Csökkent a beruházások száma Magyarországon év elején

A beruházások volumene 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – viszont 1,0 százalékkal nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentéséből.

A beruházások volumenét jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása alakította. A visszaesést a jelentős súlyú feldolgozóipar, az ingatlanberuházások, valamint a mezőgazdaság fejlesztéseinek bővülése mérsékelte a leginkább.

A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez képest 1,0 százalékkal nőtt, ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 1,6 százalékkal zsugorodott, míg a gép- és berendezésberuházásoké 5,9 százalékkal bővült.

Az előző év azonos időszakához képest:

• a beruházási tevékenység volumene 2,8 százalékkal mérséklődött;
• az építési beruházásoké 8,5 százalékkal csökkent,
• a gép- és berendezésberuházásoké 5,3 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek csaknem 10 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.
• A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 7,9 százalékkal csökkent;
• a költségvetési szerveknél a fejlesztések 2,3 százalékkal haladták meg a bázisidőszaki szintet;
• az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 3,4 százalékkal bővült.
• A feldolgozóipar fejlesztései 2023 első negyedévében az előző negyedévek két számjegyű bővülésénél mérsékeltebben nőttek (+7,3%);
• de bővülés jellemezte az elektronikai ipar, a gyógyszergyártás, valamint az egyéb feldolgozóipar alágak fejlesztéseit is.
• A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 23 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 1,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
• Tovább csökkent a szállítás, raktározás beruházási volumene. E mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.
• A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 4,7 százalékos volumencsökkenés oka többek között az előző év azonos időszakát élénkítő, főként a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási tevékenységének tárgyidőszaki mérséklődése.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az előző két negyedév egy számjegyű csökkenése után 7,0 százalékkal nőtt, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók egyaránt növelték az import- és a belföldi gép és járművel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.
• A közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztései viszont mintegy 34 százalékkal csökkentek, ehhez a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok mérséklődő fejlesztései egyaránt hozzájárultak.

Ahogy arról a Telexen részletesen írtunk, nagyon összejöttek a dolgok a hazai építőiparban, informatikában, energiaszektorban: nincs uniós forrás, de a hazai költségvetési pénzek is eltűntek, miközben sok helyen az állam a legnagyobb megrendelő. Mindez már most is eléggé fáj, pedig most még a régebbi projektek végső fázisai zajlanak, de a második félévben és a jövő évben már a mostaninál is kisebb lesz a megrendelésállomány.