A rezsibajnok átgondolatlanul szórja a pénzt, évtizedekre energiacsapdába kerülhetnek a felújított lakások

Legfontosabb

2022. január 10. – 10:18

A rezsibajnok átgondolatlanul szórja a pénzt, évtizedekre energiacsapdába kerülhetnek a felújított lakások
Panelház utólagos külső hőszigetelésén dolgoznak szakemberek a debreceni Cívis utcában 2017. július 12-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A karbonsemlegesség elérése és az energiaár-robbanás miatt is célszerű lenne úgy felújítani a magyarországi lakásállomány jó részét, hogy annak kisebb legyen az energiaigénye, de hiába van itthon felújítási láz és ahhoz kormánytámogatás, az energiahatékonyság másodlagos kérdés. Egy friss tanulmány szerint a közeljövőben ebben nagy változásra nem is számíthatunk, Magyarország a sereghajtók között marad Európában. Az sem jelent vigaszt, hogy más országokban sem igazán hangsúlyos az energiahatékony felújítás. A most elszalasztott lehetőség évtizedekre csapdába zárhat minket.

Magyarország a rezsicsökkentés élharcosának hirdeti magát, de gyakorlatilag ehhez egyetlen fegyvert villogtat, az energiaárak hatósági szabályozását. A Fidesz-kormány 2013 óta alkalmazza az árbefagyasztó rezsicsökkentést – ebből olykor, alacsonyabb világpiaci árak miatt, még hasznot is húz –, és a sorosozás mellett állandó kampánytémájává is vált.

Ma előszeretettel mantrázzák, hogy a baloldal és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt eltörölnék a fideszi értelemben vett rezsicsökkentést, és ettől meg kell védeni a magyarokat, ahogy Brüsszeltől is, ami megszabná a hazai energiaárakat. Már ha az Európa Parlament politikusai nem fagynak meg. Novemberben ugyanis a propagandasajtóban feltűntek olyan anyagok, amelyekben nyugat-európai súlyos rendszerzavarokat, áramszolgáltatás-kimaradásokat vizionáltak, mellette az kiemelve, hogy nálunk nem drágul az áram, és a gáztározóink is elég jól fel vannak töltve. Arról persze nem nagyon beszél a kormány, hogy a rezsicsökkentésből a lakosság jó része kimarad, hiszen körülbelül négymillió magyarnak még mindig szilárd tüzelő ad meleget. A tűzifa és a brikett ára egyrészt elég sokat emelkedett, de nagyobb problémát jelent, hogy sokan hulladékot égetnek el, jelentős környezetszennyezést okozva. Az állam pedig nem ösztönzi támogatással a korszerűbb fűtési megoldásokat.

Belátható, hogy ez a hatósági áras politika az általános áremelkedés mellett nehezen tartható, és amúgy sem igazán előremutató gondolkodásról árulkodik. A másik, logikusabb és tartósabb megoldás, hogy műszaki eszközökkel csökkentsük az energiafelhasználást és ezzel a számláink összegét, ugyanakkor nem kap állami hátszelet a lakossági szektorban. A hazai lakóépületek fajlagos energiafogyasztása a legmagasabbak között van Európában, a lakóépületek fűtésében pedig a legrosszabbak közé tartozunk.

„A jelenleg elérhető családi otthonteremtési kedvezménynél (csok) vagy a most nagyon népszerű hatmillió forintos felújítási családi támogatásnál (OFP) nincsenek energiahatékonysági feltételek meghatározva. De még olyan ösztönzők, bónuszok sincsenek, ami miatt ebbe az irányba mozdulnának el a felújítók. Elszalasztott lehetőség, hogy semmilyen módon nem vontak be energetikai feltételeket. Az Európai Bizottság zászlóshajó projektje az épületfelújítás volt, a helyreállítási alappal sosem látott finanszírozást rakott volna volna bele az energetikai felújításokba is, de ez nálunk alig jelent meg, csak a napelemes és hőszivattyús támogatást lehet említeni” – mondta Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) ügyvezető igazgatója.

Nemcsak a felújításoknál nem érvényesülnek energiahatékonysági kritériumok, jelenleg az új építésű lakásoknál is csak a halogatás látszik. Elvileg 2021 januárjától használatba vételi engedélyt csak úgy adtak volna ki, ha egy lakóépület energiaigénye közel nulla, de módosítottak a határidőn, így csak 2022. július 1-jétől szükséges ilyen energetikai tanúsítványt beszerezni.

Az energiahatékony lakások a pénztárcánkat is kímélik, de a szén-dioxid-kibocsátás is csökkenthető velük, ami persze egyelőre nem erős motiváció egy lakásfelújításnál az egyén szintjén. Magyarországon a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók, az ország teljes energiafelhasználásnak 32 százaléka jut rájuk a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint, miközben nagyon jelentős szén-dioxid-kibocsátók is, 36 százalék a részesedésük. Ezekből a számokból is látszik, hogy érdemes lenne komolyan foglalkozni a szektorral.

A már említett OFP-ben az energiahatékonyságot javító átalakításokat támogatják ugyan, de ezek nem kötelező elemek. Ezen a területen hozhat változást az Európai Beruházási Bank (EBB) 300 millió eurós hitele. Az EBB háztartásonként 8500 euróval társfinanszírozza az OFP-t, lakóépületek energiahatékonysági felújítását és korszerűsítését, valamint háztartási méretű megújulóenergia-rendszerek telepítését támogatja majd.

Százból csak egy felújítás megfelelő

„Korábban a Környezet és Energia Operatív Programban és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban voltak vissza nem térítendő támogatások, de ezek középületek energetikai felújítását célozták meg. Az arányokat tekintve a lakóépületek jóval nagyobb energiafelhasználók, ezért kellene ezeknél is támogatásokat nyújtani” – mondta Koritár. A Mehi ügyvezetője szerint, ha a 2050-ig vállalt klímasemlegességet teljesíteni akarjuk, ahhoz évente 100-130 ezer lakás mélyfelújítását (hogy mi ez, arról később) kéne elvégezni, de ennek jelenleg töredéke, kevesebb mint 1%-a valósul csak meg.

A kormány valamiért nem szívesen adott eddig sem a lakosságnak pénzt energiahatékonysági felújításokra. 2015-ben például már el is volt különítve 90 milliárd forint állami támogatás erre célra, de ellentmondásos indoklással végül ezt a pénzt is középületekre költötték.

Az emberek többsége a komfortérzetének javítása vagy állagmegóvás miatt kezd lakásfelújításba, vagy mert elöregszik, meghibásodik a berendezés, ezek többsége viszont mellőzi az energetikai célokat, így a felújítás a rezsi szempontjából is csapdahelyzetet hoz létre. Az itthon most megszaporodó felújítások jó része is pont ilyen csapdák felé tart.

„Ezt a szakma lock-in hatásnak hívja. Ha nem használjuk ki a felújításnál az energiahatékonysági potenciált, hosszú évtizedekre konzerváljuk a nagyobb energiafogyasztást, hiszen egy felújítás után sokáig nem fognak hozzányúlni az épületekhez” – jegyezte meg Koritár Zsuzsanna, aki szerint így valahol kidobott pénz is a költségvetési támogatás a felújításokhoz.

A szakemberek szerint, ha már hozzányúlnak egy épülethez, mélyfelújítást kell végezni. A mélyfelújításnak nincs pontos definíciója, de a lényege, hogy a lehető legtöbb dolog egyidejű korszerűsítésével a minimális energiaigényt célozza meg. Ebbe beletartozik a nyílászárócsere, a hőszigetelés – ami nemcsak a homlokzaton történik, hanem a födémeken is – és a fűtési rendszerek korszerűsítése. A hatékony megoldásokhoz jó, ha energetikai tervezőnk is van. Azt talán még magunk is kisakkozzuk, hogy milyen hőátbocsátású ablakot vegyünk, de az már nem mindegy, hogy milyen anyaggal és mekkora vastagsággal szigeteljük le az otthonunkat, ahogy az sem, milyen fűtés mellett döntünk. Mivel többmilliós tételekről lehet szó, a valóban hasznos végeredmény miatt érdemes ezekhez energetikai tervezőt felkérni.

A mélyfelújítást éppen a napokban definiálta az Európai Bizottság az épületek energiahatékonyságáról szóló új direktíva javaslatában. Akkor beszélhetünk mélyfelújításról, ha az átalakítás eredményeként az épület nulla kibocsátású lesz. A új direktíva a fokozatos mélyfelújítás fogalmát is bevezeti, ami szerint több lépcsőben is eljuthatunk a megcélzott nulla kibocsátáshoz. A lock-in hatást ez sem zárja ki teljesen, de abban talán segíthet, hogy serkentsék az energiahatékony felújításokat. Ha egyszerre kevesebb pénzt kell ráfordítani, talán könnyebben beindul a folyamat.

Koritár azt mondta, hogy egy klasszikus Kádár-kocka mélyfelújítása akár 5-10 millió forintba is kerülhet, de ha egy 3-4 fős családot vesznek alapul, nagyon jelentős eredményeket lehet elérni az energetikai korszerűsítéssel.

Egész Európa késlekedik, de mi a leggyengébbek között vagyunk

Magyarország egyelőre távol van a jelentős eredményektől, ez derül ki a Renovate of Europe Campaign (REC) pár hetes tanulmányából is. A REC 18 uniós országot vizsgált. Megnézték, hogy a nemzeti reformprogramokban milyen hangsúlyt kaptak az épületek energetikai célú felújításai és hogy milyen jövőkép rajzolódik ki ezen a vonalon.

Napelelmek lakóházak tetején a Zala megyei Nagypáliban 2018. május 9-én – Fotó: Varga György / MTI
Napelelmek lakóházak tetején a Zala megyei Nagypáliban 2018. május 9-én – Fotó: Varga György / MTI

Az európai épületenergetikai stratégia 2030-ig 35 millió épület felújítását tűzte ki célként, de egyelőre nem látszik, hogy ez hogyan valósulhatna meg. A vizsgált államok a rendelkezésükre álló 472 milliárd euró töredékét, átlagosan 8,4 százalékát költenék csak mélyfelújításokra. Magyarországon kicsit homályos a kép, a tanulmányban közreműködő Mehi csak becsülni tudta ezt az értéket, (4–11 százalékra) mert a magyar helyreállítási tervnek nincs külön energiahatékonysági és épületfelújítási fejezete sem, nem hoztak létre energetikai felújításokat serkentő keretrendszert, és a fejlesztési területeknél sem határoztak meg konkrét energiahatékonysági célokat.

A tanulmány azt is vizsgálta, hogy az országok egy főre vetítve mennyit terveznek energetikai felújításokra költeni. Itt elég nagy lett a szórás, Görögország 384 euróval vezet, utána jön Horvátország 198 euróval, majd Olaszország 145-tel, Magyarország 79-cel a 12. helyezett. Nagyjából ennyit szánnak felújításra a csehek is, Szlovákia és Románia viszont 140 euró körül. A sort Ausztria zárja a maga 11 eurójával.

A vizsgált országok többségében csak 30 százalékos energiamegtakarítást tűztek ki célul, tehát Magyarország nem mindenben lóg ki a sorból, mások is hasonló problémákkal küzdenek, mint mi.

„Sok tagállam azért marad ennél a szintnél, mert nagyon magasak a költségek. Már annak is örülnek, ha ez a 30 százalékos hatékonyság egyáltalán megvalósul. Nehéz kitalálni a megfelelő támogatási rendszereket és piaci megoldásokat, ugyanakkor a már említett lock-in hatással is számolnak” – mondta Koritár.

A REC egy négyfokú skálán is értékelte a 18 állam programjait. Itt a horvátok lettek az elsők, míg Magyarország Lengyelországgal együtt a legrosszabb minősítést kapta. Egyedül azt értékelték, hogy elindult egy napelempályázat. Igaz, azt már kifogásolták, hogy az nincs összekötve energiahatékonysági fejlesztésekkel.

Körmünkre ég a klímasemlegesség teljesítése

A fentebb említett rangsorokból is látszik, hogy környékünkön is látni jó példákat. „Bezzegországot nehéz mondani, olyan nincs igazán, ahol minden Horvátországban jól működő rendszert alakítottak ki, és magas megtakarítást várnak a középületek és a társasházak felújításától. Jelentős a támogatásintenzitás, az energetikai felújítások költségeit akár 80 százalékig is finanszírozzák. A szlovák helyreállítási tervet is szívesen állítom példaként, 21 millió eurót szánnak egy egyablakos rendszer kiépítésére. Az ingatlantulajdonosok ezekben az irodákban információhoz, energetikai adatbázishoz jutnak, és segítséget kapnak a pénzügyi tervezéshez” – mondta Koritár.

Itthon ilyen rendszer még nincs, de éppen a napokban nyílt Budapesten két iroda, ahol a lakosság kaphat segítséget a felújításokhoz. Ebben a projektben Koritárék szervezete, a Mehi is részt vesz.

Magyarország több ajánlást is kapott a REC-től. Például ambiciózusabb épületfelújítási célokat kérnek, azokon belül olyan mélyfelújításokat, amelyek jelentősen csökkentik az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást. Azt is javasolták, hogy mindig a fűtési igényt csökkentő épületfelújítások legyenek elsődlegesek, és kapcsoljuk össze a fűtési rendszeres szén-dioxid-mentessé tételét az energiahatékonysággal. Emellett pedig az sem lenne rossz, ha több energetikai szakemberünk lenne, akiknek a képzését az állam is segítené.

„A jelenlegi épületállományunk legalább háromnegyede még 2050-ben is állni fog. Az állam komoly kihívásokkal néz szembe, de ha most nem indulnak el energetikai programok, a körmünkre ég a klímasemlegesség teljesítése. Jelenleg nagy hiányosságaink vannak, nincs elég energetikai szakember, kevés az elérhető finanszírozási eszköz, az intézményi kapacitás sem elegendő, és a szakpolitikai intézkedések sorát is lehetne még bővíteni. Ha nem cselekszünk, egyre nagyobbakat kell ugrani, az első lépcsőről rögtön a tizedikre” – mondta Koritár.

Kövess minket Facebookon is!