Belső, éves teljesítményértékelés jöhet a tanároknál

A Népszava birtokába jutott minisztériumi dokumentum szerint máris formát ölteni látszik az az elképzelés, amiről Pintér Sándor a pedagógusokkal folytatott, egyebek mellett a pedagógusbérekről és kirúgásokról is szóló oktatásügyi konzultáción beszélt, és amely szerint elavult a korábbi pedagógusminősítés, illetve a bérkategóriákat is problémásnak érezte, és azt mondta, szeretnék, hogy a jövőben a különböző bérsávokban legyen lehetősége mérlegelni az igazgatónak a teljesítménytől függően, egy sávban 150-200 ezer forintnyi eltérés lehetne ez alapján a tanárok között.

Ezt, a belső teljesítményértékelés iránti igényt fogalmazza meg a Belügyminisztérium a lap által megszerzett dokumentum, amelyben azt írják: a pedagógusokat és az iskolaigazgatókat lehet majd értékelni. Előbbiek ellenőrzését az igazgató, utóbbiakét a fenntartó tenné meg.

A belső értékelés folyamata a „személyes teljesítménycélok kijelölésével” kezdődne, amikor három teljesítménycélt kellene megfogalmazni. A pedagógusoknak pl. ilyet, hogy legyen az osztályában kevesebb hiányzás, x tanuló induljon az országos tanulmányi versenyen, míg az intézményvezetőknek például ilyeneket, hogy „a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóik arányát két százalékkal csökkentsék az adott tanévben”, vagy hogy a „9-11. évfolyamos tanulóik legalább 40 százalékának legyen nyelvvizsgája”. Az intézményvezetőnek a tanév kezdete előtt, augusztusban, a pedagógusoknak tanév elején, szeptemberben kell majd javaslatot tenniük személyes teljesítménycélokra. Az értékelés az év végén, június-júliusban történne meg összetett szempontrendszer szerint.

Azt írják, a cél a pedagógusok ösztönzése a „minőségi munkavégzésre”: akik az év végén átlag feletti teljesítményt (a legjobb 20 százalék) nyújtanának, pluszpénzt kapatnának, akik átlag alattit (az alsó 20 százalék), azoktól viszont el is vonhatnának az illetményekből. A pedagógusok és az intézményvezetők is 100 pontot kaphatnának az értékelés során.

Azt is írják, hogy az intézmények, valamint a pedagógusok egyéni értékelésében akár a tanulói, szülői visszajelzéseknek is lenne szerepe, vagy akár a különböző tanulói méréseknek, iskolai eredményeknek is.

A koncepció általános elvárásokat is sorol arról, mit lehet „ideális” pedagógusi vagy intézményvezetői hozzáállásnak tekinteni. A tanárok esetében például azt írják a Népszava szerint, hogy a nevelést-oktatást tekintse közszolgálatnak, melynek célja „a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”, valamint, hogy tartsa be az etikai elvárásokat, „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”. A jó igazgató eszerint az, aki például az általános szabályokhoz és a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja az iskolai munkát.

Megkeresésünkre a Belügyminisztérium sajtóosztálya azt írta, hogy a teljesítmény és minőség méréséről, illetve egy modernizációs folyamat (informatika fejlesztése és felhasználása az oktatás területén) tervezéséről már 2022. május 18-án, az Országgyűlés Kulturális bizottsága előtt beszélt Pintért Sándor, akkor még jelöltként.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. június 15-én tartott miniszteri tájékoztatón, és az ugyanott 2022. december 16-án a közoktatásról tartott konzultáción a belügyminiszter – többek között – arról is beszélt, hogy ki kell dolgozni, és be kell vezetni a pedagógusok, az intézményvezetők és az intézmények új, teljesítményalapú minősítési rendszerét, melynek meghatározó eleme a nevelő-oktató munka eredményessége. A vonatkozó koncepció kidolgozása a Belügyminisztériumban folyamatban van, arról döntés nem történt” – írják.

Azt is írták, hogy „a pedagógusok teljesítményértékelésének bevezetését az érintettek többsége támogatja. A pedagógusok körében végzett online felmérés eredménye szerint a válaszadók 70 százaléka egyetértett azzal, hogy díjazásuk a jövőben vegye figyelembe teljesítményük értékelését, a nevelő-oktató munka minősége alapján történő differenciálását.”