Négymilliárd forintnyi ingatlanvagyonától válna meg a fideszes vezetésű Belváros

Több mint 4 milliárd forint értékben adna el ingatlanvagyonából a belvárosi önkormányzat ugyanazzal a nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel, amellyel ebben a ciklusban már rengeteg irodától és üzlethelyiségtől megszabadultak – tudta meg a Telex. Az önkormányzat képviselő-testületének kormánypárti többsége most 32, összesen több mint 5600 négyzetméternyi ingatlan eladásáról döntött. Ha ez megvalósul, akkor ezzel együtt csak ebben a ciklusban 13 milliárd forint értékben szabadulnak meg ingatlanoktól.

A rendszerváltás után az V. kerületi önkormányzat páratlan ingatlanvagyonnal rendelkezett, kivételesen értékes irodák, üzlethelyiségek és raktárak sokaságát birtokolták. Az utóbbi két évtizedben viszont a fideszes önkormányzat folyamatosan, egymás után adta el ezeket az ingatlanokat, többségüket a „belvárosi módszerrel”.

Ennek lényege, hogy az önkormányzat pályázatokat ír ki az eladható ingatlanjaira, amelyek feltételeit rendkívül szűkre szabja. A most eladásra kínált ingatlanok üresen állnak, így a minimum eladási ár a teljes becsült értékük. A kiadott helyiségekre ugyanakkor van egy szabály, amely szerint aki legalább egy éve bérlő, az idén májusig 30 százalék kedvezménnyel kaphatta meg a bérelt ingatlanokat, azóta pedig 10 százalék engedménnyel juthat hozzá a bérleményhez, amelyeknek az értékbecslésben szereplő ára sokszor jóval alulmúlja a valódi piaci árat.

Október 6-án nyújtotta be Belváros-Lipótváros önkormányzatának fideszes többsége azt a javaslatot, amelyben pályázati úton adnák el a kerület 32 ingatlanát. Az összesen 11 címen található ingatlanok összesített, meghirdetett minimum ára valamivel több mint 4 milliárd forint, ebből egyedül a Sas utca 20. alatti épület pincéje, földszintje, félemelete és első emelete 1,885 milliárdot ér.

A listán nagyon jó elhelyezkedésű címek is vannak, így többek között a Városház utca 3–5., a Semmelweis utca 9., az Alkotmány utca 16. és a Bajcsy-Zsilinszky út 48. A legtöbb eladásra kínált ingatlan üzlethelyiség, iroda vagy pincében található raktár, azaz nem lakás célú ingatlan, melyek listája itt böngészhető.

A javaslatot azóta meg is szavazta a képviselő-testület kormánypárti többsége, az ellenzék módosítóit pedig a korábbiakhoz híven leszavazták arról, hogy a pályázatot hirdessék meg nagyobb körben az interneten és a sajtóban is. Kovács Alex Gábor, az ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetője Karácsony Gergelynek levelet is írt az ügyben. Felhívta a főpolgármester figyelmét arra, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak elővásárlási joga van az ingatlanokra, potenciálisan tehát megakadályozhatná a korrupciógyanús ügyek végrehajtását.

Az, hogy egy önkormányzat értékesíti ingatlanvagyonának egy részét, önmagában nem lenne probléma. A Belváros esetében azonban újra meg újra felmerül annak veszélye, hogy a vagyon végül áron alul kerülhet majd haveri cégekhez. Ezekhez hasonlóan most is a lehető legszűkebbre szabták a pályázás lehetőségét.

• A pályázati kiírás csak 6 napig lesz fenn az önkormányzat honlapján, ezenkívül pedig csak a kerületi újságként működő, de magánkiadású Mai Belváros nevű lapban hirdetik meg. A „nyílt, nemzetközi” pályázatot tehát sem ingatlanportálokon, sem a szaksajtóban nem hirdetik meg.
• Aki esetleg értesül a pályázatról, az 6 napon keresztül, napi négy órában válthatja ki az ingatlanokra vonatkozó befektetési tájékoztatókat, vagyis az ingatlanok adatait. Ezek a befektetési tájékoztatók darabonként 300 ezer forint + áfába kerülnek.
• A pályázatot négy példányban, háromszor papíron, egyszer CD-re másolva (!) kell beadni.
• Megpályázott ingatlanonként „pályázati biztosítékot” kell fizetni, amelynek összege az ingatlan minimális vételárának 10 százaléka.
• Az ajánlatokról a kormánypárti többségű belvárosi képviselő-testület fog dönteni.
• Végül pedig a nyertes pályázóknak a szerződéskötéstől kezdve 15 napon belül kell kifizetniük a teljes vételárat.

A részvételt tehát az előző évekhez hasonlóan a lehető legnagyobb mértékben megnehezítették, az értékbecslést megint ugyanaz a cég végezte, miközben az egész pályáztatást az előző években is minden hasonló ügyet intéző Dr. Sándor Ügyvédi Iroda végzi. A pályázatok kiírása szerint pedig az eladásokról a végső döntést a képviselő-testület úgy fogja meghozni, hogy nem garantálja a legmagasabb összeget ajánló pályázó győzelmét.

Az önkormányzat szerint kell a pénz

Ahogy a korábbi hasonló eseteknél, úgy most is megkerestük a pályázat visszásságaival kapcsolatban Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármestert. Ő korábban nem válaszolt nekünk, de most cikkünk megjelenése után a belvárosi önkormányzattól kaptunk egy levelet, amely szerint:

„A kerületben az ingatlan értékesítésekkel kapcsolatos értékbecsléseket minden esetben igazságügyi szakértő végzi, aki a rá vonatkozó szabályok szerint eljárva adja meg ingatlanforgalmi szakértői véleményét. A pályázati feltételek meghatározása az önkormányzat vagyonrendeletének versenyeztetési szabályzata alapján történik.”

Arról, hogy miért van szükség most az ingatlanok eladására és mire költik a pénzt, azt írták:

„Az érintett ingatlanok többségében nagy alapterületű, régóta üresen álló, illetve bérbeadás útján sem hasznosítható ingatlanok, amelyek műszaki állapota elavult, korszerűsítésre szorul, több millió forintos nagyságrendben termelnek közös költséget, illetve állagmegóvással kapcsolatos kiadást, amely a jelen gazdasági környezetben a tulajdonos Önkormányzatnak is nagyon megterhelő.

Ingatlaneladásokból tudunk megvalósítani játszótér felújításokat, óvodák és iskolák felújításait és beruházásait, társasházak felújítását (például csak erre a célra a cikkben hivatkozott időszakban, tehát 2019 óta több mint 1,6 milliárd Ft-ot biztosítottunk a társasházi közösségek számára), zöldítési programokat, köztisztasági eszköz és takarítógép beszerzéseket, közbiztonsági intézkedéseket (mint például a kerületet majdnem egészében lefedő térfigyelőkamera-rendszer kiépítése és üzemeltetése), a rendőrség és tűzoltóség munkájának támogatását, a Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat beruházásait, eszközeinek fejlesztését. Valamint, a bevételt a kerület érdekében már megkezdett közterületi vagy közcélú fejlesztések és beruházások folytatására, illetve azok befejezésére használjuk fel. A bevételekből megvalósított fejlesztések így visszafordítódnak közterületek és ingatlanok értéknövelő fejlesztésébe, azok a kerület vagyonának gyarapodását is szolgálják.”

Kilencmilliárdnyi ingatlanvagyon már elment így

Nagyon hasonló módszerrel szabadult meg a Belvárosi Önkormányzat ebben a ciklusban, azaz 2019 óta több mint 9 milliárd forint (becsült értékű) ingatlanvagyontól. A Telex a kezdetektől fogva kiemelten foglalkozott ezekkel az ügyekkel, az utóbbi két évben többek között ezek történtek:

• 2020 novemberében, abban az évben már harmadik körrel, 2,7 milliárd forintnyi ingatlant hirdetett meg eladásra az önkormányzat;
• ezt 2021 szeptemberében egy 2,1 milliárdos porfólió követte;
• amit az év decemberben még 1,3 milliárd forintnyi ingatlannal fejeltek meg;
• idén májusban pedig 44 címet hirdettek meg bérbeadásra, egy év után pedig potenciálisan ez a csomag is az igencsak szűkre szabott feltételeket teljesítő pályázók kezében köthet ki.

Az eddig eladott ingatlanok többsége nem lakás jellegű épületrész, tehát sokszor kiemelten értékes üzlethelyiségek és irodák, valamint gyakran a hozzájuk tartozó raktárak. Mint említettük, ezeknek a megvásárlására idén májusig a korábbi bérlőknek 30 százalék kedvezmény járt, ami miatt az ezt a lehetőséget ismerő cégek papíron kibéreltek önkormányzati helyiségeket, majd egy év leteltével kedvezményes áron vásárolták meg azokat. Ezt a kedvezményt idén májusban csökkentették 30-ról 10 százalékra.

Egy teljes ház 55 millióért

A „belvárosi módszer” állatorvosi lova talán a Gerlóczy utca 3. esete lehetne. A budapesti Városháza szomszédságában található telken egy romos állapotban lévő, 19. századi ház található. Az épület használati értéke nem sok, de a telek kiváló elhelyezkedése miatt több százmillió forintot érhet.

Az egykor sajt- és papírüzletnek is helyet adó ház papíron nyolc részre van osztva, amelyeket az önkormányzat külön-külön adott bérbe cégeknek. A bérlők viszont semmilyen gazdasági tevékenységet nem végeztek a részben bedeszkázott ablakú üzlethelyiségekben, ehelyett az egyéves minimális bérleti viszony lejárta után kedvezményes áron (szinte jelképes összegért) vásárolták meg az épület részeit.

A bérlőknek itt is járt az egyébként is nyomott, becsült árból számított 30 százalékos engedmény. Így összesen 55 millió forintért szerezték meg a 340 négyzetméteres telken álló 306 négyzetméteres házat. A tulajdonrész többsége akkor a Rogán Antalhoz több szálon is kötődő Pozsgai Péterhez került, de kisebbségi tulajdonos lett Örményi Viktor, az In-Kal Security tulajdonosa is.

Az ingatlan végül a GTHREE Property nevű céghez került, amely 2021. végén megkapta a bontási engedélyt az 1868-ban épült házra. Ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy több százmilliós vagy akár milliárdos értékű ingatlan építésébe kezdjenek a belváros közepén.

A Belváros sokmilliárdos ingatlanvagyonából az utóbbi évtizedekben számos kormányközeli szereplőnek jutott, a nagyobb halak azonban szinte mind a kerület egykori polgármesteréhez, Rogán Antalhoz kötődnek. Ilyen Shabtai Michaeli grúz üzletember is, aki idén szerezte meg a Bástya utca 18. teljes épületét, amelyet korábban egy ürömi nő és Csermely Sándor Tibor, a Magyar Lábtenisz Szövetség elnöke vásárolt meg az önkormányzattól.

De jutott a belvárosi üzlethelyiségekből a gigantikus korrupciós botrányba keveredő Schadl Györgynek is, aki néhány éve egy kiváló elhelyezkedésű, Városház utca 16. alatti földszinti üzlethelyiségért négyzetméterenként 389 ezer forintot fizetett, miközben a piaci ár most már az önkormányzat értékbecslése szerint is egymillió forint felett jár.

Nem mindenkinek tetszik

A belvárosi képviselő-testület ellenzéki frakciója 2019 óta folyamatosan igyekszik megakadályozni, hogy áron alul baráti cégekhez kerüljön az önkormányzat ingatlanvagyona. Ennek megfelelően minden bérleti és értékesítési körnél benyújtottak módosítókat arról, hogy a pályázatokat nyíltabban, az interneten és a sajtóban is hirdessék meg, de ezeket a fideszes többség rendre leszavazta.

Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros-frakció vezetője júniusban fel is töltötte az Ingatlan.com-ra az akkor kiadó 44 üzlet- és irodahelyiség egy részét, nehogy azok áron alul haveroknál kössenek ki. A képviselő a Telex kérdésére most azt nyilatkozta:

„A kormány kétségbeesetten igyekszik elhitetni Brüsszellel, hogy komolyan fellép a korrupció ellen, ám közben a kormánypárt V. kerületi fiókszervezete zavartalanul folytatja az elmúlt évek erősen kifogásolható gyakorlatát. Az ilyen pályázati kiírás azt jelenti, hogy a belvárosi fideszes többség még a látszatra sem ad. Az sem zavarja őket, hogy az elővásárlási jog kérdésében a Fővárosi Önkormányzat perre ment az V. kerülettel. Innentől kezdve joggal feltételezhető, hogy a látszatpályázat győztesei között megint ismerős kormányközeli nevekkel találkozhatunk.”

Ha a most meghirdetett, 11 címen található ingatlanokat sikerül eladni, akkor 2019 óta összesen már 13 milliárd forint értékben szabadult meg az önkormányzat ingatlantulajdonától. Beleszámítva pedig, hogy az értékbecslés a legtöbb esetben „barátságosra” sikerült, ráadásul sok vevőnek még a 30 vagy 10 százalékos kedvezmény is járt, az elveszített valódi érték inkább a 20 milliárd forinthoz állhat közelebb.

Az V. kerület legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy megkapták négy olyan közterület vagyonkezelési jogát, amelyeket az állam vett el a fővárostól. A belvárosi önkormányzat ügyes-bajos dolgairól szóló cikkeink itt olvashatók, a korrupciós ügyek állatorvosi lovának tartott Gerlóczy utca 3. esete pedig ezen a linken.