Egy tatabányai és egy oroszlányi gimnáziumból is csatlakoztak tanárok az érettségi bojkotthoz
2023. március 1. – 15:36
A Tatabányai Árpád Gimnázium 43 tanára és az oroszlányi Hamvas Béla Gimnázium tanári karának több mint a fele csatlakozik ahhoz az érettségi bojkotthoz, amit a tatai Eötvös József Gimnázium tanárai kezdeményeztek. A bojkott lényege, hogy a csatlakozó pedagógusok nem vállalnak önkéntes feladatokat az érettségin: sem az emelt szintű írásbeli vizsgák javításában, sem az emelt szintű szóbeli bizottságok munkájában nem vesznek részt, és nem vállalnak elnöki feladatokat a középszintű érettségi vizsgákon sem. Teszik ezt mindaddig, amíg nem kezdődik szakmai alapon érdemi egyeztetés a tanárok, szülők, diákok kilenc pontos követeléséről. Az oroszlányi iskola csatlakozó tanárai Facebook-bejegyzésükben kiemelik:
„A bojkott nem a diákok ellen, hanem éppen értük történik.”
A Pedagógus Egység tájékoztatása szerint feléjük szerdáig már több mint 230-an jelezték a bojkotthoz való csatlakozásukat. Eddig csatlakoztak tanárok többek között a budapesti Veres Pálné Gimnáziumból, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumból, az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumból, három szolnoki és egy tiszafüredi iskolából.
Az idei első sztrájktárgyalásnak nem volt eredménye
Erre az új nyomásgyakorlási eszközre azért volt szükség, mert a tanárok már több mint egy éve küzdenek a munkaterheik csökkentéséért és a fizetésük emeléséért.
Idén egy héten keresztül országosan sztrájkoltak a pedagógusok, és a szolidaritás napján más akciók is voltak az országban. A pedagógusok érdekeit képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt szeretné elérni, hogy az ágazatban azonnali, 45 százalékos fizetésemelés legyen, és hogy a tanárok heti 22-26 tanóráját 22 órában maximálják.
A kormánnyal egyelőre nem sikerült megegyezni a követelésekről. A Belügyminisztérium ugyan decemberben több mint 400 iskolaigazgatót és tanárt hívott meg egy egyeztetésre, de érdemi előrelépés itt sem történt. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár januárban tárgyalt a sztrájkbizottsággal, ahol főleg a bérekről volt szó, és az új teljesítménybérezés részleteiről. A pedagógus-szakszervezetek képviselői szerint itt a sztrájkkövetelések egyetlen pontjára sem reagált a kormány. És a tanárok egyébként sem csak a béreik növeléséért küzdenek, így nem elég a fizetésekről tárgyalni.
A kormány egyetért azzal, hogy a pedagógusoknak magasabb fizetést kellene kapniuk, de a nagyobb mértékű béremelést az uniós források megérkezéséhez kötötték. A kormánynak december 12-re sikerült megegyeznie a Magyarországnak járó uniós támogatásokról. Ha azok a pénzek megérkeznek, akkor idén 20,8 százalékos béremelés jöhet az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket. Így 2027-re egymillió bruttó lesz a tanárok havi fizetése. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint március végére érkezhetnek meg az EU-s pénzek.