Egy hónapra rács mögé kerül az Országos Roma Önkormányzat elnöke
2022. szeptember 2. – 14:20
Elrendelte a bíróság a hivatali vesztegetéssel gyanúsított Agócs János letartóztatását – írja a HVG.
Az Országos Roma Önkormányzat elnökét szerdán vette őrizetbe az ügyészség korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt. Az ügyészség másnap azt közölte, Agócs Jánost azzal vádolják harmincmillió forintért árulta elnöki tisztségét.
A hvg.hu kérdésére Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője elmondta,
pénteken egy hónapra elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozati bírója az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vesztegetéssel gyanúsított elnökének letartóztatását.
A döntés egyelőre nem jogerős, de az Agócs János elleni kényszerintézkedés – amire az ügyészség tett indítványt – azonnal végrehajtható, vagyis az eddig őrizetben lévő elnök letartóztatásba kerül.
A döntés indoka a bűnismétlés veszélye volt, és az, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén megkísérelheti meghiúsítani a nyomozást.
A megalapozott gyanú szerint az Országos Roma Önkormányzat elnöke 2022 nyarán azzal keresett meg több kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részükre az ORÖ elnöki tisztségét. Agócs konstrukciója szerint 18 milliót kellett volna átadni akkor, amikor lemondott, míg a maradék 12 milliót decemberig kellett volna átadni.
Az elnök vállalta, hogy a pénz ellenében lemond az ORÖ elnöki tisztségéről, helyettesítésével a pénzt átadót bízza meg, és közreműködik az illető elnökké választásában.
Bár őrizetbe vételekor nagy mennyiségű készpénzt is lefoglaltak a nyomozók, az ORÖ elnöke nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt az őrizetbe vétele és a gyanúsítás közlése ellen.
Ha bűnösnek találják korrupcióban, kettőtől nyolc évig terjedő börtönt kaphat.
Frissítés 15:15
A Fővárosi Törvényszék részletes közleményében azt írja,
„A bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon
hagyása esetén a hatóság látókörébe még nem került személyeket jogellenesen befolyásolna vagy megfélemlítene, így törekedve a bizonyítási eljárás meghiúsítására, megnehezítésére. A terhelt büntetlen előéletű, azonban az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel egy ellene már folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt vált megalapozottan gyanúsíthatóvá.
Figyelemmel a tettének véghezvitelére irányuló kitartó szándékára és haszonszerzési céljára, alappal lehet tartani attól, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés hiányában újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.
A fentiek alapján a bíróság a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célokat kizárólag a letartóztatás alkalmazásával látta biztosítottnak.”