Parlamenti határozattal csapna vissza a Fidesz az EP magyar vétót elítélő állásfoglalására

Az Országgyűlés határozatban utasíthatja vissza az Európai Parlament múlt heti állásfoglalását, amelyben elítélték a globális minimumadó magyar vétóját. A határozati javaslatot Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke szombaton küldte körbe a képviselőknek, és a 444 cikke szerint hétfőn már meg is szavazták a bizottságban. A javaslatról pár napon belül az Országgyűlésben is szavaznak.

Magyarország gazdasági érdekeit kell képviselnie a kormánynak

Bánki Erik határozati javaslata szerint az unió egyes szereplői – különösen az Európai Parlament – „egyre erőteljesebben támadják az egyhangú döntéshozatal rendszerét és azon tagállamokat, amelyek nem járulnak hozzá nemzeti érdekeikkel ellentétes döntések meghozatalához”. Így volt ez a Fidesz képviselője szerint az Európai Parlament július 6-án elfogadott állásfoglalásában, „amelyben azon túl, hogy felszólítja Magyarországot, hogy »haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás Tanácsban való blokkolásának«, az uniós alapszerződésekben rögzített egyhangú döntéshozatali szabályok megkerülését vetíti előre, és összekapcsolja Magyarország globális minimumadót ellenző álláspontját a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyásának kérdésével.”

A javaslat szerint az nem visszaélés, ha egy egyhangú döntést igénylő kérdésben egy tagállam nem ért egyet a többi tagállam értékelésével, és nem támogatja az intézkedést, hanem az érdekérvényesítés jogszerű módja. „Ezt a lehetőséget elvitatni egyes tagállamoktól a kettős mérce nyilvánvaló példája” – fogalmaznak.

A globális minimumadó elfogadása a javaslat szerint jelentős többletterhet róna a magyar vállalkozásokra, és a magyar álláspont szerint egész Európát versenyhátrányba sodorná.

„Az Európai Parlament – hatáskörei nyilvánvaló túllépésével – arra kényszerítené Magyarországot, hogy adja fel saját gazdasági érdekeinek képviseletét”

– állapítják meg.

Azzal, hogy az EP az Európai Bizottsággal együttműködve megkerülné a magyar vétót a globális minimumadó ügyében, a fideszes javaslat szerint az „Európai Parlament a léte és működése alapját képező Szerződések szellemével ellentétesen jár el, és a konszenzusos döntéshozatal lényegét kérdőjelezi meg”.

Azzal pedig, hogy az Európai Parlament az állásfoglalásában a „globális minimumadó kérdésével semmilyen összefüggésben nem álló döntést, a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyását is megemlíti, burkolt fenyegetéssel, de legalábbis nyilvánvaló politikai nyomásgyakorlással él, ami súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét”.

A javaslat szerint a jelenlegi háborús helyzetben „Európa gazdasági stabilitását nem az egész Európát versenyhátrányba sodró javaslatok elutasítása miatti megbélyegzés, hanem a béke mielőbbi helyreállítása mozdíthatja elő”.

Az Országgyűlés ezért határozatban visszautasítaná az Európai Parlament állásfoglalását, és felszólítaná a kormányt, hogy

„az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben Magyarország gazdasági érdekeit minden jogszerű eszközzel képviselje”.

Érdekesség, hogy a nyilatkozat csak az Európai Parlamentről szól, az Egyesült Államokat meg sem említi, miközben az amerikai kormány a hétvégén úgy döntött, felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött adóegyezményt, amiért Magyarország blokkolja a minimumadó európai elfogadását.

Határozat a globális minimumadó elutasításáról

Az Országgyűlés június végén megszavazta a gazdasági bizottság határozati javaslatát a globális minimumadó elutasításáról. A javaslatot 118 képviselő támogatta, 32-en nemmel voksoltak, 6-an pedig tartózkodtak a szavazásnál.

A gazdasági bizottság kivételes eljárásban tárgyalt előterjesztésében az szerepel, hogy az Országgyűlés az orosz–ukrán háború és a magas infláció miatt ellenzi a multinacionális csoportokra az unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelv elfogadását. A határozat szerint a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad globális szinten, így az irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását.

„A jelenlegi háborús gazdasági válság sújtotta környezetben rendkívül magas kockázatot jelent az Európai Unió és – elsősorban – Magyarország versenyképessége szempontjából, ha a szabályokat elhamarkodottan vezeti be az Európai Unió” – áll a javaslat indoklásában, amely szerint a vállalkozások számára kevés felkészülési idő maradna a jelentős adminisztrációs teherrel is járó, rendkívül komplex szabályoknak való megfelelésre.

Az Európai Bizottság (EB) 2021. december 22-én tett javaslatot a nagy multik minimumadójára. Az EB ezzel azt akarja elérni, hogy az Európai Unióban működő, gazdasági tevékenységet egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben folytató jogalanyok ne részesülhessenek adókedvezményekben, és ne rójanak pénzügyi terhet az adófizetőkre. A javaslatnak a tagállamok általi elfogadása után 2024. január 1-jén kell hatályba lépnie.

Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly októberben még úgy nyilatkozott, hogy sikerült kompromisszumra jutni a minimumadó kérdésében, és Magyarország is csatlakozik az arról szóló nemzetközi megállapodáshoz. Ehhez képest az utóbbi időben a magyar kormány határozottan állást foglalt a globális minimumadó bevezetésével szemben.