Vinné az állam az önkormányzati vízközművagyont

2022. augusztus 15. – 15:44

frissítve

Vinné az állam az önkormányzati vízközművagyont
Az összesen 80 millió liter vizet tárolni képes Gruber József víztároló – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Amelyik önkormányzat jelzi a Nemzeti Vízművek Zrt. felé integrációs szándékát, állami mentőövre számíthat. Amelyik nem, annak továbbra is rezsidíjak mellett kellene kigazdálkodni a vízszolgáltatás emelkedő energia- és bérköltségét.

Drámai hangvételű levelet írt Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab – amúgy fideszes – polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) vezetője a polgármestertársainak – írja a 24.hu.

Mint a lap írja, a Technológiai és Ipari Minisztériumban (TIM) volt egy tárgyalás a vízszolgáltatásokról. A polgármester ez előtt – a kritikus helyzet miatt – azt várta, hogy a kormány pénzügyi támogatást ad a közműrendszereket tulajdonló és üzemeltető önkormányzati cégeknek, de végül nem ez történt.

„Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára.”

Hát, erre nem számítottam

Schmidt sosem gondolta volna, hogy egyszer ezt fogja írni, de most azt javasolta a veszteséges cégeket tulajdonló önkormányzatoknak, hogy adják át az államnak a vízközművagyonukat, különben semmilyen segítségre sem számíthatnak.

A tájékoztató levél szerint csak remélni lehet, hogy az önkormányzatok „jogi személyiségük épségben hagyása mellett”, vagy valamilyen más formában bent maradhatnak a cégekben, miután az állam tőkepótlással bevásárolta magát.

„Nagyon remélem, hogy utána ezek az eszközök továbbra is közösségi tulajdonba maradnak. Remélem, nem leszünk kiszolgáltatva a profit mindenhatóságának”

– írta Schmidt Jenő.

Ingyen átvennénk

A cikkben említett tárgyalásról mi azt hallottuk, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium részéről Rajsz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkár prezentált.

A mögöttes történet szerint az idén ősszel a vízszolgáltató cégek egy jelentős része fizetésképtelenné vált. Mindez érthető, az energiaköltség és a bárköltség a vizeseknél is nagyon megnőtt, a beszedhető díjak, a rezsicsökkentés miatt azonban nem emelkedhettek.

A parlament azt már korábban elfogadta, hogy a közművagyont (csöveket, szivattyúkat, tározókat) az önkormányzatok ingyenesen átadhatják a magyar államnak.

Integrációs szándék

Most, ha jól értjük, az az ajánlat, hogy amennyiben szeptember végéig egy önkormányzat ellenérték nélkül átadja a magyar államnak a vízközművagyonát (jelzi integrációs szándékát a Nemzeti Vízművek Zrt. felé), akkor jelezheti, hogy mennyi pénzre van szüksége az életben maradásához, ezt a MEKH (energiahivatal) megvizsgálja, és azt október végéig a magyar állam egy ázsiós (feláras) tőkeemeléssel beteszi az üzemeltetőbe.

A baj csak az, hogy az érintettek azt nem tudják, hogy az állam mennyi tulajdont kér mindezért cserébe a szolgáltatókban. Az egyeztetéseken állítólag az önkormányzati szövetség azt akarta, hogy az állam akkor vigye a csöveket, de vigye az üzemeltető cégeket is, vagyis legyen övé a szolgáltatás teljes felelőssége. Ez ellen az állam tiltakozott, de azt nem deklarálta, hogy pontosan mekkora részesedéseket szeretne. Az állam a felajánlkozóknak ellátási felelősséget vállal, de az önkormányzatokat nem engedné ki a működtetés veszteséggyártásából.

A mai felállás

Úgy tudjuk, hogy a települési vízszolgáltatás modelljében a csövek, szivattyúk jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak, a vízszolgáltató közműcégek azonban általában 60-80 települést látnak el. A TIM azt ígérte, hogy akkor segít, ha egy adott vizes cég szolgáltatási területén minden érintett önkormányzat átengedi az infrastruktúráját.

Az önkormányzatok most azt sejtik, hogy egyrészt az állam amúgy is szorítja vissza az önkormányzati feladatokat, másrészt a vízközmű fejlesztésére jelentős uniós források lehetnek a jövőben, ezért fontos az infrastruktúra birtoklása, ugyanakkor Solymár példájából okulva, a vízellátás teljes felelősségét, potenciális veszteségképzését azonban nagyon nem szeretné teljesen magára húzni a kormányzat.

Kérdések sokasága

Mint hallottuk, azért még sok kérdés van. Ha az állam a 2022-es veszteségeket kompenzálja annyira, hogy ne legyenek felszámolások, az jó, de arról nem beszél senki, hogy mi történne 2023-ban, mi lesz az újratermelődő mínuszokkal.

Schmidt Jenő levelének végén pedig egy olyan fordulat van, ami nehezen érthető másképpen, minthogy még a fideszes településvezető is csak reméli, hogy a közművagyon legalább az államnál marad, és nem landol államközeli üzletembereknél.

A polgármestereknek most szándéknyilatkozatot kell küldenie a TIM-nek, ha pedig valahol megvan a biankóígéretre az átengedési akarat, akkor utána majd vélhetően egy tanácsadónak jó megbízás lesz az, hogy felmérje, hogy milyen ázsiós tőkeemelésekre is van szükség.

Kövess minket Facebookon is!