Felmondott a műtőssegéd, bajban az érdi egészségügyi intézmény
2023. január 20. – 18:35
„Nagy bajban vagyunk…” – kezdte egy állásajánlatról szóló bejegyzését az érdi Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény, amely a város és környéke lakosaihoz fordult, miután felmondott az egyetlen műtőssegéd.
A főigazgató, Bárány Zsolt szerint miután egyetlen műtőssegédjük tegnap beadta felmondását, a szemészeti műtéteken kívül semmilyen más műtéti beavatkozást nem fognak tudni elvégezni február elsejétől, „hacsak nem találunk két héten belül egy »kész« utódot” – írta a főorvos. A várhatóan elmaradó műtétekről „az érintett betegeket kollégáim ma elkezdik telefonon értesíteni”.
A poszt itt fordul át állásajánlatba, amelyben a főigazgató egy Wikipédia-szócikket is megad a műtőssegédi feladatokról „érthetetlen latin kifejezések nélkül”.
„Az állás betöltéséhez 8 általános megléte szükséges, egészségügyi tapasztalat előny ugyan, de annak hiánya nem kizáró ok! Az állást betöltő a sikeres betanítás és próbaidő után – a mi költségünkön – műtőssegédi képzésen vesz részt. (Miután ennek törvényi előfeltétele az érettségi, így ezt csak érettségivel rendelkező jelentkezőnek tudjuk biztosítani)” – írta Bárány.
Majd rátért az egészségügy egyik legnagyobb – és nem egyedülálló – rákfenéjére, a fizetésre, amelynek emelésére kormányzati szándék van, pénz nem nagyon. „Az egészségügyi szolgálati jogviszony alapján történő besorolás szerinti bért JELENTŐSEN meghaladó fizetést biztosítunk” – ígérte Bárány.
Rendszerszintű a munkaerőhiány
A kormány a nyáron elismerte az EU-nak, hogy jelentős a munkaerőhiány az egészségügyben, drasztikusan emelkedik az üresen álló praxisok száma, 20-25 ezer szakápoló hiányzik. Ez a magyarországi egészségügyi problémákkal foglalkozó, a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű stratégiájából is kiderült. A kormány ebben a dokumentumban arról ír, célja az egészségben eltöltött életévek számának növelése, de ehhez szükség van az egészségügyi humánerőforrás-krízis kezelésére.
Az egészségügyi tervek között a legfontosabb prioritásként az egészségügyi szakdolgozók munkafeltételeinek javítását és a megfelelő számú és tudású szakember-utánpótlás feltételeinek megteremtését és az otthoni szakápolás megerősítését jelölték meg. Ennek érdekében
306 millió eurót, azaz 121,7 milliárd forintot fordítanának az egészségügyi fejlesztésekre az uniós forrásokból.
A kormánystratégia elismeri: jelentősek a betegellátás szempontjából a területi különbségek is, melyek az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének hiányát is befolyásolják.
