Az ELTE Radnóti 39 tanára nem vállal önkéntes feladatokat az idei érettségin
2023. február 15. – 10:58
„Kijelentjük, hogy nem vállalunk önkéntes feladatot az érettségi vizsgák lebonyolításában. Sem az emelt szintű érettségi vizsgák javításában, sem a szóbeli bizottságok munkájában, sem a középszintű érettségi vizsgák elnökeként nem veszünk részt”
– ezt a nyilatkozatot tette közzé szerdán a Facebookon az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium 39 tanára, a tantestület közel fele. Mindaddig kitartanak emellett, amíg a kormányzat a pedagógusok 9 pontos követelésével érdemben nem fog foglalkozni.
A radnótis tanárok ezzel a tatai Eötvös József Gimnázium 32 tanárához csatlakoztak, akik még a január 31-ei szolidaritás napján jelentették be: ha a Belügyminisztérium nem kezd érdemi egyeztetésbe a tanárok szakszervezeteivel és civil szervezeteivel az oktatás helyzetéről, nem fognak idén emelt szintű érettséginél önkéntes feladatokat vállalni. Ehhez a kezdeményezéshez először az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 pedagógusa csatlakozott.
Azzal, hogy a tanárok önkéntes feladatokat nem végeznek, nem szegnek meg szabályt, így nem is szankcionálhatók emiatt. Úgy tudjuk, hogy több iskolában is hasonló akciót szerveznek tanárok, de egyelőre nagyon nehezen indul be az országos kampány. Erre az új nyomásgyakorlási eszközre azért volt szükség, mert a tanárok már több mint egy éve küzdenek a munkaterheik csökkentéséért és a fizetésük emeléséért.
Az idei első sztrájktárgyalásnak nem volt eredménye
Idén egy héten keresztül országosan sztrájkoltak a pedagógusok, és a szolidaritás napján más akciók is voltak az országban. A pedagógusok érdekeit képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt szeretnék elérni, hogy az ágazatban azonnali, 45 százalékos fizetésemelés legyen, és hogy a tanárok heti 22-26 tanóráját 22 órában maximálják.
A kormánnyal egyelőre nem sikerült megegyezni a követelésekről. A Belügyminisztérium ugyan decemberben több mint 400 iskolaigazgatót és tanárt hívott meg egy egyeztetésre, de érdemi előrelépés itt sem történt. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár januárban tárgyalt a sztrájkbizottsággal, ahol főleg a bérekről volt szó, és az új teljesítménybérezés részleteiről. A pedagógus-szakszervezetek képviselői szerint itt a sztrájkkövetelések egyetlen pontjára sem reagált a kormány. És a tanárok egyébként sem csak a béreik növeléséért küzdenek, így nem elég a fizetésekről tárgyalni.
A kormány egyetért azzal, hogy a pedagógusoknak magasabb fizetést kellene kapniuk, de a nagyobb mértékű béremelést az uniós források megérkezéséhez kötötték. A kormánynak december 12-re sikerült megegyeznie a Magyarországnak járó uniós támogatásokról. Ha azok a pénzek megérkeznek, akkor idén 20,8 százalékos béremelés jöhet az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket. Így 2027-re egymillió bruttó lesz a tanárok havi fizetése. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint március végére érkezhetnek meg az EU-s pénzek.
