Orbán levélben közölte az Európai Bizottsággal, hogy megvétózza az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagot

2022. május 05. – 19:54

Másolás

Vágólapra másolva

Orbán Viktor levélben tájékoztatta Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt arról, hogy a magyar kormány nem támogatja az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagot. A magyar miniszterelnök a Financial Times által közölt részletek szerint azzal érvel, hogy „jelenlegi formájukban” a szankciók nemcsak Magyarország energiabiztonságát ássák alá, de „messze túlmennek” az uniós konszenzuson is.

Ha a bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy elfogadják javaslatát, felelősséget kell vállalnia az uniós egység folyamatát sújtó történelmi hibájáért.

Az Európai Bizottság elnöke szerdán jelentette be az Európai Unió következő, Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt büntető intézkedéscsomagját. Ennek központi eleme az a vállalás, hogy a tagállamok az orosz nyersolajszállítást hat hónapon belül, a finomított termékek szállítását pedig az év végéig fokozatosan, „rendezett módon” megszüntetik.

Orbán szerint a tervezet „komoly fejlesztéseket követelne meg” az alternatív ellátási infrastruktúrában, és Magyarország jelenlegi olajfinomító-kapacitásának „teljes újraszervezésével” járna – egyébként a Telex értesülései szerint a magyar kormány titokban már meg is kezdte az orosz energiaforrásokról való leválásról szóló tárgyalásait. Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója lapunknak azt mondta,

a Mol-csoport finomítóinak zavartalan működéséhez stabil minőségű és mennyiségű kőolajellátás szükséges. Ha átfogó orosz kőolajembargó lenne, akkor újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat. (…) Az alternatív kőolajok bedolgozása esetén technológiai okokból a dunai finomító 20 százalékkal, a pozsonyi 30 százalékkal kevesebb terméket tudna előállítani.

A levélben kifejtett álláspont szerint ezek az erőfeszítések időt és „piaci alapon nem finanszírozható” befektetéseket igényelnek, miközben az uniós pénzügyi alapok „csak papíron állnak rendelkezésünkre”. Ez utóbbi megjegyzéssel Orbán arra utalt, hogy a magyar kormány még mindig nem tudta felvenni az Európai Unió helyreállítási alapjában biztosított hitelkeretet – mondjuk ahogy az cikkünkből kiderül, leginkább saját hibájának köszönhetően.

A szankciók elfogadásához mind a 27 tagállam jóváhagyására szükség van; a tervezetről az EU-hoz delegált nagykövetek csütörtök este tárgyalnak, a magyar kormány hivatalos válasza ezért az itt képviselendő álláspontot előlegezte meg. Korábban Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Szijjártó Péter külügyminiszter is belengette az orosz energiaimport felszámolására irányuló szankciók vétóját. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a HírTV-n csütörtök este azonban utalt arra, hogy a kormány kész az alkura, az Európai Uniónak pedig ha fenn akarja tartani az egységet a háborúval kapcsolatban, akkor tárgyalnia kell. Gulyás állította, „mi pontosan ki tudjuk mutatni, hogy nekünk mennyivel kerül többe” az átállás a többi országnál, milyen költségekre lehet számítani, és hogy milyen költségtérítést vár Magyarország az EU-tól.

Szlovákia jelezte, hogy mentességet kér az energiaimportra kivetett büntetőintézkedések alól, Magyarország pedig azt jelezte, hogy az energiaellátásra vonatkozó szankciók számukra „vörös vonalat” jelentenek. Csütörtökön Alekszandr Nikolov bolgár energiaügyi miniszter is bejelentette, hogy hazája szintén mentességet kér majd, az erről szóló indítványt a kormány a jövő héten terjeszti elő. Az orosz Gazprom április végén leállította a Bulgáriába irányuló gázszállítást, mivel a Bulgargaz cég a megállapított határidőn belül Moszkva követelése ellenére sem fizetett rubelben.

Kövess minket Facebookon is!