Ha azt hallják, hogy a gazdagok szennyezik a környezetet, egyből eszükbe jut a kormánypropaganda

A klímaváltozásnak ki kéne kényszerítenie a zöld átállást a gazdaságban és a mindennapi életben, különben nagyon gyorsan egy katasztrófahelyzetben találhatjuk magunkat. Az iménti egy olyan mondat, amivel valószínűleg nem lehet cselekvésre bírni az átlagembereket, derült ki a Policy Solution Zöld kommunikáció Magyarországon című tanulmányából. Ha célba akarunk találni a gazdasági előnyökre vagy a mostani életminőségre összpontosító üzenetek sokkal hatásosabbak egy környezeti szakpolitika elfogadtatásánál.

A Policy Solution tanulmányához öt város hat területén (Budapest belvárosi és külvárosi része, Miskolc, Dunaújváros, Szeged, Veszprém) élő lakók között végzett fókuszcsoportos kutatást használt fel. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen kommunikációs stratégiákkal lehet a klímaváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatosan üzeneteket eljuttatni a lakossághoz. A válaszadók 40 különböző zöld üzenetet értékeltek. Ezek négy különféle keretezést kaptak: gazdasági előnyök, életminőség, ártalom és elitellenesség.

A kérdések négy olyan témát jártak körül, amelyek egy korábbi kutatás alapján erősen foglalkoztatják az átlagembereket. Ezek a légszennyezés, a műanyagszennyezés, az energiamix és az épületek energiahatékonysága voltak.

Fontosabb megállapítások:

• Az életminőség keretezésű üzenetek általánosságban kiemelkedően népszerűek voltak. Ezek voltak azok a szlogenek és érvek, amik az egyes környezetvédelmi problémák megoldásának fontosságát a személyes egészséggel, a tiszta környezettel, az anyagi előnyökkel, valamint az élhető jövő biztosításával kötötték össze.
• A magyarok leginkább olyan környezetpolitikai javaslatokat üdvözölnek, amelyek a szankciók helyett inkább valamilyen kedvezményekkel, pozitív ösztönzőkkel támogatják a zöld átállást.
• Leginkább azokat a szakpolitikákat támogatják, amelyek a „kisembereket” segítik a zöld átállásban, és a klímacélok mellett hangsúlyozzák az egyéni hasznot is.
• Témák szerint a leginkább pozitív értékelése azoknak az üzeneteknek volt, amelyek az ipar és az áruszállítás zöld átállásához, a szemétfeldolgozás és az újrahasznosítás fejlesztéséhez, valamint a lakossági légszennyezés csökkentéséhez kapcsolódtak.
• Legkevésbé azok az üzenetek működtek, amelyek az életmód megváltoztatását népszerűsítették a karbonlábnyomunk csökkentése érdekében, valamint a személyi közlekedés zöld átállását célozták.
• Az elitellenes kommunikáció általában nem működik, a kutatásban részt vevők gyakran a kormányzati kommunikáció paneljeire asszociáltak, amikor nagyvállalatokat vagy gazdagokat hibáztató zöld üzenetekkel találkoztak.

Az elektromos autózástól sem esik mindenki hasra

Nézzük meg most a négy nagy témát közelebbről. A légszennyezettséget szinte minden megkérdezett csoport spontán említette mint megoldandó környezeti problémát. Míg Budapesten az autóforgalmat, addig a vidéki városokban a gyárakat tették elsősorban felelőssé a légszennyezésért. A lakosság felelőssége szinte fel sem merült.

A kutatásban résztvevők megoldási javaslatokat is tettek. A legtöbben az áruszállítás zöldítésében látták lehetőséget, a légi és a közúti forgalmat is a vasútra terelnék. A személyszállításban nem láttak ilyen egyöntetűen fordulópontokat, a dugódíjat vagy a belső égésű motorok betiltását elvetették, mert szerintük a legtöbb magyar még anyagi támogatással sem tudna kevésbé szennyező autóra váltani. Az elektromos autózás sem kapott egyöntetű támogatást, sokak szerint az akkumulátorok cseréje és előállítása még nagyobb szennyezéssel jár, mint a benzines motorok.

A lakossági légszennyezést sokan szegénységgel összefüggő jelenségként értékelték. Az ilyen szennyezést nem büntetnék, hanem fűtés-korszerűsítési támogatással orvosolnák.

Megfulladnak a műanyagban

Ma már szinte minden közegben, vízben, talajban kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét, és a magyarok között mérhető is az ettől való félelem. A kutatás is azt hozta ki, hogy az emberek úgy érzik, megfulladnak a műanyag szemétben.

Többen kiemelték, hogy rengeteg terméket már nem tudnak csomagolásmentesen megvenni, amiért nem a fogyasztók vagy a boltok, hanem a nagyvállalatok felelősek. A megoldási javaslatok közül elsöprő támogatottságot élvezett a betétdíjas rendszerek bevezetése, amely nem csak zöld megoldás, de a fogyasztó pénztárcájának is megéri. A vállalatok és szupermarketek felelősségét célzó üzenetek e témában sem arattak sikert. A magyarok szerint ugyanis a vállalatokat célzó, elitellenes kampány helyett sokkal inkább olyan jogszabályi környezetet kell teremteni számukra, ahol megéri az újrahasznosításba fektetni.

Egy régi lakás rosszabb, mint egy dízelautó

Arról már a Telexen is többször írtunk, hogy ha Magyarország teljesíteni akarja a vállalt klímacélokat, akkor jelentős előrelépést kell tenni a lakóépületek energiahatékony felújításában. Az elöregedő ingatlanok korszerűsítése minden régióban problémát jelent. A résztvevők kiemelték az állami támogatások fontosságát, hiszen a régi építésű ingatlanokban általában a társadalom szegényebb rétegei laknak, akik nem engedhetik meg maguknak az önerőből építkezést és a felújítást. A fővárosiak szerint egy régi építésű lakóingatlannak jóval nagyobb a károsanyag-kibocsátása, mint akár a dízellel működő autóknak az utakon.

Kommunikációs szinten az életminőség hangsúlyozása bizonyult a leghatásosabb stratégiának – állítja a tanulmány – , amely egyszerre kiemeli a személyes lakókörnyezet élhetőségét, az anyagi megtakarítás lehetőségét, illetve az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulást.

Az orosz atom félelmetes

Bár látszólag nagyok szakmai a téma, a lakosság egy jó részét az ország energiamix is foglalkoztatja. A magyarok leginkább az energiafüggőség miatt aggódnak, és nem csak a fosszilis energiahordozók esetében. Az atomenergiával kapcsolatban például az emberek sokkal inkább az orosz befolyástól félnek, mintsem a nukleáris technológia káros hatásaitól.

Az energiafüggetlenség témakörében a csoportok mindegyike támogatta a zöld, megújuló energiaforrások bevezetését, illetve Magyarország energiamixének diverzifikálását, de többen kiemelték, hogy az átalláshoz évek kellenek, és jelentős anyagi tőke is szükséges hozzá. A zöld átállás tekintetében sürgették továbbá a családok anyagi támogatását, hogy ne a szegényebb rétegeknek kelljen megfizetni az ezzel járó költségeket.

Az energiamix tekintetében a személyes előnyökre fókuszáló üzenetekkel rezonálnak leginkább az emberek. A pénzmegtakarítás a megújuló energiákkal, illetve a drága fa és a gáz párhuzamba állítása hatásos üzenetnek bizonyult.