Szigorít a Belváros azon a szabályozáson, amivel korábban áron alul adták el az ingatlanjaikat
2022. május 19. – 09:49
Harminc százalékról tíz százalékra csökkenti a Belvárosi Önkormányzat azt a kedvezményt, amivel az önkormányzattól több mint egy éve nem lakás célú ingatlant bérlők megvásárolhatják az általuk bérelt üzlet- és irodahelyiségeket. A korábban belvárosi módszerként is elhíresült szabályozás lényege eddig az volt, hogy a bérlők egy év után a piaci ár 70 százalékáért szerezhették meg azokat az ingatlanokat, amiket addig bérbe vettek.
A Belvárosban több mint egy évtizede életben lévő szabály megalkotása óta óriásira nyitotta a kaput a korrupció előtt, ezt pedig nem szégyellte kihasználni a fideszes önkormányzat. Amióta Rogán Antalt 2006-ban polgármesterré választották, az önkormányzat korábban kiemelkedőnek számító ingatlanvagyonának nagy részét privatizálta, a belvárosi módszer segítségével ráadásul áron alul.
Szerény becslések szerint
A módszer egyik legjobb példája az általunk is körüljárt Gerlóczy utca 3. esete. A Budapesti Városháza szomszédságában található telken egy nyolc részre osztott ingatlan áll, aminek a részeit az önkormányzat külön-külön adott bérbe cégeknek. A bérlők viszont semmilyen gazdasági teljesítményt nem végeztek az üzlethelyiségekben, ehelyett az egyéves minimális bérleti viszony lejárta után kedvezményes áron vásárolták meg az ingatlant.
A bérlőknek járó 30 százalékos engedmény ráadásul abból a „piaci árból” jön le, amit mindig egy, a kormánypárti önkormányzathoz sok szálon kötődő értékbecslő állapított meg. A Gerlóczy utcánál ez például azt jelentette, hogy a legszerényebb becslések szerint is 300 millió forint körüli értékű, 19. századi ingatlant nyolc részletben 55 millió forintért adta el az önkormányzat, nagyrészt a Rogán Antalhoz köthető Pozsgai Péternek. Ez viszont csak a jéghegy csúcsa.
Kezdenek kifogyni a pénzből
Ugyanezzel a módszerrel söpörtek ki az V. kerület tulajdonából 2020-ban is egy sor ingatlant, abban az évben csak a harmadik, novemberi körben 16 iroda- és üzlethelyiséget 2,7 milliárd forintért. Tavaly szeptemberben aztán a fideszes többségű közgyűlésnek is háromszor kellett szavaznia, mire átment a következő, 2,1 milliárdos ingatlancsomag eladásáról szóló javaslat, amit decemberben újabb 1,3 milliárdos portfólió követett.
Hogy a fideszes önkormányzat most miért módosította mégis úgy a jogszabályt, hogy nehezebb legyen áron alul ingatlanokat privatizálni, nagy kérdés. A Telex forrásai szerint a Belváros eddig az ingatlanprivatizációból finanszírozta többek között az olyan jóléti intézkedéseit is, mint a fővárosi szinten is kiemelkedő fűtéstámogatási rendszer. Az egyre fogyatkozó ingatlanállomány és az önkormányzatokat érintő megszorítások miatt viszont most kezdenek kifogyni a pénzből, ezért van szükség privatizációs kedvezmény csökkentésére.
Nem tartják elegendőnek
Az ellenzéki képviselőket tömörítő Tiéd a Belváros frakció viszont ezt a szigorítást sem tartja elegendőnek, ezért módosító indítványukban azt javasolták, a kedvezményes vételár ne egy, hanem csak öt év bérleti viszony után járjon a bérlőnek. Ezzel szerintük ki lehetne küszöbölni azt, hogy az önkormányzathoz közel álló befektetők minden valós tevékenység nélkül béreljék ki az ingatlanokat csak azért, hogy egy év után kedvezményesen tudják azokat megvásárolni.
Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros-frakció vezetője szerint viszont a kedvezményről szóló szabályozást rég módosítani kellett volna úgy, hogy azt ingatlanspekulánsok ne tudják kihasználni. A képviselő azt állítja: csak az ebben a ciklusban privatizált ingatlanoknál több mint egymilliárd forintot bukott az önkormányzat azon, hogy 10 helyett 30 százalékos kedvezménnyel adta el azokat.
A képviselőtestület a kormánypárti javaslatot a kedvezmény csökkentéséről elfogadta, az ellenzék javaslatát a kedvezmény időkorlátjának kitolásáról viszont elutasította. Megkérdeztük a szigorítást eredetileg előterjesztő Szentgyörgyvölgyi Péter polgármestert arról, hogy szerinte nem vezetett-e a kedvezmény már eddig is visszaélésekhez, és nem gondolja, hogy az egész privatizációra vonatkozó kedvezményrendszert el kellene-e törölni, amint válaszol a kérdésünkre, frissítjük a cikket.
