Ingatlanfejlesztést akart a Fidesz és az ellenzék, a lakók legyőzték őket

A nagy lendületet kapó budapesti ingatlanfejlesztések sok helyen felzabálják a várost, nyomasztóbb környezetet hozva létre, mint a szocializmusban emelt szalaglakótelepek. Több kerület is túlépítetté vált, beton és térkő kerül a potenciális zöldfelületek helyére is. A város egyik ilyen állatorvosi lova a XI. kerület, ahol az új fejlesztési területek mellett még zárványként megmaradó telkekre is intenzívebb beépítés várhat. A kerület belsejében, az önkormányzattól száz méterre egy 3200 négyzetméteres zöldfelületért szálltak harcba civilek. Az Ulászló–Vincellér–Zsombolyai–Kökörcsin utcák által határolt saroktelek beépítési projektje önkormányzatokon átívelő. Még az előző ciklusban a fideszes városvezetés fogadott el egy olyan tervet, amely két hatszintes lakóház felhúzását tartalmazta. Ezt a tervet, aztán a 2019-ben nyerő ellenzéki összefogás is a magáévá tette, azzal az indoklással, hogy nehezen módosítható a projekt. (E kötöttségekre később visszatérünk.)

A helyieket váratlanul érte, hogy a zöldet eltüntető beépítés jöhet. Az egyik környékbeli lakos még tavaly azt mondta, hogy ha már azzal kampányoltak, hogy Újbuda megtelt és zöld Újbudát akarnak teremteni, akkor tartsák be az ígéreteket.

A környék tüdeje

Az említett saroktelken nem nagyon kell zöldíteni, a kerítés mögött egy némileg eldzsungelesedő, de egykor szebb napokat látott park képe rajzolódik ki, koros, nagy termetű fákkal, élénk madárvilággal. Ez az idill a terület érintetlenségével is magyarázható, a telken található épületeket, egy védőnői épületet és egy Köjál-/ÁNTSZ-labort a 2010-es évek elején kiürítették, azóta az intézményi kertet sem használta senki, legfeljebb belógó hajléktalanok. Az itt lakóknak úgy is nagy érték ez a park, hogy be sem léphetnek a területére.

„A kert a környék tüdeje, a fénytért, levegőt és szellősséget biztosítja a jellemzően földszint plusz két-három szintes házak között, és érezhetően hűvösebb, kellemesebb a klíma kánikulában” – mondta Simonyi Balázs, a Saroktelek Csoport civil aktivistája.

„Ez egy előkertvárosi városrész, az itteni utcákban villaszerű épületek sorakoznak, többségükben előkerttel, ezt a jelleget kéne erősíteni. Ezért költöztem ide, és nem a Belvárosba” – mondta egy másik lakó, aki akkor értesült a saroktelek beépítéséről, amikor az Ulászló utca nagy autóforgalma miatt fordult az önkormányzathoz. Az itt lakók sérelmezték, hogy nem vonták be őket ügyfélként, amikor elkészültek a tervek.

A helyiek attól tartottak, hogy ha megépül a két 20,3 méter magas társasház, 42 lakással és 56 parkolóhellyel, plusz kereskedelmi és szolgáltató egységekkel, akkor még nagyobb lesz a szűk utcák autóforgalma, a burkolt felületek növekedése miatt erősödik a hőszigetjelenség, az ingatlanjaik értéke csökkenni fog, élhetetlenné válik a szinte falusias hangulatú környék.

A jobb- és baloldal is beépítette volna a telket

Az újbudai önkormányzat sokáig azzal indokolta a környezetvédelmi, forgalmi, lakossági hatástanulmányokat mellőző beruházás véghezvitelét, hogy a terület egyharmad részét átadó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2015-ben azt írta elő, hogy a területen kötelező önkormányzati feladatot kell megvalósítani lakásgazdálkodás és intézményi elhelyezés céljából. Így a lakóházakhoz egy orvosi rendelőt is beterveztek. 2017-ben az Archikon építésziroda önkormányzati megrendelésre el is készítette a terveket, ami megkapta az építési engedélyt is.

A politikai emlékezet illékony, a projektet korábban ellenző baloldal sem vetette el az ötletet, és pályázatot írt ki a terület értékesítésére 2021-ben, míg a Fidesz országgyűlési képviselője, Simicskó István egy civileknek írt levelében már úgy emlékezett, hogy a Fidesz 2010 és 2019 között éppen hogy megakadályozta a terv megvalósulását.

Ahogy civilek egyre nagyobb elszántságot mutattak, plakátkampányokkal, molinókkal árasztották el a környéket, és szembesítették a képviselőket választási ígéreteikkel, valamint a projekt mellékes elemeivel, úgy ébredt rá több politikus is, hogy ők voltaképpen nem is ezt akarják. Sokak fejében csak az volt, hogy orvosi rendelő és park épül a Saroktelekre, az ormótlan épületek felett elsiklottak. Az eladás mögül aztán egyre-másra faroltak ki az önkormányzati képviselők és vezetők. A Saroktelek-csoport néhány tagja információkért talpalt, folyamatosan kereste a kapcsolatot a helyi képviselőkkel és városvezetőkkel, valamint tiltakozó aláírásokat gyűjtött, ezekből több mint ötezer jött össze. Végül az önkormányzat is arra jutott, hogy nem építi fel a hatemeletes házakat, a kerületi tévében is látványos bejelentést tettek. Abba viszont nem akartak belemenni, hogy csak és kizárólag közpark legyen a Saroktelek.

Marad a zöld, de épületek is lesznek

Kompromisszumos javaslatként azzal álltak elő, hogy a jelenlegi épületek tömegéhez hasonló és a mostani térrendezést is követő új épületeket húznának fel, amelyekbe védőnői szolgálat, bölcsőde és gyerekorvosi szakrendelő kerülne. A jelenlegi zöldterület egyik része a bölcsőde játszókertje lehetne, a másik felét pedig megnyitnák a köz számára.

Az önkormányzat ezeket szem előtt tartva, több koncepciótervet is készíttetett a területre, amelyeket aztán egy lakossági fórumon be is mutatott szerdán, magán a Saroktelken. László Imre, a kerület DK-s polgármestere egy az MNV-től pár napja érkezett levelet lobogtatott, amelyben az állt, hogy a vagyonkezelő nem tud eltekinteni a lakóházi funkcióktól.

László azt mondta, újra egyeztetnek majd az MNV-vel, de az önkormányzat akár arra is hajlandó lehet, hogy 55 milliós kötbért fizetve megvalósítsa a saját elképzeléseit. A polgármester azt is kijelentette, hogy ők nem fognak lakóházat építeni, és a park kialakításához előbb is hozzá tudnak fogni, ha esetleg megjön a büntetés, mert ahhoz rövidebb bürokratikus utat kell végigjárni.

A civil állhatatosság jó lecke volt az önkormányzatnak is

„Ha semmi nem valósul meg, de ez nem így lesz a reményeim szerint, akkor is nagyon fontos tanulsága van a dolognak. Ilyen mértékű fejlesztéseknél nemcsak érdemes, hanem kell is a környékben élőkkel egyeztetni. De ez nem az jelenti, hogy amit a szomszéd házban lakó mond, azt kell megvalósítani, mert vannak helyi és kerületi érdekek is. Ezeket kell többé-kevésbé összhangba hozni, egészséges kompromisszumot találni, ahogy ez ma is többször elhangzott. Jó tanulólecke volt számunkra. Valóban volt egy örökölt terv, és amikor az meghiúsult, mi sem akartunk még egy pofonba beleszaladni, így már a nulladik lépésnél egyeztetünk a helyiek elképzeléseiről. Mi is hoztunk egy koncepciót, terveket, hogy kiderüljön, érdemes-e ebbe az irányba tovább gondolkodni, vagy ez sem tetszik” – mondta Hintsch György, a kerület alpolgármestere.

Hintsch szerint az MNV-nél is előbb-utóbb célt érnek, mert szakmailag és politikailag is nehezen védhető érv, ha egy gyerekcentrumra nemet mondanak. Az államnak is érdeke, hogy bölcsőde és rendelő épüljön egy közpark mellett.

Az, hogy az ügy egy elfogadható cél felé tartson, a környékbeliek állhatatosságán múlott. Nagyon sok dokumentumot beszereztek, minden létező fórumról állásfoglalást, jogvédelmet kértek, még ha saját bevallásuk szerint olykor vaktában adtak is le sortüzeket hivataloknak, jogvédő szervezeteknek, jogi fórumoknak. Több helyről lepattantak, de végül érdemi információhoz is jutottak. Ezeket a Facebookon folyamatosan nyilvánosságra hozták, így érdekeltté tették a helyieket is. A konklúziójuk pedig az, hogy rengeteg munkát és kreatív ötletet kell beletenni, ha valaki eredményt akar elérni. Szerintük szerencsére minden lakónegyedben lakik jogász, biológus, építész, informatikus és grafikus.

Simonyi Balázs, a Saroktelek-csoport egyik legaktívabb tagja, azt mondta, a zöldtéma népszerű és semleges, de legfőképpen égetően időszerű és fontos dolog a jövő szempontjából, tehát sokakat meg lehet vele szólítani, pártszimpátiától függetlenül.

„Amikor egy drámai tévébeszédben visszakozott az önkormányzat, akkor betettük a lábunkat az ajtórésbe, és onnan már nem volt visszaút. Nagyon sok civil szerveződés azon bukik el, hogy a kezdeti lelkesedés, a láng alábbhagy. Mint a meggyulladt újságpapír, nagy a lángja, aztán hamar pernyévé válik. Nincs folyamatos felkérdezés, kommunikáció, és sokszor nem törekszenek a viszony normalizálására, az együttműködésre és -gondolkodásra, pusztán csak a rajtakapásra, de ez érthető, mert ilyen reflexek épültek ki évtizedek alatt a politikáról a civilekben. Nem veszik észre, hogy bizonyos dolgokban észszerű kompromisszumot kell kötni, különben két szék között a pad alá esnek. Ráadásul nem érik el a sajtót, vagy ha igen, gyengén használják. A városvezetés a nyomás miatt nyitottabbá vált. Itt ma valódi ön-kormányzás volt, a választott képviselőink (a fideszes ellenzéktől az Összefogás színeiben hatalmon levő vezető emberekig) dialógust folytattak azokkal, akik jóvoltából hivatalt viselhetnek, és kooperatívan, egymás szemébe nézve lehetett a jó cél felé menni” – mondta Simonyi.

„Ha nem lettek volna a civilek ennyire erőszakosak, és nincs tiltakozás, akkor valószínűleg az eredeti projekt valósult volna meg, és mi is azt gondoltuk volna, hogy ezzel jól járt a kerület. Épült volna ide egy nagy ház, de lett volna egy park, játszótér is, és utólag bosszankodtak volna sokan. A tiltakozás és az ügy sajtóvisszhangja után viszont nagyon makacs dolog lett volna az eredeti tervet megvalósítani, ami egyébként a kerületnek sem volt létkérdés” – mondta Hintsch.

„Itt ma nagyon sok olyan dolog elhangzott, ami biztosítéknak vehető, mert nagy nyilvánosság előtt hangzott el, nehezen lehet visszavonni vagy letagadni, kihátrálni belőle. Például abból, hogy a parkrészt korábban átadják a helyieknek, az építkezés megkezdésétől függetlenül. Az itt lévő fideszes képviselő is elvi támogatását adta, kétszereplőssé vált a játék, már az önkormányzattal egy hajóban evezünk. Nem lennék meglepve, ha később pilot projektként, példaértékű dologra hivatkoznának mind önkormányzati, mind civil oldalról, de ez nem is baj. Csak az ne legyen, hogy a végén egy torzszülött jön létre, amit senki nem akart, se az önkormányzat, se a helyiek” – mondta Simonyi.

Az önkormányzat ígérete szerint, ha eljutnak oda, nyílt tervpályázatot írnak ki a Saroktelekre, míg az itt lakók azt is el tudnák képzelni, hogy a MOME, a Kertészeti Egyetem vagy a Műegyetem hallgatói készítenének ötletterveket a területre.