„A sztrájkköveteléseknek egyetlen pontjára nem reagált érdemben a kormány” – Maruzsával egyeztettek a pedagógus-szakszervezetek

„A sztrájkköveteléseknek egyetlen pontjára nem reagált érdemben a kormány”

– mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a csütörtöki sztrájktárgyalás utáni sajtótájékoztatón, ahol Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral egyeztettek a pedagógus-szakszervezetek képviselői az ágazatot érintő legfontosabb követelésekről.

A több mint kétórás tárgyalás előtt a szakszervezetek azt sem tudták, mi lesz pontosan az egyeztetés témája, nem kaptak napirendet. Kérték, hogy a kormány küldjön a bérrendszer tervezetről egy tájékoztatást, ehelyett a teljesítményértékelésről kaptak anyagot. Még január elején írtunk arról, hogy belső, éves teljesítményértékelés jöhet a tanároknál, és ennek eredménye alapján akár 150-200 ezer forintos eltérés is lehetne a fizetések között.

Nagy Erzsébet szerint nem a teljesítményértékelési rendszer szerinti differenciált bérezésnek van itt az ideje. Lapunknak azt írta:

„A »brüsszeli« pénzeket sem erre kellene felhasználniuk, hanem az alapbéreket kellene lényegesen emelni, hogy vonzóbb legyen a pálya. Emellett csökkenteni kell a munkaterheket, és ha bérdifferenciálás lesz, akkor annak objektív, tehát mérhető szempontok szerint kellene történnie. De most először is normalizálni kell a béreket, mégpedig mindenkiét, hogy egyáltalán legyenek pedagógusok a pályán.”

A megbeszélésen Maruzsa Zoltán megerősítette azt, amit a kormány eddig is kommunikált: Brüsszeltől függ, milyen fizetésemelésre lehet számítani az ágazatban, a kormány szerinte minden eddigi ígéretének eleget tett. Nagy Erzsébet szerint a tárgyaláson kiderült, hogy nincs még döntés a bérrendszer módosításáról, de arról sem, hogy a jelenlegi törvényekkel vagy egy új jogállási törvényben történjen ez meg. A PDSZ nem akar új jogállási törvényt, mert az eddig mindig a szerzett jogok elvesztéséhez vezetett a közalkalmazotti törvényben foglaltakhoz képest. Például a hosszú felmentési idő vagy a jubileumi jutalom elvesztéséhez. Nagy Erzsébet lapunknak azt írta:

„A fiataloknak szeretnének magasabb bérszintet, ami rendben van, de nem úgy, hogy szűnjön meg az előmenetel. Ez nem tenné vonzóvá a pályát.”

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt mondta az egyeztetés után, hogy a munkaterhelésről szó sem esett, és más sztrájkkövetelésekben sincs elmozdulás. Viszont szerinte muszáj tárgyalni akkor is, ha nincs előrelépés, a helyzetet ő is tarthatatlannak tartja.

Itt nem csak a bérekről van szó

A Belügyminisztérium ugyan decemberben több mint 400 iskolaigazgatót és tanárt hívott meg egy egyeztetésre, de érdemi előrelépés ott sem történt. Sőt, volt olyan résztvevő, aki szerint Pintér Sándor belügyminiszter megalázta a pedagógusokat, és tagadta az oktatási rendszer problémáit. Az érdekvédelmi szervezetek régóta azt szeretnék elérni, hogy az ágazatban azonnali, 45 százalékos fizetésemelés legyen, és hogy a tanárok heti 22-26 tanóráját 22 órában maximalizálják. A sztrájkkövetelések között szerepel a sztrájkjog helyreállítása, és most már a tanárok kirúgásának időpontját újraszabályozó kormányrendelet visszavonása is.

A kormánynak december 12-re sikerült elvi egyezséget kötnie a Magyarországnak járó uniós támogatásokról. Ha azok a pénzek megérkeznek, akkor már idén 20,8 százalékos béremelés jöhet az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket.

Igaz, a 20 százalék feletti infláció miatt a szakszervezetek ezzel sem lennének elégedettek, és szerintük a tiltakozások alapvetően nem csak a fizetések miatt vannak, éppen ezért január 23-tól egyhetes országos pedagógussztrájkot hirdettek. A tatai Kőkúti Általános Iskolában a nevelőtestület szinte minden tagja sztrájkolni akart, de ezt az intézmény vezetője ellehetetlenítette azzal, hogy tanítás nélküli munkanapot rendelt el.