Lényegesen csökkent a háziorvosi körzetek többségének bevétele az új indikátorrendszer bevezetése óta

A háziorvosi szolgálatok több mint felének lényegesen csökkent a bevétele, mióta bevezették az indikátorokat – írja a Népszava.

A kormány januártól új indikátorrendszerrel ösztönzi a jobb minőségű ellátásra a felnőtt és gyermek háziorvosokat, valamint az alapellátó fogorvosi praxisokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy elvonták a körzetek finanszírozásának kétharmadát (praxisonként 250-300 ezer forintot), amit újraosztanak azok között, akik teljesítik a minőségi elvárásokat.

Az új rendszerről Soós Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportjának vezetője is beszélt márciusban a Telexnek:

„Korábban a háziorvosi praxisok finanszírozásából 300-500 ezer forintot tett ki az úgynevezett területi és fix díj. Miközben a rezsiköltségek durván elszálltak, ezt a pénzt átcsoportosították, és az orvosok ezt az összeget csak bizonyos minőségi mutatók, indikátorok teljesítése alapján kaphatnák meg. Ilyenek például az influenzával beoltottak vagy a különböző szűrővizsgálatokra küldött páciensek száma. Ezek teljesítése azonban sok esetben nem az orvostól, hanem a beteg együttműködésétől vagy a helyi viszonyoktól függ. Hogy küldjön szűrésre egy orvos pácienseket egy olyan körzetben, ahol nehezen elérhető a mammográfia? Ez az indikátorrendszer tehát rendkívül bizonytalanná teszi a praxisok finanszírozását, amelyeknek így akár több százezer forintos mínusza is lehet. És ez legjobban éppen azokat az aprófalvas, központoktól távoli praxisokat fenyegeti, ahova már most is nehezen találunk háziorvost” – mondta.

A Népszava most a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő múlt hét végén nyilvánosságra hozott adatsora alapján azt írja:

A háziorvosi szolgálatok valamivel több mint a felének lényegesen kisebb lett a bevétele mint az előző hónapban.

A rosszabbul teljesítők csaknem kétharmadának 100 ezer forintnál is nagyobb lett volna a vesztesége. A legnagyobb veszteségeket a gyermekháziorvosok szenvedték el.

Mivel várható volt, hogy sok praxis bevétele csökkenni fog, a kormány egy milliárd forintot biztosított három hónapra, hogy mérsékelni lehessen a havidíj kieséseket. Mint kiderült, 1474 praxis kétharmadának csökkent a bevétele, és azok fele szorult díjkiegyenlítésre.

A Népszavának nyilatkozó házi- és fogorvosok szerint a rendszer több ponton is következetlen: plusz díjat jelentő pont jár például azért, ha az anya meghatározott ideig szoptatja az újszülöttjét vagyis a gyermekorvos nem ír fel tápszert. „Csakhogy ha egy anyának nincs teje, vagy bármi egyéb okból nehézségbe ütközik a szoptatás, akkor a gyermekorvos csak azért nem hagyhat éhen halni egy csecsemőt, mert az indikátor rendszerben büntetés jár a tápszer felírásáért” – mondta a lapnak Póta György csepeli gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének korábbi elnöke.

2400 fogorvosi praxisból 1263-nak csökkent a bevétele.

Az indikátorrendszer bevezetése után több fogorvos is jelezte, a mutató csak arra sarkallja őket, hogy minden lyukas fogat húzzanak ki: ez ugyanis biztonságosabb megoldás, mint a fog kezelése. Ha „egy lyukas fogat a fogorvos töméssel mentene, ám azt a fogat később egy éven belül gyökérkezelni vagy húzni kell, akkor az jelentős, 50-100 ezer forintos havidíj elvonással jár”.

Sinkó Eszter közgazdász szerint az indikátorrendszer nem ördögtől való, de finomításra szorul, mert most a háziorvosok többsége veszít vele, és akkor sem nyer, ha megpróbál javítani a teljesítményén, a zárt kassza miatt ráadásul csak egymás rovására tudnak javítani az orvosok saját teljesítményükön. A közgazdász szerint ahhoz, hogy jól működjön az ösztönző rendszer, plusz forrásokat (15-20 milliárd forintot) kellene beletennie a kormánynak.

A Telexnek Soós Zoltán márciusban azt mondta, „az indikátorrendszer értelmes átalakításáról és a praxisok rezsitámogatásáról is szívesen tárgyalunk továbbra is a kormánnyal, részünkről megvan az együttműködési készség ez ügyben”.