Kinek mit ígért a kormánya: vakcinagyár, szuperkórház? – beruházások, amelyeket ígérnek, de nem készülnek el

A Dél-budai Centrumkórházban gyógyulnak a betegek, akiket a debreceni vakcinagyárban gyártott oltással kezelnek. Késik a felújított HÉV, a hétvégére pedig lezárják a harmadik szegedi Tisza-hidat – írhatnánk most, amennyiben a kormány nagyberuházásai időre elkészültek volna. Hosszasan sorolhatnánk azokat a projekteket amelyeket a kormány nagy büszkén belengetett, kicsit kampányoltak vele, elköltöttek néhány milliárdot az előkészítésre, majd vagy soha nem készült el a projekt, vagy már régen készen kellene lennie.

Az egyik ilyen látványos, régóta ígért beruházás a Dél-budai Centrumkórház, amelyről már mindent lehetett hallani az elmúlt években, csak építkezést nem lehet látni. A kormány álomprojektjében az eredeti tervek szerint már betegek feküdhetnének, de 2023 májusában még csak az építkezés sem kezdődött el. Előző hét pénteken derült ki, hogy a projekt tervei már készülnek, miközben ketyeg az óra: ha 2026-ig nem lesz kész a kórház, akkor elúszhat az uniós forrás – a kormány tervei szerint a 330 milliárdra becsült megvalósítási költségből 260 milliárdot az uniós helyreállítási alapból fedeznének. A kórháznak nem kisebb feladatot szánnak, mint 1,2 millió beteg ellátását.

A gigaberuházást 2016-ban jelentették be, a telket 2017-ben meg is vásárolta hozzá a kormány 4,4 milliárd forintért, egy Fidesz-közeli vállalkozótól. A következő lépés három évvel később történt: felásták a telket. Az ekkori tervek szerint az építkezés 2022 első negyedévétől, egészen 2026 első negyedévéig tartott volna, de még jóváhagyott tervek sincsenek, így minimum egyéves csúszásban van a beruházás – ha nem többen. A tervek még csak az első körös ellenőrzésen vannak túl, az Építési és Közlekedési Minisztérium nemrég küldte őket vissza pontosítására.

A szuperprojektre az elmúlt közel hét évben már elcsordogált a költségvetésből megközelítőleg 14 milliárd forint, többek közt tervezésre, bérköltségekre és a kapcsolódó úthálózat tervezési szerződésére is jutott pénz.

Jövő év végén már vakcinákat gyártanak Debrecenben – írta a kormány hivatalos oldalán, 2021 szeptemberében. Ehhez képest 2023 májusában elmondható, hogy a gyárban semmilyen gyártás nincs, mivel még maga a gyár sem készült el. Pedig a nagyvonalú tervek szerint évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyártottak volna itt, vagy gyártanak majd egyszer. A gyár alapkőletételén az akkori innovációs és technológiai miniszter Palkovics László arról beszélt, hogy a vakcinagyár ügyét az akkor épp tomboló koronavírus-járvány gyorsította fel. Most úgy néz ki a járvány csillapodásával a gyár körüli lelkesedés is elillant.

A projektet egyébként fontosnak tartották, mivel az kiérdemelte a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” címkét is, de „az egészségügyi ellátás biztonságának megőrzését” is ezzel a beruházással garantálták volna. 2023 közepéhez közeledve azonban a vakcinagyár körül nagy a csend. Pedig tavaly 20 milliárdot irányoztak elő a beruházására a költségvetésben, és idén is több mint 17 milliárdot szántak rá. A beruházás egyébként nem szerepel azon a Telexhez eljutott listán, amelyben Lázár János építési miniszter indulatos széljegyzetekkel kiegészítve döntött állami fejlesztésekről. A vakcinagyár jövőjével kapcsolatban kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, azonban kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Az ország egyik legnagyobb kihasználtságú vasútvonalai, az agglomerációt a fővárossal összekötő HÉV-ek is mostoha sorsúak. Azontúl, hogy a kormány és a főváros oda-vissza passzolgatja egymás közt azok fenntartását, ígéretek sokasága hangzott el a felújításukkal kapcsolatban. Az öt vonal pályáját 2016 óta a MÁV próbálja javítgatni kisebb lezárások mellett, de teljes körű felújításra lenne szükség.

Nem is beszélve a HÉV-szerelvényekről: a legfiatalabbak 1975-ben álltak forgalomba, de a csepeli, H7-es vonalon közlekednek még 1963-ban, azaz immár hatvan éve forgalomba állított kocsik is.

Itt kiemelt helyen kerül elő újra és újra a 2-es metró és a gödöllői HÉV Örs vezér terei összekötése – illetve ehhez kapcsolódóan a vonal felújítása is –, ezek tervezésére már 2015-ben elköltöttek 2 milliárd forintot.

Aztán öt évig megint nem történt semmi a HÉV-vel. 2020-ban a Vitézy Dávid által vezetett Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) melegítette fel a projektet, bejelentették a vonalak felújítását is, illetve azt, hogy ebben az uniós ciklusban (2021–2027) megújulnak a vonalak. Távlati tervnek pedig hozzácsapták az „5-ös metrót” is, ami a szentendrei és a ráckevei HÉV-vonal összekötését jelentené. Bár konkrét céldátum sosem hangzott el, de a szerelvények beszerzésére egyszer már írt ki pályázatot a MÁV 2020-ban. Ez a tender egy évet sem élt meg, következő év áprilisában lefújták, mert „az eljárás fedezete nem volt biztosítható”. Jó jel viszont, hogy a HÉV-projektet Lázár János nem húzta le a listáról, így azok tervezése folytatódik, de az biztosan hosszú évek kérdése, hogy az 50-60 éves szerelvényeket újak váltsák.

A Modern Városok Program a végéhez közeledik, de nem azért, mert minden elkészült

Nem csak a fővárosban és környékén vannak olyan beruházások, amelyeket már több kormány is megígért, majd körbehaknizták vele az országot, hogy aztán a megvalósulásig ne jussanak el. Az ország megyei jogú városainak nagyszabású fejlesztésére 2015-ben létrejött Modern Városok Programban (MVP) tett ígéretek mutatják ezt a leglátványosabban.

Évtizedek óta ígérnek egy hidat Szegednek, most kaptak két sportlétesítményt

Szegeden például csak a sport nyert. Az önkormányzat értesülései szerint folytatódhat a városban élőknek legfontosabb szegedi állami beruházás, a déli, avagy harmadiknak is nevezett Tisza-híd tervezése – válaszolta a Telex kérdésére a városfejlesztési ügyekkel foglalkozó Nagy Sándor alpolgármester. A hidat még első kormányra kerülése előtt, 1998-ban ígérte meg Orbán Viktor Szegednek, aztán újra és újra elhangzottak ezek az ígéretek, de híd nincs.

Lázár János minisztériumának határozata szerint a többi, a városban korábban tervezett beruházás elmarad. Nagy Sándor a szeged.hu-nak adott interjúban kijelentette, hogy a város önkormányzata minden kötelezettségét teljesítette a tervezett fejlesztések terén, de most úgy látszik, néhány kivétellel nagyrészt hiába.

A Szegeden Orbán Viktor miniszterelnök által 2017-ben beígért Modern Városok Programból a sportberuházások kivételével semmi nem valósult meg a Dél-Alföld központjában.

A hat éve a szegedi MVP-re tervezett állami 50-70 milliárdot a sport nagyjából el is vitte: a teljesen fedett Tiszavirág Sportuszoda 16 milliárdból épült, míg a Pick Aréna sportcsarnoka nagyjából 36 milliárdba került. Amiben viszont történtek lépések: a Tiszához kapcsolódó városi rekonstrukciós program és a rakpartok fejlesztése, amit az önkormányzat megkezdett, és EU-támogatással szeretne folytatni. A szintén a Modern Városok Programban akkor 200 hektárosnak ígért ipari park, amely most 90 hektárosként szerepel, ELI Science Park néven fut, mert a lézerkutató központhoz kapcsolódik, és az egyetemhez tartozik, már kapott 5,5 milliárdos állami támogatást közművek kiépítésre és útépítésre, erre már kötöttek szerződést a kivitelezővel.

A jelenlegi ismeretek szerint minden más elmarad. Amiről még szó volt a kormány és Szeged között 2017-ben aláírt megállapodásban: a 47-es út négysávossá alakítása, a szegedi reptér fejlesztése, a kormány által egykor elfogadott Szeged „Okos város” program a költségek fedezésével, kerékpáros és gyalogos híd a Tiszára, a tömegközlekedés alapjainak elektromos üzeműre állítása, a Mars térről a buszpályaudvar elköltöztetése és a tér felújítása, továbbá a városközpontban a Széchenyi tér felújítása a második világháború előtti állapot rekonstrukciójával.

Azt, hogy az évtizedek óta ígért, és utóbb minden választási kampányban szereplő déli – avagy harmadik – Tisza-híd a tervezést követően mikor épülhet meg, a legbátrabb szegedi jósok sem mernék megjövendölni. Az új hídhoz új, nagy méretű parkoló is kellene, ez újabban már kimaradt a tervezésből, és a hídhoz kapcsolódna egy új közlekedési csomópont kiépítése is, ami szintén elveszett valahol útközben.

Pécs, ahol még a stadiont sem sikerült felépíteni

A pécsieknek is lenne okuk a panaszra: se presztízs, se foci, se suli.

A befejezetlen jövő legismertebb pécsi presztízsberuházása az élményfürdő, amelyet az elmúlt harminc évben egyelőre egyik városvezetésnek sem sikerült tető alá hoznia.

Orbán Viktor a Modern Városok Program 2015-ös turnéján ígért egy nagyot, így a projekt előkészítésével megbízott Pécsi Sport NZrt. nagyjából 350 millió forintot költhetett el tanulmányokra, próbafúrásokra. Négy év alatt a lehetséges helyszínt sem sikerült megtalálni, és annyira megcsúszott a projekt, hogy már az új, ellenzéki városvezetésnek kellett 2020-ban szerződést hosszabbítania a kormánnyal. Az előkészítésre szánt 500 millió forint maradványából teljesen újragondolták a koncepciót, és nemrég tervpályázaton kerestek tervezőt. Az élményfürdő így még most is távoli tervnek tűnik, de legalább nincs elkaszálva.

Nem úgy, mint a pécsi futballstadion, amely látszólag szintén jó úton haladt. A baranyai fideszes országgyűlési képviselők évek óta lobbiztak, hogy a PMFC-nek is olyan körülmények között lehessen szurkolni, mint a legtöbb nagy múltú magyar csapatnak. A beruházás a csapat rendezetlen háttere és a régi stadionnal kapcsolatos problémák miatt sem valósulhatott meg a stadionépítési láz csúcsán.

Azonban az Id. Dárdai Pálról elnevezett utánpótlás-nevelő központ mellett mégiscsak lett volna hely, 2020-ra pedig már a PMFC is NER-közelbe került. És, ami a legfontosabb, hogy Orbán Viktor támogatását is élvezte a projekt. Konkrétabban: a Bozsik Aréna Pécsre szabását. A kiviteli tervekig a város vitte volna a fejlesztést, de csak a költségbecslést sikerült előterjeszteni 2021 őszére. Ugyanis 2021 karácsonyán – még a helyi kormánypárti képviselőket is meglepve – visszavonták a korábbi kormányhatározatot. Majd egy újabb határozat a feladatot a BMSK-hoz delegálta, ami aztán Lázár János minisztériumába olvadt.

2022-es felállítása óta a beruházási minisztériumnak egyelőre csak egy Pécset súlyosan érintő döntése ismert. Ami a jelen helyzetben akár szimbolikusnak is tekinthető, hiszen éppen egy iskola az áldozat. Az ország 100 legjobb középiskoláját rangsoroló listára a városból csak a Janus Pannonius Gimnázium és Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma fért fel. Utóbbi a 93. helyen végzett, és az elmúlt évtizedekben milliárdos nagyságrendben valósíthattak meg állami támogatásból fejlesztéseket. A Janus idén a 49. lett a rangsorban, és több mint 12 éve van felállványozva az épülete. Tavaly úgy tűnt, hogy végre megújulhat a patinás belvárosi iskola, a közbeszerzést ráadásul két Fidesz-közeli vállalkozás nyerte, mégis a megszorítások áldozata lett.

Győri elkerülő: nyolc hektár zöldterületet letaroltak, de minek?

Győrben természeti kárt is okoztak egy ígéretberuházással: 8 hektár zöldterületet taroltak le, de teljesen feleslegesen. A településen a belső elkerülőnek kétszer két sávon, 1,2 kilométeren kellett volna megépülnie, hozzá pedig egy hidat is terveztek a Mosoni-Duna fölött. A beruházást eredetileg 22,5 milliárd forintra becsülték. A megvalósításának biztosan nem tett jót, amikor kiderült, hogy a győztes konzorcium jóval többért, 32,86 milliárd forintért vállalja a kivitelezést. 2022 elején már kérdéses volt, hogy meglesz-e a fedezet a projektre, de a választás előtt Gulyás Gergely miniszter még azt mondta, hogy nagyon meg akarják építeni a hidat.

A baljós jeleket nem akarták észrevenni vagy tényleg nem vették észre az érintettek, ezért a nyomvonalon megtisztították a terepet, kivágtak fákat, bokrokat, erdős részeket – nyolc és fél hektáron.

Az utolsó utáni pillanatban fújták le a kezdést, ezért vannak, akik még mindig reménykednek abban, hogy Lázár János ennek a beruházásnak megkegyelmez. Sok esélyt azonban nem adnak neki.

A többi – szintén a Modern Városok Programhoz kötődő – beruházást végleg elengedte a helyi közvélemény: nem lesz sem felújított színháza a városnak, sem sporthotele, sem intermodális csomópontja és még sorolhatnánk. Győrben 18 projektet harangoztak be, 65 százalékuk a híddal és a belső elkerülővel együtt elúszott.

Ezeket a beruházásokat, illetve a hozzájuk készült színes látványterveket a végtelenségig lehetne gyűjtögetni. A főváros és a három vidéki nagyváros példája is jól mutatja, hogy az ország tele van szépen megrajzolt látványtervekkel, viszont azokra vagy pénz nincs, vagy a politikai akarat hiányzik. A következő évek nagyobb – még nem lefújt – fejlesztéseit a kormány az uniós helyreállítási alapból és az EU-s forrásokból akarja megvalósítani. Ám ezekhez a pénzekhez továbbra sem fér hozzá a kormány, hiába mondják hétről hétre, hogy „közel a megállapodás az EU-val”. Arról, hogy mi van az uniós pénzekkel, ebben a cikkünkben írtunk.