Három szolnoki középiskolából csatlakoznak tanárok az érettségi bojkotthoz

Három szolnoki és egy tiszafüredi középiskolából csatlakoznak pedagógusok a tatai Eötvös József Gimnázium 32 tanárának kezdeményezéséhez, miszerint nem fognak önkéntes feladatokat ellátni az idei emelt szintű érettségiknél egészen addig, amíg a kormány nem foglalkozik a tanárok 9 pontos követelésével.

„Mi, a Szolnoki Széchenyi István Gimnázium 41, a Varga Katalin Gimnázium 22, a Verseghy Ferenc Gimnázium 15 és a tiszafüredi SZC Hámori András Technikum és Szakképző Iskola 1 pedagógusa kijelentjük, hogy mindaddig nem jelentkezünk érettségi vizsgaelnöki, illetve emelt szintű vizsgáztatói és/vagy javító szaktanári feladatokra, amíg a kormányzat a szülők, diákok és pedagógusok kilencpontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó”

– írják a csatlakozó tanárok állásfoglalásukban a Facebookon.

Szerintük azzal nem oldódik meg semmi, ha elhallgattatják azokat, akik kimondják a problémákat: „átfogó oktatási reformra van szükség, mindannyiunk érdekében”.

Ezen a héten csatlakozott a kezdeményezéshez az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium 39 tanára, a tantestület közel fele is. Korábban bejelentette csatlakozását az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 pedagógusa.

Azzal, hogy a tanárok önkéntes feladatokat nem végeznek, nem szegnek meg szabályt, így nem is szankcionálhatók emiatt. Úgy tudjuk, hogy több iskolában is hasonló akciót szerveznek tanárok, de egyelőre nagyon nehezen indul be az országos kampány. A Pedagógus Egység adatai szerint eddig összesen 162 tanár jelezte a bojkotthoz való csatlakozását.

Az idei első sztrájktárgyalásnak nem volt eredménye

Erre az új nyomásgyakorlási eszközre azért volt szükség, mert a tanárok már több mint egy éve küzdenek a munkaterheik csökkentéséért és a fizetésük emeléséért.

Idén egy héten keresztül országosan sztrájkoltak a pedagógusok, és a szolidaritás napján más akciók is voltak az országban. A pedagógusok érdekeit képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt szeretnék elérni, hogy az ágazatban azonnali, 45 százalékos fizetésemelés legyen, és hogy a tanárok heti 22-26 tanóráját 22 órában maximálják.

A kormánnyal egyelőre nem sikerült megegyezni a követelésekről. A Belügyminisztérium ugyan decemberben több mint 400 iskolaigazgatót és tanárt hívott meg egy egyeztetésre, de érdemi előrelépés itt sem történt. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár januárban tárgyalt a sztrájkbizottsággal, ahol főleg a bérekről volt szó, és az új teljesítménybérezés részleteiről. A pedagógus-szakszervezetek képviselői szerint itt a sztrájkkövetelések egyetlen pontjára sem reagált a kormány. És a tanárok egyébként sem csak a béreik növeléséért küzdenek, így nem elég a fizetésekről tárgyalni.

A kormány egyetért azzal, hogy a pedagógusoknak magasabb fizetést kellene kapniuk, de a nagyobb mértékű béremelést az uniós források megérkezéséhez kötötték. A kormánynak december 12-re sikerült megegyeznie a Magyarországnak járó uniós támogatásokról. Ha azok a pénzek megérkeznek, akkor idén 20,8 százalékos béremelés jöhet az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket. Így 2027-re egymillió bruttó lesz a tanárok havi fizetése. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint március végére érkezhetnek meg az EU-s pénzek.