Gulyás szerint 2027-re egymillió forint lehet a tanárok fizetése – utánajártunk, hogy lehet ez

„2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz, és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Szekszárdon a Mathias Corvinus Collegium beszélgetésén. Talán az egymillió forintos bruttó bért hallva sokan meglepődhettek, vagy kételkedhettek, hiszen jelenleg nehezen elképzelhető, hogy a tanárok fizetése ennyire megemelkedik. Utánajártunk, miért tűnik mégis reálisnak az, amit Gulyás mondott.

A KSH adatait vehették alapul

Gulyás szerinte jelenleg méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére, de a nagymértékű béremelés az európai uniós pénzek megérkezésétől függ, amely március végére várható. Azt eddig is lehetett tudni, hogy ha megjönnek az uniós pénzek, akkor már idén 20,8 százalékos béremelés jöhet az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket. A kitűzött cél az, hogy a fizetés 2025-re érje el a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Itt az a kérdés, mihez viszonyítva nézzük ezt a fizetésemelést, és egyáltalán, mit takar a kormány által hangoztatott átlagfizetés. A kormány minden bizonnyal a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira támaszkodik a számításaiban, ami szerint 2021-ben az oktatásban dolgozók bruttó átlagfizetése a következő volt:

• egyetemi, főiskolai oktató, tanár: 626 548 forint;
• középiskolai tanár: 454 598 forint;
• általános iskolai tanár, tanító: 390 952 forint.

Talán ezek a számok sokak szerint nem fedik a valóságot, hiszen mi is többször írtunk arról, hogy egy negyvenes éveiben járó középiskolai tanár a valóságban nettó 240 ezret keres. Ez a pedagógus bértábla szerint elérhető adat.

Viszont a KSH hivatalos átlagkereseti adatai a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetét, a pedagógus bértábla pedig a pedagógusok szerződés szerinti besorolási alapbérét tartalmazza, a havonta változó pótlékok és nem rendszeres keresetek nélkül.

A középiskolai tanár kategóriája így tartalmazza a szakképzési intézményekben általános tantárgyakat oktatók keresetét is. A szakképző intézményekben oktató tanárok, pedagógusok besorolási alapbére jellemzően magasabb a köznevelési intézményekben dolgozókénál, a szakképző intézmények tanárai ugyanis nem a pedagógus bértábla szerint kapják a keresetüket.

A KSH magyarázata szerint nagyon leegyszerűsítve három oka van annak, hogy a hivatalos átlagfizetés látszólag jóval meghaladja a bértáblából számolt fizetéseket.

• A pedagógusok egy része az alapbérén kívül extra pótlékokat is kap, például akkor, ha osztályfőnök, munkaközösség-vezető, vagy nemzetiségi nyelven oktat. Az átlagbérbe ezek a pótlékok is beleszámítanak.
• Az átlagba szintén beleszámolják a szakképző intézmények tanárainak egy részét. Mivel ők nem a pedagógus-bértábla alapján kapják a fizetésüket, hanem béralku szerint, általában többet keresnek.
• A tanári gárda elöregedett, a tanárok nagy többsége az életpályamodell vége felé jár, így ez felfelé húzza az átlagot.

Reális a 800 ezer forintos bruttó átlagkereset

Most pedig számoljunk kicsit! Ha a KSH 2021-es adatait nézzük, egy középiskolai tanár bruttó átlagkeresete körülbelül 454 ezer forint volt. Azért a 2021-es számokat vesszük alapul, mert a 2022-es adatokat még nem ismerjük. Idén, ha az uniós pénzek megérkezése után megemelik a tanárbéreket kerekítve 21 százalékkal, akkor a tanárok fizetése bruttó 549 ezer forint lesz. 2024-ben aztán ezt megemelik további 25 százalékkal, de itt fontos, hogy a jelenlegi bázishoz mérten. Ha a 2021-es adatokkal számolunk, akkor körülbelül bruttó 662 ezer forintot fognak keresni a tanárok 2024-ben. Aztán 2025-ben jön az újabb 30 százalékos fizetésemelés: ezzel a jelenlegi bázishoz mérten körülbelül bruttó 798 ezer forintos fizetésre számíthatnak a pedagógusok. Ezek az adatok persze becsült értékek, függnek a jelenlegi bázistól, ami valószínűleg a még nem ismert 2022-es adat lesz.

A kormány korábban azt kommunikálta, hogy 2025-ben 778 ezer forintos bruttó havi átlagkeresete lesz a tanároknak.

Bármelyik szám is lesz a valóság, reálisnak tűnik a körülbelül bruttó 800 ezer forintos átlagfizetés az ágazatban.

A becsült számok helyett érdemes a diplomás átlagbérhez viszonyítani a tanárbéreket. A kormány vállalása szerint 2025-ben a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni a tanárok fizetése. Azért célszerűbb a diplomás átlagbérből kiszámítani a tanárok fizetését, mert így a becsült számok helyett egy értékálló összeghez lehet viszonyítani. A diplomás átlagbér 2025-ben az előrejelzések szerint 972 ezer forint lesz, tehát a körülbelül 800 ezer forintos bruttó bérrel a pedagógusok valóban elérik ennek a 80 százalékát. A diplomás átlagbér minden évben növekszik, és hatással van rá az infláció mértéke. Ez a jelen helyzetben, amikor januárban 25,7 százalék volt az infláció, fontos szempont.

Nézzük, mennyire lehet igaz Gulyás Gergely ígérete, hogy a tanárok bére 2027-ben elérheti a bruttó egymilliót. Ez éppen az imént említett diplomás átlagbérhez való viszonyítás miatt lehetséges: ugyan fizetésemelés nincs tervben 2025 utánra, viszont a diplomás átlagbér 80 százalékát tartani fogja a tanárok fizetése, tehát az infláció miatt emelkedő diplomás átlagbér feljebb fogja húzni a pedagógusbért is. A VG számítása szerint évente körülbelül 7-9 százalékkal nő az átlagbér, tehát ha ez az ütem marad 2025 után is, akkor a két év alatt reális a közel egymillió forintos bruttó átlagkereset.

PDSZ: Nem uniós pénzből kellene az ágazat fizetésemelését biztosítani

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint a kormány ígéretei egyelőre becsült értékekre hivatkoznak, nem a Európai Bizottság által elvárt átlagkeresethez viszonyítják a tanárok fizetését. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja lapunknak azt mondta: ilyen infláció mellett jóval magasabb fizetést kellene elérni, mint amit előre prognosztizált a kormány. Szerinte továbbra sem uniós pénzből kellene az ágazat fizetésemelését biztosítani, és

a megemelt bérre most van szükség, mert aki elmegy, annak hiába akarnak adni 2025-ben több pénzt.

A tanárok bére szóba került a csütörtöki kormányinfón is, amikor a Telex arról kérdezte Gulyást, hogy az országgyűlési képviselők és a miniszterek 17,7 százalékos tervezett fizetésemelését nem gondolják-e át annak tükrében, hogy például a pedagógusok megélhetési gondokkal küzdenek. Gulyás erre úgy reagált: az országgyűlési képviselők fizetése az átlagbérhez van kötve, és reméli, hogy ha a pedagógus bérekhez kötötték, akkor annál rosszabbul fognak most járni a képviselők. Szerinte ez csak az unióval való megállapodástól függ, amit a baloldali frakciók képviselői akadályoznak.