A kormány elismerte az EU-nak, hogy nincs elég ember a magyar egészségügyi ellátásban

Jelentős a munkaerőhiány az egészségügyben, drasztikusan emelkedik az üresen álló praxisok száma, 20-25 ezer szakápoló hiányzik, ismeri el a magyarországi egészségügyi problémákat a kormány az Európai Bizottságnak benyújtott Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű stratégiájában, írja a Napi.hu. A kormány ebben a dokumentumban arról ír, célja az egészségben eltöltött életévek számának növelése, de ehhez szükség van az egészségügyi humánerőforrás-krízis kezelésére.

(Néhány napja ugyanebből a stratégiai dokumentumból derült ki, hogy a kormány 400 milliárdot költene a kormány a pedagógusok bérrendezésére, szintén uniós forrásból.)

Az egészségügyi tervek között a legfontosabb prioritásként az egészségügyi szakdolgozók munkafeltételeinek javítását és a megfelelő számú és tudású szakember-utánpótlás feltételeinek megteremtését és az otthoni szakápolás megerősítését jelölték meg. Ennek érdekében

306 millió eurót, azaz 121,7 milliárd forintot fordítanának az egészségügyi fejlesztésekre az uniós forrásokból.

A kormánystratégia elismeri: jelentősek a betegellátás szempontjából a területi különbségek is, melyek az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének hiányát is befolyásolják. A jelentésben azt írják, a közép-magyarországi és észak-magyarországi lakosság születéskor várható élettartamában tapasztalható eltérés férfiaknál 3 év, nőknél 2 év. Közép-Magyarország férfi és női lakossága több mint 6, illetve több mint 8 évvel hosszabb egészséges élettartamra számíthat, mint az Észak-Alföldé. Kiemelték: hogy a területi különbségeket az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének hiánya is befolyásolja.

Ezzel kapcsolatban ír a kormány a szakemberek hiányáról, pályaelhagyásáról és kivándorlásáról. Szerintük a bevezetett intézkedéseknek – például az ösztöndíjrendszer, az orvosbérek rendezése, a hálapénz kivezetése miatt nőtt a fiatal orvosok (25–34 év) száma, azonban a középkorúak (45–59 év) továbbvonulásával nőtt az aktív 60 év felettiek száma, míg a középkorú orvosok tekintetében még nem érkezett meg a szükséges utánpótlás.

Ráadásul hiába az orvosbérrendezés, ha a magyar egészségügyben a humánerőforrás-hiány leginkább a szakdolgozók között jelentkezik.

Esetükben az elmúlt 10 évben a 30-39 éves korosztály létszámában 26 ezer főről 17 ezer főre csökkent

– hívja fel a figyelmet a középtávon kialakuló jelentős szakemberhiányra a kormány az uniónak küldött stratégiában, amely arra is kitér: az egészségügyi szakdolgozók közül jelentős a következő öt évben nyugdíjba vonulók létszáma. Az ezer lakosra jutó orvosok (3,5) és ápolók (6,6) száma rendkívül alacsony. Az EU országaiban több mint 4 orvos jut ezer emberre és 8,4 szakápoló.

A kormány becslései szerint 2027-ig a hetven év felettiek száma várhatóan 24 százalékkal fog nőni a 2019-es adatokhoz képest.

De a kabinet nemcsak az ápolók ügyében, hanem az alapellátást illetően is meglehetősen sokatmondó adatokat közölt az uniós forrás reményében: elismerik például, hogy a betöltetlen háziorvosi körzetek számának emelkedése az elmúlt tíz évben látványosan felgyorsult, így 2021 decemberében már 647 betöltetlen háziorvosi praxis volt, amelyekből 474 egy éven túl volt alapellátó orvos nélkül. „Az alapellátásban hasonló tendenciák figyelhetőek meg a fogorvosi és a védőnői ellátásban is” – sorolják a jelentésben az egészségügyi ellátás problémáit.