Az Európai Bizottság javaslatot tett a nagy multik minimumadójára

2021. december 22. – 17:14

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Bizottság szerdán olyan irányelvre tett javaslatot, amely minimális tényleges adókulcsot ír elő a nagy multinacionális vállalatok globális tevékenységei számára – írja az MTI.

A szerdai javaslattal a bizottság azt akarja elérni, hogy az Európai Unióban működő, gazdasági tevékenységet egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben folytató jogalanyok ne részesülhessenek adókedvezményekben, és ne rójanak pénzügyi terhet az adófizetőkre. A javaslatnak a tagállamok általi elfogadását követően 2024. január 1-jén kell hatályba lépnie.

A javaslat eleget tesz az Európai Unió azon kötelezettségvállalásának, hogy rendkívül gyorsan, az elsők között hajtja végre a globális adóreformról szóló közelmúltbeli OECD-megállapodást, amelynek célja a nemzetközi társaságiadó-keret méltányosságának, átláthatóságának és stabilitásának biztosítása – írja a Bizottság közleménye.

Az irányelvtervezet meghatározza, hogy miként fogják alkalmazni a gyakorlatban a – 137 ország által elfogadott – 15 százalékos tényleges adókulcs elvét az EU-ban, és közös szabályokat tartalmaz a tényleges adókulcs kiszámítására vonatkozóan, hogy azt az unióban megfelelően és következetesen alkalmazzák. Varga Mihály pénzügyminiszter októberben jelentette be, hogy Magyarország is csatlakozik a globális társasági minimumadóról szóló nemzetközi megállapodáshoz.

Az uniós társaságiadó-minimumról szóló jogszabály minden olyan, az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatra vonatkozik majd, amelynek összesített éves bevétele eléri a 750 millió eurót.

A javasolt szabályok minden olyan belföldi és nemzetközi nagy csoportra vonatkoznak majd, amelynek anyavállalata vagy leányvállalata valamely uniós tagállamban található. Ha az alacsony adómértékű társaság székhelye szerinti ország nem írja elő a minimális tényleges adómértéket, az anyavállalat tagállama „kiegészítő” adót alkalmazhat. A javaslat hatékony adóztatást biztosít azokban az esetekben is, amikor az anyavállalat egy EU-n kívüli olyan, alacsony adójú országban található, amely nem alkalmaz egyenértékű szabályokat.

Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben – Fotó: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben – Fotó: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP

A globális megállapodással összhangban a javaslat bizonyos kivételekről is rendelkezik. A tényleges gazdasági tevékenységet folytató csoportokra gyakorolt hatás csökkentése érdekében a vállalkozások kizárhatnak az adózásból egy, a tárgyi eszközök értéke 5 százalékának és a bérjegyzék 5 százalékának megfelelő jövedelmet. A szabályok a nyereség minimális összegeinek kizárásáról is rendelkeznek annak érdekében, hogy alacsony kockázatú helyzetekben csökkenjenek a szabályozásból eredő terhek. Ez azt jelenti, hogy ha egy joghatóság alá tartozó multinacionális csoport átlagos nyeresége és bevétele nem ér el bizonyos minimális küszöbértékeket, akkor ezt a jövedelmet nem veszik figyelembe a ráta kiszámításakor.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2019-ben kezdte el kidolgozni a globális minimumadó-szabályozás keretrendszerét. Hogy mi is az a globális minimumadó, arról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A globális minimumadó lényege, hogy a jövőben egységesen, 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok a multinacionális vállalatokra, köztük az olyan óriáscégekre, mint a Google, az Amazon, a Facebook, a Microsoft és az Apple, megnehezítve számukra az adóelkerülést, amelyet úgy értek el, hogy alacsony adózású országokban hoztak létre irodákat. Ha egy multinacionális vállalat leányvállalatának adókötelezettsége az adott országban nem éri el a minimálisan meghatározott szintet, akkor a különbözetet az anyavállalatnak a saját országában kell megfizetnie.