Rendőrség: A könnygáz nem válogat

Megvolt az alapja, hogy a rendőrség keményebben, erőteljesebben lépjen fel a tüntetőkkel szemben, de mégis a humánusabb, lassabb taktika mellett döntöttek május 3-án – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amit azért szervezett a rendőrség, hogy tisztába tegyék, mik a gyülekezéseken résztvevők és a rendőrök jogai. Azt, hogy pontosan milyen jellegű kemény fellépést úsztak meg a diákok, nem tudtuk meg, mert védett információ. Az viszont kiderült: ha békétlen tömeggel kell szembeszállni, akkor bárki jogszerűen kaphat a könnygázból, ha nem távozik felszólításra a helyszínről. A történteket egy rendőrségi drónvideó is mutatja.

Mintha csak Csaba nevű olvasónk levelét látta volna a rendőrség, amiben arra panaszkodik, hogy tüntetőként nem tudja, mi az, amit jogilag megtehet, mi az, amit biztosan nem, és mi a szürke zóna, ezért egy témában eligazító cikket kért tőlünk. Keddre a rendőrség épp erről szervezett sajtó-háttérbeszélgetést.

A tájékoztatás lényege

1. Ma bárki, bárhol véleményt nyilváníthat, tüntethet csak egy előzetes bejelentés kell ehhez.
2. Gyülekezni azonban csak békésen és fegyvertelenül lehet, azaz nem lehet félelmet keltő egyenruhában, egyéni védőfelszerelésben, arcot eltakaró maszkban, élet kioltására alkalmas eszközzel vonulni, mert az már vétség.
3. Kell egy szervező, aki viseli az esemény esetleges elszabadulása utáni károkozás következményeit, és akire az összegyűltek hallgatnak.
4. Ha a bejelentett tüntetés egy nem bejelentett vonulásban folytatódik, akkor ugyan az már jogszerűtlen, de ha békés, a rendőrök (általában) nem szólnak közbe.
5. Van egy pont, amikor a rendőrök vezetője úgy dönt: a tüntetés békétlenbe fordult át. Ekkor felhívják a figyelmét mindenkinek, hogy távozzon.
6. Lehet úgy dönteni még ekkor is, hogy nem megy el a tüntető, de akkor ne csodálkozzon, ha a kiszorításkor lefújják.

Ahogy ugyanis elhangzott:

„az ingerlőgáz nem válogat aszerint, hogy éppen rendőrt dobált-e valaki, vagy csak a barátját akarta elrángatni a helyszínről”.

Ez hatósági nyelven így hangzik: ilyen szituációban a rendőrség nem lesz képes az egyén felelősségét vizsgálni, bárki elszenvedőjévé válhat a rendőri intézkedésnek, ezzel kell számolnia.

A Telex rákérdezett, hogy az egyes rendőröknek mennyire arctalan a kiszorítandó tömeg, azaz mennyire látják a sorfalban, hogy adott esetben például egy gyereket vagy egy kismamát vagy egy passzív idős embert fújnak arcon könnygázzal. A válasz erre az volt, hogy próbálnak ilyenkor is különbséget tenni, de ennek az adott helyzetben korlátai vannak.

A rendőr ugyanis kiemelés közben nem ítélkezhet, csak teszi a dolgát. Az érintettek jogi helyzete egy későbbi eljárásban tisztázódhat, ám a tájékoztatón leszögezték: akkor sem jogszerűtlen ilyenkor a rendőri eljárás, ha az érintett később tisztázódik.

Elmondták azt is, hogy a rendőrség egyébként értékeli és elemzi a május 3-án történteket, és levonják a következtetéseket. Az, hogy mikor minősül békétlennek, erőszakosnak egy demonstráció, az attól függ, mikor támadnak a tüntetők a rendőrökre.

A rendőrség szerint május 3-án ez az állapot akkor következett be, amikor a fiatalok áttörték egy építkezés kerítését, palackokat dobáltak a rendőrök felé, és félő volt, hogy az építkezésen található kockaköveket és vasrudakat is felhasználják a rendőrök ellen.

A tájékoztatón elhangzottak szerint a rendőrök ekkor tájékoztatták a tömeget a jogszerűtlenségre, felhívták a figyelmet a távozásra, valamint az intézkedés megkezdésére, majd az építési területről kiszorították az embereket, és utána megvárták, míg mindenki hazamegy.

Elhangzott az is, hogy a kövek és vasrudak miatt a rendőröknek jogukban állt volna keményebben is fellépni a tüntetőkkel szemben. Amikor rákérdeztünk, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt mondták: a kiszorítás történhetett volna dinamikusabban, erőteljesebben, de azt, hogy pontosan milyen jellegű kemény fellépést úsztak meg a diákok, nem tudtuk meg, mert az a tájékoztatás szerint védett információ.

Arra a konkrét esetre is rákérdeztünk, amikor egy 17 éves fiúnak közvetlen közelről nagy mennyiségű könnygázt fújtak az arcába, valamint hajánál fogva hátrahúzták a fejét. Erre azt a választ kaptuk, hogy a rendőrség konkrét, folyamatban levő ügyekről nem adhat felvilágosítást. Ha panasz érkezett a fiú szüleitől, azt kötelesek kivizsgálni, és ha az érintett nem elégedett a vizsgálat eredményével, bírósághoz fordulhat.

A háttérbeszélgetésen levetítették az alábbi rendőrségi videós összefoglalót is a tüntetésről:

A tájékoztatón Dr. Gömbös Sándor rendőr dandártábornok, az ORFK Hivatal vezetője, Kutsera-Juhász Bettina rendőr alezredes, a BRFK Közrendvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettese, Házi Miklós rendőr százados, a Készenléti Rendőrség Kiképzési és Módszertani Alosztály munkatársa, és Pinezits Szilárd rendőr alezredes, a BRFK Rendbiztosi Alosztály munkatársa vett részt.

Május 3. délutánra három gyűlést jelentettek be a Budapesti Rendőr-főkapitányságra, a Karmelitához vonulás nem volt ezek között – derült ki az esemény után a Police.hu oldalán közzétett rendőrségi tájékoztatóból. Ebben azt írták, a „jogellenes gyűlés szervezőjével szemben” a BRFK gyülekezési joggal visszaélés miatt szabálysértési eljárást kezdeményezett.

A rendőrség a helyszínen tájékoztatta a Karmelitához érkezőket, hogy szabálysértést követnek el azzal, ha ott demonstrálnak, majd többször felszólították őket, hogy menjenek távolabb a rendőrsorfaltól. A tájékoztatás szerint „az egyre agresszívabbá váló tömeg 20 óra körül a rendőrökre támadt; lökdösni kezdték őket, bedöntötték a kerítéselemeket, betörtek az építési területre, kövekkel dobálták és rugdosták a rendőröket. Az egyenruhások a támadókkal szemben a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 49. § (1) bekezdés alapján vegyi eszközt alkalmaztak”.

Öt embert, akik a rendőrökre támadtak, előállítottak. Őket a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatalos személy elleni erőszak miatt jelentette fel. Bevitték Tompos Márton momentumos képviselőt is – őt végül hajnali fél kettőkor engedték ki. A további támadók és más bűncselekmények elkövetőinek azonosítása a kamerafelvételek alapján folyamatban van.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a rendőrség fellépése május 3-án aránytalan volt. A civil jogvédő szervezet szerint sem az indulatos skandálás, sem a bejelentés hiánya nem tesz jogellenessé egy tüntetést. A bejelentés elmaradása mindössze annak az egyetlen személynek a szabálysértési felelősségét alapozza meg, akinek szervezőként be kellett volna jelentenie a tüntetést. A rendőrségnek ugyanolyan kötelezettsége van minden békés tüntetésen, akár be van jelentve a demonstráció, akár nincs: biztosítania kell. A civil szervezet álláspontja szerint ugyan a kordonbontás megalapozhatta volna az oszlatást, de mivel nem a rendőrökre támadtak a tüntetők, a reakció így is aránytalan volt. Nagyrészt fiatalok ellen alkalmaztak könnygázt és tonfát, pedig nem érte váratlanul a rendőröket a tiltakozók indulata, jól láthatóan előre felkészültek az érkező tüntető tömeg fogadására.

Lapunk is készített egy videós összefoglalót a május 3-i eseményekről:

Korábbi cikkünkben Peer Krisztina pszichológus elemezte, miért gond az, ha egy 16 éves gyereket könnygázzal fújnak le és gumibottal ütlegelnek, mekkora nyomot hagy ez egy fiatalban, és mitől fosztják meg így a hatalom képviselői. Anyák napján, vasárnap fehér ruhás tüntetést szervezett a budai Várba a Magyar Anyák nevű szervezet és a Tanítanék Mozgalom, hogy ezzel tiltakozzanak a diáktüntetésen történt rendőri erőszak ellen.

A május 3-i rendőri intézkedés az Országgyűlésben is téma volt hétfőn. Az ellenzék szerint a kormány a hatalmát mutatta meg azzal, amilyen keményen fellépett a békésen tüntető diákok ellen, miközben a nemzetközi szélsőjobb a hétvégén Budapesten tarthatta meg a rendezvényét. A kormány képviselői a vitában végig azt hangsúlyozták, hogy Magyarországon mindenki szabadon elmondhatja a véleményét, ha ezt jogszerű keretek között teszi.

A kemény rendőri fellépéssel Orbán Viktort is szembesítették a parlamentben az azonnali kérdések órájában. A miniszterelnök azt mondta, a törvényeket mindenkinek be kell tartania, lehet tüntetni, de nem szabad építési telekre törvényellenesen behatolni, és tilos rendőröket dobálni.

A tüntetők jogairól és kötelességeiről érdemes megnézni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tájékoztatóját is.