Tatán, a Kőkúti Általános Iskolában a tanárok nagy része előzetesen bejelentette, hogy hétfőn, kedden és szerdán csatlakozik a szakszervezetek által meghirdetett egyhetes országos pedagógussztrájkhoz. Az iskola igazgatója viszont hétfőn reggel tanítás nélküli munkanapot rendelt el, majd ugyanezt tette kedden is, így a csatlakozó pedagógusok hivatalosan nem tudtak sztrájkolni. Az egyik szülő nyílt levelet írt a Tatabányai Tankerületi Központ igazgatójának, az érintett pedagógusok pedig bejelentették: január 30-tól két hétig nem veszik fel a munkát.
„A tantestület 90 százaléka döntött úgy, hogy 2023. január 23-25-ig minden jogszabályt betartva, előre tervezetten és szervezetten sztrájkba lép”
– olvasható a tatai Kőkúti Általános Iskola Facebook-oldalán a sztrájkhoz csatlakozó tanárok közleményében. A tanárok nagy része tehát csatlakozni akart a szakszervezetek által meghirdetett egyhetes országos pedagógussztrájkhoz.
Hétfő reggelig úgy is tűnt, hogy minden szabályosan történik: az intézményvezető előzetesen tájékoztatta a sztrájkról a szülőket, a gyerekek nagy része emiatt hétfőn nem ment be az intézménybe. El is kezdődött a tanárok törvényes sztrájkja reggel 8-kor. Viszont az intézmény vezetője 9-kor tanítás nélküli munkanapot rendelt el az iskolában.
Kedden is ugyanaz történt
Tanítás nélküli munkanapot a Belügyminisztérium tanév rendjéről szóló rendelete szerint a nevelőtestület rendelhet el, és évente négy napot lehet tanítás nélküli munkanapnak felhasználni. Tehát a jogszerű elrendeléshez a helyi tanév rendjét kellett volna előzetesen módosítania a nevelőtestületnek. Ráadásul a 2022. évi V. törvény 14.§ (18) bekezdése szerint az intézményvezetőnek a sztrájk napjára vonatkozó munkaidő-beosztást a sztrájkot megelőző munkanapon 16 óráig kell meghatároznia. Így
a sztrájk napján tanítás nélküli munkanapot elrendelni nemcsak azért szabálytalan, mert azt nem a nevelőtestület szavazta meg, hanem azért is, mert csak előző nap lehetett volna módosítani a munkarendet.
Kedden a tanárok újra sztrájkolni akartak, ugyanúgy elkezdődött a munkabeszüntetés reggel 8-kor, de az intézményvezető ismét tanítás nélküli munkanapot rendelt el.
A törvényes sztrájkhoz szükség van arra, hogy az elégséges szolgáltatásokat betartsák a munkabeszüntetést vállalók. Például a diákok óráinak felét sztrájk alatt is meg kell tartani, az érettségiző osztályoknak egy órája sem maradhat el. Így ha ezekről nem sikerült volna megállapodni, vagy ezeket a tanárok nem tartották volna be, akkor az igazgató azt jogosan szóvá tehette volna. Viszont a lapunkhoz eljutott levélből az derül ki, hogy
a tanárok előzetesen egyeztettek az elégséges szolgáltatásokról az igazgatóval, így a sztrájk teljesen törvényes lett volna.
Január 30-tól kéthetes sztrájk
A sztrájkot eredetileg háromnaposra tervezték, viszont szerdán már rendes tanítás volt az iskolában.
Az egyik szülő a történtek után nyílt levelet írt a tankerület igazgatójának. A Telexhez szintén eljutott levélből az derül ki, hogy hétfőn, a tervezett sztrájk első napján kora délután KRÉTA-üzenetet kaptak a szülők, amiben az állt: a „kialakult jogi helyzet értelmezése miatt” a tantestület a sztrájk időtartamát módosította, így szerdán már lesz tanítás. Valószínűleg a történtek hatására döntötték el a sztrájkhoz csatlakozó tanárok, hogy
január 30-tól kéthetes munkabeszüntetésbe kezdenek, amit már be is jelentettek az igazgatónak.
Mint írták: „Nem hagyjuk, hogy törvénytelen módszerekkel akar elhallgattatni minket a munkáltatónk! A gyermekek joga azzal sérül igazán, hogy figyelmen kívül hagyják a döntéshozók az érdekeiket. Magyarországon nem biztosított az esélyteremtő, minőségi oktatás az óvodától az egyetemig, pedig ez lenne az érdeke minden gyermeknek.”
Levélben kerestük kedden az intézmény vezetőjét és a tankerület igazgatóját is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért volt tanítás nélküli munkanap az iskolában, és a meghirdetett, következő munkabeszüntetésnél is hasonlóan fognak-e eljárni. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
Idén először sztrájkolnak országosan a pedagógusok
Idén először, január 23-án újra országos pedagógussztrájk kezdődött az iskolákban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyhetes egységes sztrájkot hirdetett hétfőtől, amihez később a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott. Az országos sztrájk napjain az iskolákban dolgozó pedagógusok eldönthetik, hogy egy adott napon egy vagy több órában nem veszik fel a munkájukat.
Az érdekvédelmi szervezetek régóta azt szeretnék elérni, hogy az ágazatban azonnali, 45 százalékos fizetésemelés legyen, és hogy a tanárok heti 22-26 tanóráját 22 órában maximalizálják. A sztrájkkövetelések között szerepel a sztrájkjog helyreállítása, és most már a tanárok kirúgásának időpontját újraszabályozó kormányrendelet visszavonása is.
A kormány kommunikációja már régóta változatlan: egyetértenek azzal, hogy a pedagógusoknak magasabb fizetést kellene kapniuk, de a nagyobb mértékű béremelést az uniós források megérkezéséhez kötötték. A kormánynak december 12-re sikerült megegyeznie a Magyarországnak járó uniós támogatásokról. Ha azok a pénzek megérkeznek, akkor már idén 20,8 százalékos béremelés jöhet az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket – ígéri a kormány. Ugyanakkor a pedagógusok szerint rendszerszintű változásokra van szükség a közoktatásban, a 20 százalék feletti infláció miatt a szakszervezetek a kormány által tett ígérettel sem elégedettek, így mivel a tiltakozások nem csak a fizetések miatt vannak, a megmozdulások folytatása várható.