Rengeteg háztartás nem tud mit kezdeni a rezsicsökkentéssel

2012 novembere, azaz a rezsicsökkentés kezdete óta a tűzifa ára nem kevesebb mint 67 százalékkal nőtt, írja a Népszava. Ugyanezen idő alatt a KSH adatai szerint a szén 39, a brikett pedig 35 százalékkal drágult, miközben a lakossági gáz, áram és távhő ára 2012 és 2014 vége között 25 százalékkal csökkent, azóta pedig nem változott.

A lap szerint idén novemberben több mint 11 százalékkal többet kértek a tűzifáért, mint egy éve, ami meghaladja ugyanezen időszak 7,2 százalékos inflációs adatát, a szén ugyanezen idő alatt 7,2, a brikett pedig 6,5 százalékkal drágult.

Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakértője szerint ma Magyarországon a földgáz után még mindig a szilárd tüzelő a legelterjedtebb fűtőanyag, négymillió ember használ fát, a legszegényebb kétmillió magyar 37 százaléka fűt kizárólag szilárd tüzeléssel, további 15 százalék pedig vegyesen, fával és gázzal.

A kistelepüléseken a háztartások háromnegyede használ szilárd tüzelőt.

Az emelkedő árak ösztönzik a falopást, valamint a hulladékok és műanyagok eltüzelését, ez utóbbi súlyosan rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe. Mivel az állam nem ösztönzi támogatással a korszerűbb fűtési megoldásokat, a földgáz bekötését vagy akár a lakásszigetelést, így változás sem várható.

Feldmár bírálta a szociális tüzelőprogramot is, mivel egyrészt az évi ötmilliárdos keret a kedvezményezett háztartások igényének csak tizedét fedezi, másrészt az elosztásról helyben születik döntés, így sokszor a tüzelő egy része a kevésbé rászorulókhoz jut. Azt is kifogásolta, hogy a környezetvédők követelései ellenére a súlyosan környezetszennyező lignitet a kormány máig nem zárta ki a programból.

Feldmár Nóra szerint a megoldást az épületek szigetelése, a fűtőberendezések és a kémények korszerűsítése jelenthetné, amit állami, esetleg uniós támogatásokból fedezhetnének. Nem tartja viszont megoldásnak a jelenleg futó, 201 milliárd forint keretű, vissza nem térítendő napelemtámogatási programot, mert ugyan az állam azt felső jövedelmi határához kötötte, a pénz várhatóan mégsem a leginkább rászorulókhoz juthat el.