Orbán: Az olajembargó felérne egy magyar gazdaságra ledobott atombombával

Véget ért a péntek reggeli interjú, amit Orbán Viktor Facebook-oldalán élőben is lehetett követni. Mi pedig hamarosan összefoglaljuk a legfontosabb részleteket.

Van, akivel már sikerült megállapodnia Orbánnak, és van, akivel még nem, és van, akivel még mindig tárgyal. A legnagyobb felelősségű munka a kormány tagjának lenni szerinte, „csak a legkiválóbb embereket szokták felkérni ilyen munkára”, és mindenkinek megtisztelve kell éreznie magát, ha részt vehet a magyar kormány működésében.

Magyarország tehetségekben rendkívül gazdag ország és politikai tehetségekben sincsen hiány Orbán szerint. „Ha nagyon kellene, azt gondolom, két vagy három komplett kormányt ki lehetne állítani a magyar jobboldal szellemi felhozatalából” – fogalmazott a miniszterelnök. Nem az a kérdés, hogy van-e elég ember, hanem, hogy megtalálja-e a megfelelő embereket azokra a feladatokra, amelyek Magyarország előtt állnak a következő négy évben.

Azt reméli, hogy május 16-án esküt tud tenni miniszterelnökként a parlamentben, és utána hét-nyolc nap kell még neki, hogy a kormány tagjait be tudja mutatni az Országgyűlésnek.

„Az erdő közepében vagyok. Nem látok teljesen tisztán, se vissza, se előre” – mondta a kormányalakításról Orbán Viktor. A kormány szerkezetét a következő négy év kihívásai alapján építi. Erősíteni kell szerinte a „migránsnyomás” elleni védekezést, a pandémiát se lehet elengedni, és itt van a szomszédban a háború.

„Egy veszélyes világ köszöntött ránk. (…) Olyan kormányt kell alakítani, amely ezekkel szemben képes megvédeni Magyarországot” – fogalmazott. Azt mondta, jelentősen átalakítja a kormány szerkezetét, és sok új ember lesz. „Nagyon sok és mélyreható változás következik” – mondta.

Úgy látja, hogy az erdőből legkésőbb május végére kijut, és be tudja mutatni az új kormány tagjait.

Magyarország nem küld fegyvert, mert álláspontunk szerint azzal nem közeledünk, hanem távolodunk a békétől – mondta Orbán. „Szerintünk aki fegyvert szállít, bajt hoz a saját fejére is.”

Megjegyezte, Kárpátaljára már belőttek. „Azért mert valaki – ezek nem mi vagyunk – vagy szállított, vagy szállítani készült fegyvereket” – tette hozzá, és az oroszok azokat a közlekedési csomópontokat kilőtte. Aki Ukrajnába most fegyvert szállít, az közelebb hozza a háborút, és „Ukrajnát és az ott élő embereket célponttá teszi.”

Fontos, hogy „Kárpátalját ne rombolják le, Kárpátalján ne legyenek emberáldozatok, és lehetőleg a háború távol maradjon a hatainktól” – mondta a miniszterelnök.

„Ez egy orosz-ukrán háború. Ez nem a mi háborúnk” és ebben nem vagyunk mi közvetlenül érintettek – fogalmazott miniszterelnök. Orbán szerint nem oldalt kell választani, hanem álláspontot a magyar érdek szerint. A magyar álláspont pedig a béke.

„Mi nem egyik vagy másik háborúzó fél oldalán állunk. Mi a béke oldalán állunk” – mondta a miniszterelnök. A magyar kormány minden lépése azt a célt szolgája, hogy minél hamarabb tűzszünetet kössenek a felek, és kezdődjenek meg a béketárgyalások.

„Van szívünk. Bennünket is anya szült. Látjuk a szenvedő embereket. Magyarország valaha volt legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja” – mondta Orbán a menekültek ellátásáról. Hozzátette, a magyarok zárójelbe tették, hogyan bántak az ukránok a kárpátaljai magyarokkal, most a szenvedő embereknek kell segíteni.

Orbán arról is beszélt, a kormány nem fogja támogatni, hogy az orosz pátriárka felkerüljön a szankciós listára, mert szerinte ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságát, ami „szent és sérthetetlen”.

Az EB szankciós javaslata olyan helyzetet idézhet elő Orbán szerint, hogy nem lesz Magyarországon üzemanyag.

Magyarországnak külön véleménye van a szankciós politikáról – mondta a miniszterelnök. Orbán szerint már 2014-ben is azt az álláspontot képviselte, hogy a szankciók nagyobb bajt okoznak az európai gazdaságnak, mint Oroszországnak.

Magyarország mellett azonban még van 26 ország az Európai Unióban, amely vagy nem mondta el a véleményét vagy ezzel ellentétes véleményt mondott. „Ha az ember úgy látja, hogy mindenki szembe jön vele a sztrádán, akkor jobb, ha elgondolkozik azon, hogy vajon nem neki kellene-e irányt váltania” – fogalmazott a miniszterelnök. Franciaország, Németország és Lengyelország szerinte „meg vannak veszve” a szankciós politikáért, „láthatóan nagy izgalommal alig várják, hogy újabb lépést tegyenek”, mert ők meg vannak győződve, hogy ez segíteni fog az Oroszországgal szemben folytatott küzdelemben.

Ilyenkor a magyar szempontból legfontosabb kérdésekben kell Orbán szerint fenntartani a vétót, mert egyébként elveszítjük az összes barátunkat az unióban. A legjobb meggyőződése ellenére Orbán a szankciók első öt csomagjára hajlandó volt igent mondani, de szerinte már az első alkalommal világossá tette, hogy mi a vörös vonal. Ez az energiaembargó. Az olaj- és a gázembargó tönkretesz bennünket – fogalmazott, ez az a pont, ahl megálljt kell parancsolni szerinte.

„Vannak hangországok, akik néha megszólalnak”, de a végén a szavazásnál gyakran egyedül marad a magyar kormány. „Én nem konfrontálódni akarok az Európai Unióval, hanem együttműködni – fogalmazott Orbán. Ez csak akkor lehetséges, ha a mi érdekeinket is figyelembe veszik. Ennél a javaslatnál azonban nem tud mit csinálni, vissza kell dobni, és várja az új javaslatot.

Ha a jelenlegi formájában elfogadja a kormány az Európai Bizottság olajembargós javaslatát, vége a rezsicsökkentésnek – jelentette ki a magyar miniszterelnök. A rezsicsökkentés megvédéséért harcol most Orbán.

Van lehetőség, hogy Horvátország felől érkezzen csövön olaj, de ahhoz egy szakaszon jelentősen meg kell növelnie Horvátországnak a csőkapacitását. A százhalombattai olajfinomítót pedig kizárólag és kifejezetten az orosz olajra tervezték. „Nem úgy van, hogy egyik fajta olaj helyett hirtelen egy másikat kezdek finomítani” – fogalmazott Orbán.

Csütörtökön energetikai szakemberekkel egyeztetett a miniszterelnök, és ott világossá vált, hogy jelentős mértékben át kell alakítani a finomítókat, ha délről szeretnénk olajat importálni.

Ez több száz milliárd forintos kiadást jelentene Magyarország számára.

Erre pedig Orbán szerint magyar szempontból semmi szükségünk nincs. Utána pedig még drágább is lesz az ide érkező olaj, mint a mostani helyzetben ismert ár. Az EB javaslata azt jelentené – tette hozzá –, hogy holnap reggeltől 700 forint lenne a benzin és 800 forint a gázolaj.

A vétó teljesítéséhez korszerűsíteni kellene a teljes magyar energiarendszert. Meg kell épülnie hozzá a paksi atomerőműnek, és növelni kell a napenergiát. Többezer milliárd forintnyi beruházásról van szó, amihez öt évre lenne szükség. Amíg az EU nem adja oda a pénzt, addig hozzá sem tud fogni a kormány a munkához. Előbb szeretné látni Orbán az EB megoldási javaslatát, és utána szívesen tárgyal.

Csütörtökön írtunk arról, hogy információink szerint a kormány a legnagyobb titokban folytat tárgyalásokat az orosz energiaforrásokról való leválás ügyében. Magyarország vezetékkel érhetné el az északolasz, lengyel és litván LNG-terminálokat, de a kormány több erőmű további élettartam-hosszítását is vizsgálja – úgy tudjuk, ezeket a lehetőségeket is tartalmazzák a tárgyalás alapján jelentő anyagok.

Az EB javaslata Orbán szerint fittyet hány arra, hogy az unióban eltérő adottságú országok vannak. Akinek van tengerpartja és kikötői, az hajókkal tudja pótolni az olajat bárhonnan, Magyarországtól azonban elvették a tengerpartot, így az egy adottság Orbán szerint, hogy csak csővezetéken keresztül tud olaj érkezni ide. A cső egyik vége Oroszországban van, a másik pedig Magyarországon.

Ezért a magyar kormány nem tudja elfogadni a bizottsági javaslatot, mert Orbán szerint az „felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával”.

Azt tervezte Orbán Viktor, hogy csak a kormányalakítás után ad interjút a Kossuth rádióban, de „a nemzetközi helyzet fokozódik” és „a dolog valóban súlyos”, és „a háború (…) most az energiabizonságot is közvetlenül veszélyezteti”. Ebben az összefüggésben kell szerinte az Európai Bizottság szankciós javaslatát is értelmezni, amelyről itt írtunk bővebben.

Pár hete szerinte konszenzus volt arról a miniszterelnökök között Versaillesben, hogy „csak olyan lépést szabad tenni, amely figyelembe veszi, hogy az országoknak eltérő energiaszerkezete van” és „minden országnak szuverén joga megállapítani, hogy milyen energiaösszetételben működteti a gazdaságát”.

„Anélkül, hogy bárkivel miniszterelnöki szinten egyeztettek volna, a Bizottság előállt egy javaslattal, amely megtöri, felrúgja ezt a versaillesi konszenzust” – fogalmazott a miniszterelnök. Ursula von der Leyen a nemzeti érdekek figyelmen kívül hagyásával egy egységes javaslatot akar mindenkire ráerőltetni, és ezzel megbontotta az európai egységet.

„A türelmét kérem; amint lehetősége nyílik interjút készíteni a miniszterelnök úrral, azonnal jelezni fogom Önnek” – válaszolta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a Telexnek kedden. Az április 3-i választás óta több alkalommal is kértünk interjút Orbán Viktortól, ám eddig nem kaptunk rá lehetőséget. Pedig a választás napján még azt mondta kollégánk kérdésére Orbán a sajtótájékoztatón, hogy interjút is szívesen ad.

A miniszterelnök több mint tizenkét éve csak és kizárólag a kormányközeli sajtónak ad interjút, a Kossuth rádióban például rendszeresen megszólal péntekenként. A formátum interjú, ám váratlan, meglepő kérdést nem szokott kapni, a kérdések sokszor leginkább állítások. A kormányfő maga mondta el 2019-ben, hogy miért nem áll szóba nem baráti sajtóval: szerinte egy interjú nem bikaviadal, és máshogy is el tud jutni a választókhoz.

A miniszterelnök azzal érvelt a levélben, hogy „jelenlegi formájukban” a szankciók nemcsak Magyarország energiabiztonságát ássák alá, de „messze túlmennek” az uniós konszenzuson is. Ha a bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy elfogadják javaslatát, felelősséget kell vállalnia az uniós egység folyamatát sújtó történelmi hibájáért is Orbán szerint.

Az Európai Bizottság elnöke szerdán jelentette be az Európai Unió következő, Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt büntető intézkedéscsomagját. Ennek központi eleme az a vállalás, hogy a tagállamok az orosz nyersolajszállítást hat hónapon belül, a finomított termékek szállítását pedig az év végéig fokozatosan, „rendezett módon” megszüntetik.

Orbán szerint a tervezet „komoly fejlesztéseket követelne meg” az alternatív ellátási infrastruktúrában, és Magyarország jelenlegi olajfinomító-kapacitásának „teljes újraszervezésével” járna. A szankciók elfogadásához mind a 27 tagállam jóváhagyására szükség van. További részletek a cikkünkben.

A parlament hétfői alakuló ülésén Áder János indítványozta, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort válassza meg miniszterelnöknek. A köztársasági elnök múlt pénteken fogadta a Sándor-palotában Orbánt, ahol harmadszor is felkérte a Fidesz elnökét, hogy alakítson kormányt.

Orbán nem meglepő módon elfogadta a felkérést, és azt ígérte: a következő négy év feladatai alapján alakítja ki kormány szerkezetét és a választja ki a minisztereket. Arról beszélt: a veszélyek évtizede következik, az ukrajnai háborút, a gazdasági- és energiaválságot, valamint a járványt említette meg külön is a veszélyek között. Az új kormány feladata szerinte az lesz, hogy megvédje az országot a komoly megpróbáltatást jelentő külső hatásoktól.

A miniszterelnököt a május 16-i héten választja meg az Országgyűlés, és azon a héten állhat fel Orbán Viktor ötödik kormánya is. Neveket még nem árult el a miniszterelnök, de április 3. óta elindultak a találgatások, hogy kik kapnak helyet az új kormányban, és kik búcsúznak.