Az önkormányzatok nem szívesen adnak túl vízműcégeiken, de a kényszer nagy úr

A kormány augusztusban jelezte, hogy a jövőben kizárólag azok az önkormányzati víziközműcégek számíthatnak állami segítségre, amelyek jelzik integrációs szándékukat a Nemzeti Vízműveknek. Egyre több önkormányzat tart attól, hogy az emelkedő energiaárak és bérköltségek mellett csak drágábban tudják majd üzemeltetni a cégeiket. Különösen, hogy ők továbbra sem szedhetnek be több pénzt a szolgáltatásukért.

Ezért az elmúlt hetekben egyre-másra jelzik az önkormányzatok: nincs más választásuk, integrálódnak. Csakhogy e cégek jelentős része nyereséges, és sokan biztosabbnak érzik, ha a cégeik önkormányzati kézben maradnak, így akadnak, akik egyelőre inkább kivárnak, és olyanok is, amelyek biztosan nem mondanak le víziközműveikről.

Az átvétel azért merült fel a minisztérium részéről, mert idén ősszel a vízszolgáltató cégek jelentős része fizetésképtelenné válhat. A parlament már korábban elfogadta, hogy a közművagyont (csövek, szivattyúk, tározók) az állam ingyen átveszi az önkormányzatoktól. Röviden: ha egy önkormányzat szeptember végéig ellenérték nélkül átadja a magyar államnak a víziközművagyonát (bejelenti integrációs szándékát a Nemzeti Vízművek Zrt.-nek), akkor jelezheti, hogy mennyi pénzre van szüksége az életben maradáshoz, ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megvizsgálja, és október végéig a magyar állam egy ázsiós (feláras) tőkeemeléssel beleteszi az üzemeltetőbe.

Hiába a nyereség, nagy a kockázat, szabadulnak

Augusztus végén és szeptember elején több megyei jogú város bejelentette, hogy hiába működnek a vízműcégeik gazdaságosan és kiszámíthatóan, tárgyalni kezdenek az el-, illetve átadásról a Nemzeti Vízművek Zrt.-vel. Elsők közt volt Szekszárd, itt a képviselők a hatékonyabb működés garantálása érdekében, gyakorlatilag teljes egyetértésben döntöttek a csatlakozásról. Mindez azután történt, hogy a cégben tulajdonos többi Tolna megyei kistelepülés egymás után mondott le a több mint 43 milliárdot érő víziközműcégről.

Ezután Győr is bekopogtatott a Nemzeti Vízművek ajtaján: rendkívüli ülésen megegyeztek, hogy a város is átadja – egyébként nyereséges – vízművagyonát az állami cégnek. A Pannon-Víz egyes becslések szerint 33 milliárd forintot ér, ezért a testület abban állapodott meg, hogy a cég vezérigazgatóját és a polgármestert küldik tárgyalni a lehető legjobb feltételek kiharcolásáért.

Tisztában vannak a kockázattal, de kitartanak

Aztán jöttek azok az önkormányzatok is, amelyek ellenállnak, és megtartják vízművüket: Pécs például biztosan nem adja át az államnak. A városvezetés azzal érvelt, hogy fontosnak tartják az önrendelkezést, és azt, hogy a helyi közösségnek fontos ügyekben a települések maguk hozhassanak döntéseket. Pécs inkább korábban állami kézbe került javakat venne újra önkormányzati tulajdonba.

A megyei jogú városok közül Érd is hasonlóan döntött, sőt a Telex kérdésére azt is elmondták, hogy nemhogy nem adják, inkább tőkét emelnek a cégben. Az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft.-ben a városnak van a legnagyobb része, rajtuk kívül hat másik település, egy francia vállalat, és a Fővárosi Vízművek osztozik a cégen. Az érdi városvezetés azzal indokolta a döntést, hogy önkormányzati kézben biztosabbnak látják az ellátást, példaként említve, hogy

a nyári aszály idején náluk folyamatos volt az ellátás és megfelelő a víznyomás, „miközben Solymár állami tulajdonban lévő szolgáltatója az alapvető feladatokat nem tudta ellátni”.

Az állam ajánlatát pedig sokkal inkább tekintik „trükkös államosítási kísérletnek”, semmint mentőövnek.

Szintén ellenáll az ajánlatnak a rezsiköltségek miatt durva korlátozásokat bejelentő Eger is. A Heves Megyei Vízmű Zrt. legnagyobb tulajdonosa huszonöt százalékban a város. Lapuknak azt írták, hogy a víziközmű ebben az évben rentábilis, így egyelőre nem kérik az állami átvételt, de kiemelték, hogy nem tudják, mi lesz 2023-ban. A legnagyobb probléma esetükben is a rezsi: ez jelenleg éves szinten körülbelül 1,2 milliárd forint, ha ez ötszörösére-tízszeresére növekszik, akkor a hatmilliárd forintnyi éves árbevétel mellett már tarthatatlan lesz – írták.

Szeged városvezetése elsők közt tisztázta: Szeged önkormányzata nem adja át a vízművet az államnak. Erről Botka László polgármester már augusztus 18-án posztolt a Facebook-oldalán. Kiemelte: „A Szegedi Vízmű nyereséges, és jövőre is az lesz. Jobb helyen van nálunk, mint a Fidesz-kormánynál!” Jelen állás szerint a városnak és a cégben szintén tulajdonos francia Veolia Víz Zrt.-nek nyereséget hoz a vízmű: augusztusi közleményük szerint több mint 400 millió forintos eredménnyel zárják majd az idei évet, miközben a város önkormányzatának 1,6 milliárd forint éves bérleti díjat fizetnek ki a víziközművek használatért. A városban a nyári szárazság idején sem kellett korlátozásokat bevezetni, a kutakból kinyert víz majdnem kétszeresét is tudnák biztosítani.

Tárgyalnak, illetve később döntenek

Többen pedig egyelőre a tárgyalás szakaszában vannak. A Cser-Palkovics András által vezetett Székesfehérvár önkormányzata egyelőre arról döntött, hogy tárgyalnak egy esetleges államosítás lehetőségéről. Végleges döntést a szeptember 20-i határidőig kell hozniuk, de szándéknyilatkozattal már jelezték, hogy készek egyeztetni. A város cége 2021-ben még nyereséges volt, ez évben azonban várhatóan már egymilliárd mínuszt termel, jövőre vélhetően pedig még ennél is többet fog, így az ellátás biztonságának érdekében a polgármester elképzelhetőnek tartja az átadást. A fehérvári polgármester egyébként nyíltan beszél az elszállt költségekről: korábban közzétette, hogy van, ahol 23-szorosára nőhet a számla.

Miskolcon arról számoltak be, hogy hajlanak az átadásra, de garanciákat szeretnének a vízműátadással kapcsolatos tárgyalások megkezdéséhez. A miskolci képviselő-testület felhatalmazta Veres Pál polgármestert, hogy kezdje el az egyeztetéseket a kormányzattal, de szigorú garanciákat szeretnének a minőséget illetően.

Kiemelték, hogy jelenleg az átadásról szóló tárgyalás tűnik a legfelelősebb döntésnek, mivel állami segítség hiányában a cég csak jelentős veszteségek mellett üzemeltethető.

Hozzátették: végleges döntés még nem született, csak a tárgyalás megkezdésében egyeztek meg. A cél egyelőre, hogy kiderülhessenek a feltételek, illetve az, hogy a kormánynak mi a jövőbeli terve a vízműcégekkel.

Debrecenben szintén nem született még végleges döntés, ott a szeptember 15-i közgyűlésen lesz téma a víziközmű átadásának kérdése. Szombathelyen a szeptember 9-i közgyűlés dönt az esetleges integrálási szándékról, és szintén erre a napra hívtak össze rendkívüli ülést Baján, ahol a képviselő-testületnek – ahogy a város honlapján írják – „fájdalmas vagy még fájdalmasabb” döntéseket kell majd meghoznia.

A vízművek kérdése nem csak az energiaárak elszabadulása miatt lett fontos az elmúlt hetekben. A korábban nem látott méretű aszály és a mérések kezdete, vagyis 1901 óta legmelegebb magyarországi nyáron nagyobb értékké vált a víz, mint bármikor ezelőtt. Az idei kánikula legforróbb napjain több településen vízkorlátozásokat is be kellett vezetni, sőt Solymár magasan fekvő részein napokig úgy sem volt víz, hogy feltöltötték a tározót. Azzal, hogy mekkora problémát okozott nyáron a szárazság és hogyan száradt ki szinte teljesen az ország, többrészes aszálysorozatunkban foglalkoztunk.