyok már nem hadifoglyok, oda mennek, ahova szeretnének. Aki nem magyar állampolgár, az menekültstátuszt kapott (Gulyás arra utalt, hogy a többségükkel így történt). Kijevet a volt hadifoglyok Magyarországra érkezése után értesítették az ideszállításukról, de a nevüket nem adták meg Kijevnek.
• Kormányzati épületkomplexumot terveznek abból az ingatlanból, amit Tiborcz köreitől 244 milliárdért vesz meg az állam.
• Orbán akkor megy Kijevbe, ha annak értelme lesz. Moszkvába nem tervez menni.

A miniszter azt mondta, bár az ide érkezésük után tájékoztatták Ukrajnát arról, hogy korábban az ukrán hadsereg kötelékében harcoló, majd orosz hadifogságba eső tizenegy embert Magyarországra hozták, de konkrét neveket nem adtak meg, ezért történhetett az, hogy Ukrajnának kellett kiderítenie, hogy pontosan kikről, melyik korábbi katonáikról lehet szó.

Volt egy kapcsolatfelvétel az orosz ortodox egyház és magyar szervezetek között, hogy volt ukrán hadifoglyok Magyarországra jöhetnének. Gulyás szerint jó döntés volt élni ezzel a lehetőséggel. A magyar kormány nem kért olyat, hogy jöjjenek ide ezek az emberek, a Máltai Szeretetszolgálat intézkedett az ügyben.

„Látszik, hogy milyen veszélyes a Telexszel levelezni”, de a Gyurcsány-korszakban lehetett hazugságra építeni egy kormányzati politikát – így reagált Gulyás a Telexnek arra, hogy véletlenül elküldték a Telexnek Maruzsa Zoltánék vitáját egy belső levelezésből, ami többek között a Klebelsberg Központ (KK) Stratégiai és Kommunikációs Főosztályát vezető Antalffy Péternek, Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkárnak és a KK szakmai vezetőinek szól. Ebben ilyen mondatokkal: „Ha valaki kikéri utána közérdekűben, akkor ránk ragad a hazugság. (…) Nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.

Gulyás azt mondta még erről, „szerinte füllenteni sem szabad még”, de a történekből Maruzsáéknak kell levonni a következtetést, és ha személyi következményekről is döntenek, akkor ezt meg kell tenni.

Ki dönt a személyi következményekről? – kérdeztük Gulyást, aki azt mondta, az államtitkár – Maruzsa viszont szintén részese volt ennek a levelezésnek.

Az állam 244 milliárdnyi adófizetői pénzből beszáll egy kormányközeli, Tiborcz István köreihez köthető zuglói építkezésbe. Miért tette ezt? – érkezett a kérdés. Gulyás szerint több minisztérium és állami hivatal bérli azokat az ingatlanokat, ahol működik, ezért döntött úgy a kormány, hogy ezeket jobb lenne saját tulajdonú ingatlanba költöztetni. Egy kormányzati épületkomplexumot fejlesztenének az ingatlanból.

„Kevesebbe kerül az adófizetőknek”, ezért döntött úgy a kormány, hogy a belügy nem köt új biztosítást a tűzoltóknak, hanem mostantól maga fizeti ki a kártérítéseket.

Gulyás szerint a változatlan létszámadatok és kártérítési díjtételek ellenére a biztosító társaságok által adott legkedvezőbb ajánlat 445 800 000 forint volt egy évre, ami korábban 122 millió forint volt. Ez pedig Gulyás szerint felveti a kartellezés gyanúját, így pedig az új megoldás a jó megoldás szerinte. Annak, hogy az állam veszi át a költségeket, „van kockázata, de majdnem biztos, hogy ha jövő ilyenkor beszélgetünk erről újra, azt lehet majd mondani, hogy közpénzt spóroltunk”.

A kormány nem készül arra, hogy tömegesen hagynák el a pedagógusok a pályát, ha elfogadják a státusztörvényt. Gulyás szerint „hisztériakeltés” zajlik inkább, és nem a pedagógusok részéről.

A miniszter szerint nem voltak arról érdemi tárgyalások, hogy Magyarország az Egyesült Államoktól HIMAR-rakétarendszert vegyen. Szándéknyilatkozat és szerződés nem volt, az, hogy tárgyalások voltak-e ilyesmiről, azt nem tudja Gulyás.

Korábban írtunk arról, hogy az Egyesült Államok blokkolt egy 735 millió dolláros fegyvereladást, amiért Magyarország még nem hagyta jóvá Svédország NATO-csatlakozását. James E. Risch szenátor, az amerikai külügyi bizottság vezető republikánus tagja úgy nyilatkozott, hogy nem halad előre a svédek NATO-csatlakozása, ezért úgy döntött, hogy felfüggeszti az eszközök eladását Magyarországnak. A fegyvercsomag 24 HIMARS rakétaindító üteget, valamint több mint 100 rakétát tartalmaz a hozzájuk tartozó alkatrészekkel és támogatással együtt.

Ezzel szemben a honvédelmi minisztérium azt állítja, hogy a kormány tavaly kért információkat a rakétarendszerről, de mivel nem kaptak választ az amerikai féltől, lezártnak tekintették a kérdést. „Az előző kormányzati ciklusban a beszerzésekért felelős kormánybiztos levélben kért információt a HIMARS-rakétarendszerekre vonatkozóan, 2022. márciusi határidővel. Erre válasz az amerikai féltől nem érkezett, a tárca az ügyet ezzel lezártnak tekintette. A Honvédelmi Minisztériumnak nem áll szándékában HIMARS rakétarendszert vásárolni” – közölték korábban.

Ukrajnát a volt hadifoglyok Magyarországra érkezése után értesítették az ügyről, Gulyás szerint jogilag már nem hadifoglyok voltak, amikor az országba érkeztek. Az érkezésük után a külügyminisztérium értesítette arról Kijevet, hogy korábban az ukrán hadsereg kötelékében harcoló (többnyire ukrán állampolgárságú), orosz fogságba esett, kárpátaljai származású katonákat hoztak Magyarországra.

Mi a személyes véleménye Gulyásnak Tóth Gabi munkásságáról, aki most kapott Petőfi zenei díjat? – kérdezték a minisztert, mire úgy felelt: igen, szereti a munkásságát Tóthnak. De kultúrát érintő kérdésekben nem a politikusoknak kell véleményt nyilvánítania, tette hozzá.

Gulyás nem tudja megmondani, pontosan mikor szavaznak a státusztörvényről, de július 7-ig ez meg fog történni.

Egyébként pedig „hosszabb ideje hallgat” már Gulyás arról, hogy a törvényt szerinte hibásan státusztörvénynek nevezik, ő új életpályamodellnek hívná azt.

Az Oroszország által Magyarországnak átadott, kárpátaljai hadifoglyokkal kapcsolatban a miniszter arról beszélt, hogy már nem minősül hadifogolynak jogi értelemben az átadott tizenegy ember. Egyházközi együttműködés történt, ami megfelel minden előírásnak. Szabad akaratukból jöttek ide (hozták őket), és szabad akaratukból dönthetnek arról, hogy elhagyják-e az országot, erre is van lehetőségük, nem figyelteti meg őket a magyar állam, oda utaznak, ahova akarnak. Aki nem magyar állampolgár, az menekültstátuszt kapott (Gulyás arra utalt, hogy a többségük ilyen).

Gulyás szerint a múlt hét nagyon hektikus volt a kormánynak, múlt szerdán csak hiányosan ülésezhetett a kormány, de a tervek szerint most szerdán dönthetnek az árstopok sorsáról.

Ha van autentikus politikus Hódmezővásárhelyen, az Lázár János, de a kormánynak nincs hivatalos álláspontja arról, amit Lázár mondott – az építésügyi miniszter ugyanis pár napja így fogalmazott: „Ha a hódmezővásárhelyiek megválasztják Márki-Zay Pétert polgármesternek, ami persze szívük joga, és van persze lehetőségük erre, akkor a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak”.

Gulyástól újra kérdezték, hogy akkor most tényleg ez a hivatalos kormányálláspont, így zsarolják-e a hódmezővásárhelyieket, mire Gulyás azt felelte, a kormány nem szokott zsarolni, de amit Lázár mond, az „autentikus”.

Szentkirályi egyelőre nagyon elégedett a kormányszóvivői munkájával, elég nagy kihívás ez neki, de majd mindenki időben értesül majd arról, a kormánypártok kit választanak főpolgármester-jelöltjüknek – így reagált a kormányszóvivő arra, hogy Tarlós István szerint Szentkirályi Alexandra produkálná a legtöbb szavazatot Karácsony Gergely ellen a választáson.

A miniszter beszélt arról, hogy tárgyaltak védelmi kérdésekről Izraellel, de részleteket nem mondott. Korábban arról volt szó, hogy légvédelmi fegyverek után érdeklődik a magyar fél, nem tudni, hogy más területek, esetleg a kiberfegyverek ügye szóba került-e.

„Egész jól szerepelt a médiában, hogy egy húszfős tüntetés volt ellenem Jeruzsálemben”, summázta Gulyás, aki szerint ez elég „szánalmas” tömeg volt.

A miniszter pár napja járt Jeruzsálemben, ahol adott interjút a fővárosi King David Hotelben, amikor 25-30 tüntető jelent meg az épület előtt, akik sípszóval és bekiabálásokkal jelezték, mennyire nemkívánatos a magyar miniszter ottléte.

Orbán lehetséges vagy nem lehetséges kijevi látogatásáról Gulyás megismételte, hogy „ha ennek értelme van, természetesen készen állunk”. A miniszterelnök külpolitikai útjait egyébként is általában akkorra szervezik, „ha érdemi előrelépést lehet elérni az ügyekben”. Moszkvai látogatásról nem volt szó.

Nagy lett a jegybank vesztesége, a miniszter szerint az MNB-vel és a Költségvetési Tanáccsal közösen keresnek olyan alternatív megoldást, amivel csökkenthető az az összeg, amit a jegybank vesztesége miatt az államnak kell kifizetnie, amit adófizetői pénzből kell pótolni. Az MNB-nek elsősorban a nagyon magas kamatok miatt lett nagy vesztesége, ennek pontos összege a miniszter szerint még kérdéses. (De minimum több százmilliárd forint.)

A piaci építőipari megrendelések mértéke már jövőre emelkedni fog Gulyás szerint, az állami megrendelések viszont csak 2025-től fognak nőni várhatóan.

A miniszter szerint a következő ülésén dönt erről a kormány.

És azt tapasztalta, hogy a kormány által előírt kötelező akciózás jól működik.

A státusztörvénnyel kapcsolatos, 18 órán át tartó parlamenti vitáról kérdezte egy kormányközeli újságíró Gulyás Gergelyt, aki azt mondta: szerinte az új törvény tartalmaz béremelést, igaz, ennek mértéke függ az EU-s pénzek érkezésétől is. De Gulyás szerint 2030-ig a pedagógusok béremelésére 7000 milliárd forintot fog költeni a kormány, amiből csak mintegy 800 milliárdot fizetne az EU, tehát nem igaz az, hogy a kormány az uniós pénzekből akarja megoldani a tanárok béremelését.

A státusztörvény tartalmaz a miniszter szerint 10 hét szabadságot, és tartalmazza azt is, hogy maximum 24 órát kell egy héten tanítaniuk. Gulyás úgy véli: ezek nem ellentétesek a tanárok érdekeivel.

Gulyás arról, hogy Soros György átadta pénzügyi birodalma irányítását a fiának: „egyelőre nem tudni, hogy a menekültekről szóló kvótás terv az átadás-átvétel része-e a Soros családnál”. (A kormánypárti Origo kérdezte, hogy a kormány még az öreg Sorosénál is nagyobb nyomásgyakorlást vár-e a fiától.)

Hogy ellenőrzi a kormány, hogy a boltok betartják az árstopos előírás feltételeit? Gulyás szerint a betartatás a fogyasztóvédelem feladata, és már többször szabtak ki bírságokat a boltokra. Gulyás mindenkit arra biztat, ha áruhiányt tapasztalnak, jelentsék.

Következő téma: hogy állnak a várható uniós pénzek? Gulyás szerint a labda Brüsszelnél pattog, Magyarország teljesítette a vállalásait. Mindez csak politikai döntés kérdése már, „mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az EP-ben ülő magyar ellenzéki politikusok ármánykodása ellenére, jog szerint odaadják a magyaroknak járó pénzeket”. Gulyás szerint az Európai Bizottságban most félnek. Július elején elvileg már küldhetik a magyarok a számlákat.

Arról is határozott a kormány, hogy ideiglenesen nemcsak meleg élelemre, hanem hideg élelmiszerre is lehet költeni a SZÉP-kártyán lévő pénzeket. Augusztus 1-től december 31-ig van erre lehetőség. Ebben az időszakban a munkáltatók a SZÉP-kártya-keretet további 200 ezer forinttal megemelhetik.

Arról is döntött a kormány, hogy az extraprofitadóra kötelezett gyógyszerforgalmazók július 1-től az extraadó felét, tehát 20 százalékot leírhatnak az adójukból, ha ezt kutatás-fejlesztésre (K+F) fordítják.

A gyógyszergyártók extraprofitadóját megfelezték, és a mai döntés alapján még egyszer meg lehet felezni, ha K+F tevékenységre költik azt a pénzt a cégek.

Uniós döntésekről is szó volt a kormányban, és arra jutottak, Brüsszel ötlete veszélyes a migrációról, ellene küzdeni kell.

A kormány szerint a vállalkozásoknak az energiaárak okozzák a legnagyobb gondot, főleg a villanyárak, ezért a kormány júliustól a legmagasabb árat 200 euró per megawattórában állapítják meg, ennyiért vehetik majd az áramot a mostani 320 euró per megawattóra helyett.

Ez 3 szektort érint: feldolgozóipar, szálláshelyek, raktározás-szállítás. Ez Gulyás szerint több mint 5000 vállalkozásnak segít, és 40 milliárdos kiadást jelent.

Fontos, hogy 2024-re legyen elfogadott költségvetés, ez védelmi költségvetés lesz most, ismételte el Gulyás a korábbi kormányálláspontot. A GDP-arányos összeg a honvédelemre eléri a 2 százalékát a magyar gazdasági összterméknek, mondta a miniszter, majd a magyar államkötvényeket kezdte el reklámozni, hogy az a jó megoldás az embereknek.