„Sok igazság van benne, de az interpretáció túlzó”, írta az Amnesty elnöke egy belső levélben Mérő Vera állításairól

„Nemi megkülönböztetés – Ez tűnik a legproblematikusabbnak, mert itt felmerülhet, hogy valós” – írta Kéri András, az Amnesty International Magyarország elnöke egy ímélben 2019 májusában a civilszervezetnél kirobbant munkahelyi konfliktussal kapcsolatban. Ennek az ímélnek egy oldala volt az, aminek kiszivárogtatásával ismeretlenek megzsarolták a szervezet magyar vezetőit, Kéri András elnököt és Víg Dávid igazgatót.

Az évekkel ezelőtti munkahelyi konfliktusról 2023 elején számolt be a sajtó, több korábbi munkavállalói is érzelmi bántalmazással, valamint toxikus munkahelyi hangulat kialakításával vádolta Vig Dávidot, a szervezet magyarországi igazgatóját. Az Amnestynél vizsgálatot indítottak az ügyben, ez tisztázta az igazgatót, a panaszosoknak azonban a vizsgálatot végzők személyével szemben is volt kifogásuk. A vádakkal a Telex interjúban szembesítette Viget, aki azt mondta, sok dolgot máshogy csinálna, de senkit nem bántalmazott. Ezután kapták az Amnesty vezetői az ismeretlen címről érkező ímélt, amiben az állt, ha nem kérnek bocsánatot a panaszosoktól, és Kéri nem mond le, „»kiszivárogtatják« a birtokukban lévő »tucatnyi«, a panaszosok ügyét érintő belső szervezeti levelet és üzenetváltást”.

„Felháborítónak és méltatlannak érezzük, hogy névtelenül zsarolják a szervezetünket, és bűncselekményeket elkövetve belsős levelezések nyilvánosságra hozásával fenyegetnek minket. A zsarolás soha, semmilyen esetben nem fogadható el, ebben a panaszosok is biztosan egyetértenek velünk” – reagált erre az Amnesty hétfőn.

A bocsánatkérés és a lemondás tehát nem történt meg, hétfőn délután pedig egy ismeretlen címről a Telex is megkapott egy dokumentumot a szivárogtatóktól, ez volt Kéri András 2019 májusi levelének részlete.

„Az alábbi linken található dokumentum szerint teljesen világos, hogy a szervezet vezetése nemcsak tudott róla, de valósnak is tartotta a kilépett munkavállalók állításait, és szándékában állt azokat relativizálni, elkendőzni” – áll a Telexnek és más szerkesztőségeknek elküldött levélben. „A bántó, határátlépő stílust, a visszajelzésektől való félelmet, és a nemi megkülönböztetést is maga a szervezet – azóta is regnáló – elnöke minősítette valósnak. Szomorúnak tartjuk, hogy felelősségvállalás és bocsánatkérés helyett a mellébeszélést és a feljelentést választották.”

A levélben lévő linkről Kéri András 2019-es, az Amnesty elnökségének címzett levelének egyoldalas részlete tölthető le, amiben a cikk elején szereplő idézet mellett az is szerepel, hogy Kéri nem tartaná jónak, ha az elnökség túlságosan bevonódna a munkahelyi konfliktus vizsgálatába. „Egyrészt fontos feladatunk van a szervezet összetartásában, ugyanakkor az sem lehet, hogy minden konfliktus miatt hozzánk rohangál az iroda, így súlytalanná téve az igazgatót. Ugyanakkor hozzánk fordultak, vagyis válaszolnunk kell erre a megkeresésre, és szerintem nem mondhatjuk, hogy köszönjük szépen, ebből kimaradnánk, viszont arra figyelnünk kell, hogy ne vonódjunk be túlzottan.”

Vig Dávid kommunikációs stílusáról pedig azt írja a levél:

„Dávid néha, sőt a visszajelzések szerint gyakran karcos és bántó.”

A felmondását akkoriban benyújtó Mérő Vera által megfogalmazott vádakról Kéri azt írta: „a tények kapcsán sok igazság van abban, amit Vera leír, az interpretáció némileg azért túlzó”.

A kiszivárogtatott levélrészletről természetesen Kérit is megkérdeztük, aki elismerte, hogy ő írta az ímélt „2019 májusában az Amnesty International Magyarország elnökségi tagjainak azután, hogy egy másik elnökségi taggal Mérő Vera távozása után a felmondólevelében megfogalmazott állításokkal kapcsolatban visszajelzéseket kértünk a többi munkavállalótól, és ezek alapján visszajelzést adtunk az igazgatónak és változtatásokat kértünk tőle.”

Mindez tehát még két évvel a vizsgálat előtt történt.

Kéri szerint azért írt arról, hogy az elnökségnek nem szabad túlzottan bevonódnia a vizsgálatba, hogy ne terjeszkedjenek túl a hatáskörükön. „Az Amnesty elnöksége a szervezet stratégiai irányítója és egyértelműen elkülönül az igazgató által végzett operatív irányítástól. A ”nem túlzott bevonódás„ azt jelentette – ahogyan azt az emailben is leírtam –, hogy az elnökség természetesen nagyon komolyan veszi a munkavállalók visszajelzéseit, ezért is beszéltünk más munkavállalókkal, a munkahelyi és/vagy szakmai konfliktusok kezelése elsősorban a mindenkori igazgató feladata. Fontos elválasztani a munkahelyi konfliktusokat a más típusú panaszoktól, annak érdekében, hogy az elnökség ne terjeszkedjen túl a hatáskörén. Annak a véleményemnek adtam tehát hangot, hogy továbbra is tartsuk tiszteletben a szervezeti határokat.”

A munkavállalók nemi alapú megkülönböztetésével kapcsolatos vádakról pedig ezt írta:

„Néhány munkavállalóban valóban megfogalmazódott olyan benyomás, hogy az igazgató közvetlenebb szakmai kapcsolatban van két férfi munkavállalóval, közülük az egyikkel 25 éve ismerik egymást, munkakörük miatt is sokat dolgoztak együtt, míg a másikukkal keveset dolgozott együtt közvetlenül az igazgató, így kevesebb utasítást is adott neki. Ettől függetlenül felhívtuk az igazgató figyelmét ezekre a visszajelzésekre, és kértük, hogy figyeljen oda a kommunikációjára. Vig Dávid 2020-as munkájára vonatkozó munkavállalói visszajelzések pedig megerősítették, hogy az igazgató a visszajelzéseknek megfelelően változtatott a kommunikációján. Fontos megjegyezni, hogy szexizmus jelenlétét vagy nemi alapú hátrányos megkülönböztetést nem jeleztek vissza az Amnesty munkavállalói az igazgató 2020 márciusi éves értékelése során.”