Gulyás: Minket nem érdekel, hogy mi áll Oroszország érdekében és mi nem

• Gulyás Gergely bejelentette, szerdán a kormány arról döntött, hogy fenntartja és kiterjeszti a lakossági hitelstopot: kiterjeszti a kis- és középvállalkozásokra, meghosszabbítja a Széchenyi Kártya Programot, és gyármentőprogramot hirdet, amiben a nagyvállalkozások juthatnak hitelhez.
• A kkv-kat érintő kamatstopnak június 28. lesz a referencia-időpontja, ekkor 7,77 százalék volt a bankközi kamatláb. Az idevágó kamatstop november 15-én kezdődik, és jövő július elsejéig tart, de visszamenőleges lesz, így azokat sem érheti kár, akik a jegybank kamatemelési döntése nyomán már „átárazódtak” volna. A kamatstop automatikusan érvénybe lép, közel 60 ezer kkv esetén jelenik majd meg, körülbelül 2000 milliárd forint a hitelek értéke.
• Megmarad a Széchenyi Kártya Program, amelynek kamata fix 5 százalékra növekedik január 1-ig.
• „Ami fontos volt, azt megvédtük, ami előnyös lehet, azt elfogadtuk” – fogalmazott Gulyás Gergely a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozót értékelve, és hozzátette, hogy a gáz piaci árai valamelyest mérséklődtek a nyár második feléhez képest. Remélik, hogy az uniós döntések hozzájárulnak az árak kedvező alakulásához, így eredményesnek tartjuk az uniós csúcstalálkozót.
• A szankciókat bombaként ábrázoló plakátokról Szentkirályi Alexandra azt mondta, hogy a szankció bombaként hatott, „felrobbantotta az energiaárakat, a plakátok jól leírják a valóságot sajnos”. Később a kormányszóvivő arra a kérdésre, ízlésesnek tartja-e a bombák illusztrációként való alkalmazását, azt mondta, ez az adekvát megjelenítés.
• Hétfőn jelenhet meg a kormányrendelet a napelemek szabályozásáról, október 31-ig van lehetőség igénybejelentésre, jelentette be Gulyás Gergely.
• Nincs még végleges döntés a családtámogatási rendszer egyes elemeinek fenntartásáról, így nagyjából egy hónap múlva derülhet ki, megtartja-e a kormány jövőre például az otthonfelújítási programot.
• Az őszi ülésszak végéig „jó eséllyel” ratifikálja az Országgyűlés a finn és svéd NATO-csatlakozási hozzájárulást, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint ugyanakkor Magyarország nem az oroszoknak tett gesztusként lassítja a csatlakozást. „Minket nem érdekel, hogy mi áll Oroszország érdekében, és mi nem”, reagált Gulyás Gergely arra, hogy Oroszországnak nem érdeke a finnek és svédek csatlakozása.

Gulyás Gergely így még odaérhet a műegyetemi felszólalására.

Nemrég rendelte el az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a külföldről érkező választási pénzek vizsgálatát, ennek egy-két hónapon belül lehet eredménye. A nyilatkozatok alapján durva jogsértésekről lehet szó, ezért még számtalan más eljárás is szóba kerül, de ez nem a kormány hatásköre, mondta Gulyás.

Mindenkinek, aki október 31-ig regisztrál, lesz lehetősége erre, gazdasági társaságokbál az akkumulátorok alkalmazása is nagy segítséget jelenthet, felelte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Mfor.hu kérdésére.

Dinamikus gázársapkáról lenne szó, aminek még a részleteit is csak a jövő heti, uniós energetikai miniszteri értekezletre bízták – válaszolta Nagy Márton az uniós ársapka mértékét, illetve kötött ár összegét érintő kérdésekre. A miniszter szerint egyelőre a módszertan sem világos, de mindenképpen dinamikus számítási módban gondolkoznak a uniós tagállami vezetők.

Gulyás Gergely kollégánk kérdésére cáfolta, hogy a következő önkormányzati választást megelőzően ilyen terveik lennének, nem tárgyaltak semmi ilyesmiről, állította. Korábban több ellenzéki vagy független polgármester beszélt arról, hogy a Fidesz szerintük a képviselő-testületek kezébe adná a polgármester-választás jogát.

Mit üzen azoknak a vállalkozásoknak, akik még az infláció megugrása előtt vállalták a magas, fix kamatozású hiteleket? A vállalkozói szektorban nincs vagy nem nagyon van.

Lakossági körben aki fix kamatozásban vette fel, az alig vette föl magasabban, de ha mégis, kiválthatja a hitelét, ha alacsonyabb kamatkörnyezetet szeretne, mondta erre Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e eltörölni a közvetlen főpolgármester-választást, terveznek-e módosítást ehhez az alaptörvénynek, Gulyás Gergely azt felelte: nem tudja ezt megerősíteni, sem kormányülésen, sem Fidesz-ülésen nem merült fel ilyen téma.

Helyesen tette-e a Nyugat, hogy 1956-ban nem avatkozott be a magyarországi események fényében – kérdezte a Telex, felidézve, hogy korábban Orbán párhuzamot vont 1956 Budapestje és Bucsa, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Nagy Imre között, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig hősiesnek nevezte az ukránok védekezését Oroszországgal szemben, ugyanakkor bárminemű segítséget elutasít a magyar kormány az oroszok által indított háborúba való belekeveredés veszélyei miatt.

„Ott megállt a párhuzam, amit ön kérdez, ott meg nem”

– válaszolta Gulyás.

Béke fontosságát és tárgyalás fontosságát hangsúlyozza a magyar fél állandóan. Van tudomása a magyar kormánynak arról, mi lenne tárgyalási alap az orosz fél számára? – kérdezte a Telex újságírója.

„A magyar álláspont ismert, és ezt maga a miniszterelnök ismertette Berlinben” – felelte Gulyás. Szerintünk olyan békemegállapodást nem lehet elfogadni, amit Ukrajna nem fogad el. Ha nincsenek béketárgyalások, nincs esély a megállapodásra. Az Egyesült Államoknak is oda kell ülnie a tárgyalóasztalhoz, hiszen finanszírozást, támogatást nyújtanak Ukrajnának, és Európának is ott kell lennie.

Gulyás Gergely szerint a Gazprommal kötött szerződéseknek semmi közük nincs a magyar kormány háborúról, illetve az uniós szankciókról képviselt álláspontjához, és semmiképpen sem tekinthetőek ezek gesztusnak ezekért cserébe. A Telex arról kérdezett, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt héten Moszkvába utazott, ahol Gyenyisz Manturov és Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettesekkel, illetve Kirill Komarovval, a Roszatom első vezérigazgató-helyettesével is találkozott. A külgazdasági és külügyminiszter ezt követően jelentette be, hogy az orosz állami gázcég érdekelt a hosszú távú együttműködésben Magyarországgal, és véglegesítették a gázszállításra vonatkozó halasztott fizetési megállapodást is. Azt is megismételte, hogy továbbra is vétózunk minden olyan EU-s szankciót, ami az orosz gázszállítást érinti.

Gulyás Gergely szerint ez nem Oroszországnak tett gesztus, sőt, a miniszter a Telex idevágó kérdéseire azt mondta, hogy

pillanatnyilag éppen a szankciók finanszírozzák a háborút, a szankciók hívei gazdagítják Oroszországot.

A NATO-t erősíti vagy gyengíti Finnország és Svédország csatlakozása? – kérdezte a Telex munkatársa. „Reméljük, hogy erősíti” – mondta Gulyás.

Mit vár a kormány a társadalmi egyeztetéstől, amire hivatkozva még nem került napirendre az országok támogatása? „Szövetségeseinkről van szó, ugyanúgy számíthatnak ránk, ahogy mi is rájuk.” Az, hogy Magyarország nemzetbiztonsági érdeke-e a csatlakozás, arról lehetne vitatkozni, de nincs jelentősége. A társadalmi véleményeket, hangokat pedig meg kell hallgatni, mondta a társadalmi egyeztetésre Gulyás.

„Minket nem érdekel, hogy mi áll Oroszország érdekében, és mi nem” – reagált arra, hogy Oroszországnak nem érdeke a finnek és svédek csatlakozása.

Ha valaki megnézi a lakossági paci árat, akkor azt láthatja, hogy ott viszonylag kedvező árat, 69 vagy 70 forintot tudtunk megállapítani a szabályozott hatósági áras limit fölött, ez az, amivel segíteni tud a kizárólag áramot használóknak, az azzal fűtőknek is a kormány. „Pillanatnyilag erre vagyunk képesek” – mondta Gulyás, és ez így az energiamixnek, Paksnak köszönhető. Nem Magyarország Európa leggazdagabb állama, mégis itt segítenek a legtöbbet szerinte.

A jövő évi nyugdíjemelés is szóba került az RTL-nél, arra Nagy Márton azt mondta, a jegybank inflációs előrejelzését kell figyelni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az uniós ársapka valójában egy szankció, ami megfékezhetné, sőt, ellehetetlenítené az importot Európába. Ezzel szemben a magyar ársapkák nem veszélyeztetik az ellátási biztonságot.

A Fidesz idén nem tart 1956-os megemlékezést, Orbán Viktor pedig Zalaegerszegen mond beszédet, mi ennek az oka – kérdezte a 24.hu.

Helyes, hogy amikor 8 millió ember vidéken él, akkor időnként a miniszterelnök megemlékezése ott zajlik, hiszen ott élnek többen

– válaszolta Gulyás, aki szerint ettől még Budapesten is lesznek központi megemlékezések, ő például még ma a Műegyetemnél beszél.

Gulyás később az RTL idevágó kérdéseire azt is mondta „felhívom a figyelmet, hogy vidéken is élnek emberek”, ugyanakkor arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök beszédén ők nem vehetnek részt, hiszen az zárt térben, meghívásos körben lesz, Gulyás azt mondta, hogy „de bekapcsolhatják a tévét, és megnézhetik”.

Ki viseli a kamatstop terhét, tehát a 7,77 százalékos fixált kamat és a 16,7 százalékos piaci kamat közötti különbséget? – kérdezte az RTL. Nagy Márton azt mondta, ahogy a lakossági kamatstop esetén, ennek terhét a bankrendszer viseli. Jövő év július 1-ig tartanánk fönn, így kb. 80 milliárd forint lehet az, ami a bankrendszert érinti.

A növekvő kamatlábak sokkal nagyobb profitot termeltek a bankrendszernek, szerintük ezt könnyen elbírja a bankrendszer. Arra a kérdésre hogy egyeztettek-e a bankszövetséggel, azt mondták: tájékoztatták őket a döntésről.

„Ha ilyen valahol történt, az nem helyes, de nem általánosítanék, az önök cikkében sem olvastam ilyet a Klebelsberg Központ vagy a tankerületek egészére” – reagált Gulyás a 24.hu kérdésére, a portál idevágó cikke szerint ugyanis van 11 tankerületi vezető, aki több jutalmat kapott, mint az alájuk tartozó összes tanár.

A 24.hu egy másik kérdésére Gulyás nem cáfolta, hogy a kormány az egészségügyi ellátórendszer egészének felülvizsgálatát tervezi, sőt, a miniszter megerősítette, hogy foglalkoznak a fejlesztési lehetőségekkel, és amint az idevágó egyeztetéseknek és vizsgálatoknak lesz eredménye, majd kommunikálják a köznyilvánosságnak.

Miért csak most készültek a hálózat-, illetve kapacitásbővítési tervek a napelemek miatt? – kérdezte a 24.hu újságírója. Ez több milliárd eurós befektetést igényel, nem lazsáltak, mondta Gulyás, ez csak az RRF-fel (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) áll majd rendelkezésre. Amúgy a napelemes rendszerek vártnál gyorsabb felfutása, az EU-s, amúgy helyes zöld reform együtt okozták ezt a gyors növekedést.

Az ország energiaszámlája korábban 7 milliárd euró volt, idén pedig 17 milliárd euró, fűzte hozzá Nagy Márton, megjegyezve, hogy hogyan változtak a számok.

Később a rendszer-felújítási költségeket ráterhelik a felhasználókra? – kérdezték. Az ipari felhasználók esetén eddig is volt rendszerhasználati díj emelés, mondta Gulyás, most nem akarják őket tovább terhelni. A kormánynak most nincs ilyen szándéka, az a cél, hogy az ipari energiaárakat mérsékeljék.

A kormányszóvivő szerint a korábbi konzultációknál is kihagyták az eredményekből azokat az online kérdőíveket, amelyeknél felmerült a gyanú, hogy bárminemű hekkertámadás nyomán nem hitelesek. „De természetesen évről évre fejlesztjük a rendszert, fel vagyunk készülve a lebonyolításra” – mondta.

Nagy Márton ez előadója annak a törvényjavaslatnak, amely az állami vagyonról szól. Ez megkönnyítené a vagyonelemek értékesítését. A 444.hu azt kérdezte, milyen bevételt várnak ettől, milyen konkrét vagyonelemekről van szó, és mit szólnak ahhoz, hogy a Greenpeace tiltakozik a természetvédelmi területeken álló ingatlanok értékesítése ellen. Nagy Márton azt mondta, ez a vagyontörvény stratégiai felülvizsgálata, és már régen nyúltak ehhez.

Az állam kezében lévő vagyon évről évre növekszik, ugyanakkor vannak olyan ingatlanok vagy ingóságok, amiknek a hasznosítását meg kell kezdeni, mert azok például kihasználatlanok. Bizonyos részesedésekben nincs szükség arra, hogy az állam megtartsa a tulajdonjogát, inkább visszaadják azt a piacnak. Plusz örökös híján vagy más esetekben magántulajdonok is hozzájuk kerülnek, azt akár tárolni kell, aminek költsége van.

Gulyás Gergely szerint a kormány, és az ő személyes véleménye sem változott abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek tartania, azaz a pedagógusok polgári engedetlenségét törvénytelennek és elfogadhatatlannak tartják, de állítása szerint a minisztériumi felügyelet alatt álló Klebelsberg Központ reakciójába, azaz a tanári kirúgásokba nem szóltak bele.

Szeptemberben soha nem látott szolidaritási hullám indult el a pedagógustársadalomért, ami akkor lett még erősebb, mikor a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát kirúgták, mert azok többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Azóta már két országos sztrájk volt, és szinte minden napra jut egy élőláncos demonstráció.

Az Index arról kérdezte Nagy Mártont, hogy egyes közgazdászok szerint a stagfláció rosszabb, mint a jelenlegi helyzet, ő mit gondol erről. Először a stagfláció definícióját kell tisztázni, mondta a miniszter: ezt azt jelenti, hogy a növekedés alacsony, és az infláció pedig tartósan magas. Ez egy hosszú távú folyamat, és nem jó, mert sok-sok évet elvesztegetünk.

Az energiaválság a legnagyobb sokk most Európában. Hogy a stagfláció kockázata mennyire lesz nagy, az attól függ, megoldódik-e az energiaválság, ami kiváltotta a lassú növekedést.

A 2023-as év egy nehéz év lesz, bizonyos országokban még nehezebb, mint itt, a kérdés az, hogy sikerül-e az energiaválságot megoldani, mondta Nagy Márton.

Arra, hogy a jegybank döntéseit elegendőnek tartja-e, azt válaszolta: a jegybank sikeresen stabilizálta a helyzetet. A legfontosabb célja az infláció elleni küzdelem, és ezt jól kiegészíti a kormány infláció elleni harca.

Gulyás Gergely szerint az indokolja a kormány korábbi retorikájának, miszerint háborús infláció van, az újabbra váltását, azaz hogy szankciós infláció van, hogy „ez az igazság”. A miniszter a 444.hu idevágó kérdésére arról beszélt, hogy az tény, hogy mi fizetjük a háború árát, de ennek elsősorban az energetikai szankciók képezik okát.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy, a fővárosi tömegközlekedést érintő, az energiaárak növekedése folytán fennálló problémákat érintő kérdésre válaszolta ezt, hozzátéve, hogy nem akarják elvenni az önkormányzatok jogköreit, a Fővárosi Önkormányzatnak pedig elsődleges feladata a közszolgáltatások, így a tömegközlekedés biztosítása is. A miniszter és a kormányszóvivő az idevágó kérdéssornál viccelődésbe is kezdett, hogy „autóval úgyis lehetetlen” közlekedni Budapesten, de a felvetésre, hogy ha több mint száz autóbusz mégis kiesik a forgalomból a rezsiárak miatti fenntarthatatlanságuk okán, akkor mit tegyenek a budapestiek, érdemi válasz nem hangzott el.

Sokan nem tudják kiváltani a gyógyszereiket, velük mi lesz, nekik ki segít? – kérdezték Nagy Mártontól. Ő azt mondta, hogy a támogatott gyógyszerek ára fix áras, és az nem emelkedik már hosszú ideje. Más gyógyszerek ára emelkedik, ismerik a problémát, majd fognak foglalkozni vele, mondta.

Gulyás Gergely szerint a kormány a bécsi egyezmény szerint jár el a diplomáciai kapcsolatokban, ami a diplomaták, nagykövetek dolgaként azt jelöli meg, hogy a lehető legjobb kapcsolatot ápolják a fogadó országgal. A miniszter így reagált a budapesti amerikai nagykövetség által közzétett kvízt érintő kérdésre.

Megírtuk:

„Az elmúlt hetekben egyes vezető magyar kormányzati szereplők és a kormány által finanszírozott kommentátorok durva Nyugat- és Amerika-ellenes nyilatkozatokat tettek. Magyarország és az Egyesült Államok szövetségesek. Az orosz agresszió mindannyiunkat fenyeget, össze kell tartanunk, nem pedig széthúznunk!”

– üzente a Twitteren a budapesti amerikai nagykövetség, és egy kis videóval illusztrálták, pontosan mire gondolnak.

Gulyás Gergely szerint a magyar kormány nem kritizálja partnereit, így az Egyesült Államokat sem, egyszerűen csak kimondja, amikor az USA például önérdekeket érvényesít.

A kormány több tagja is beszélt már egy várható élelmezési válságról Afrikában: számít-e a kormány a jelenleginél is nagyobb migrációs nyomásra, kérdezte a TV2. Igen, de már most is ott vagyunk, ahol 2015-ben voltunk. A problémát elfedi kissé a háború, de attól ez még létező helyzet, mondta Gulyás.

Beruházások lefújásánál torzókat nem hagyunk, mondta többször Gulyás a Hvg.hu szerint, de a listán rajta van a gödi adatpark, és az elég erős torzó, sok beton be van öntve. Igaz, hogy már 2018-ban át kellett volna adni, de uniós pénz is van benne. Mi lesz a sorsa?

Mindent megteszünk azért, hogy semmilyen forrásvesztés ne legyen ebben az ügyben, egyébként pedig azért, hogy amilyen beruházást tettünk, akkor az jól hasznosuljon. Néhány héten vagy hónapon belül kiderül a sorsa, felelte Gulyás.

Humanitárius és gazdasági katasztrófát is jelent az Ukrajnában zajló háború, utóbbi a brüsszeli szankciók miatt jelent veszélyt Magyarország számára, mondta a kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy ízlésesnek tartja-e ő személyesen, hogy miközben a szomszédos országban civilekre is bombákat dobnak, addig itthon a kormány bombával illusztrál egy gazdasági döntést.

Szentkirályi szerint nincs ezzel gond, adekvátnak tartja ezt az ábrázolást, és személyesen is egyetért azzal, amit a kormány ebben az ügyben kommunikál. Korábban a kormányinfó kezdetén a szankciókat bombaként ábrázoló plakátokról Szentkirályi Alexandra azt mondta, hogy a szankciók bombaként hatott, „felrobbantotta az energiaárakat, a plakátok jól leírják a valóságot sajnos”.

Az energiaügyekért felelős brüsszeli magyar diplomata, Baranyai Gábor felmentésének nem volt politikai oka, már pár hónapokkal ezelőtt szóltak neki, hogy váltást szeretnének, mondta Gulyás Gergely a Hvg.hu kérdésére. Hozzátette, nem értik, hogy mit miért tesz a nagykövet úr, korábban tisztességesen zajlott az ügymenet, a kéréseit igyekeztek teljesíteni, normális hangú tárgyalások voltak, ezért nem értik, miért teszi, amit tesz.

Nagy Mártontól kérdezte a Hvg.hu a Dunaferr ügyét, hogy van-e valami fejlemény. Gulyás Gergely felelt helyette: azt mondta, jogilag meg kell vizsgálni, hogy a szankciók érintik-e a Dunaferrt, ha igen, nem tudnak segíteni Másrészt, hogy tudnak-e segíteni, mert jelentős a cég tartozása. A kormány célja, hogy mentsék meg az ipart, magát a Dunaferrt.

Lehetne opció, hogy a Dunaferrt megvegyék? Igen, lehetne, mondta Gulyás, de attól függ, kinek fizetnének, ha olyannak, akit érint a szankció, akkor nem lehet.