Ellenzéki pártok: Nem elég a fizetésemelés, szakmai önállóságot kell adni a pedagógusoknak

Ötvenszázalékos béremelést szeretnének bevezetni az ellenzéki politikusok mind a pedagógusok mind az oktatás segítők esetében, és bérlakásprogrammal is segítenék a pedagógusok helyzetét – erről beszélt a pedagógusok sztrájkját követő egységes sajtótájékoztatóján elsőként Csányi Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik oktatáspolitikusa, aki legelőször megköszönte a tanárok kiállását. Felszólalt Dr. Erőss Gábor, a Párbeszéd józsefvárosi alpolgármestere is, aki arról adott tájékoztatást, hogy eltörlik a KLIK-et, de miközben az önkormányzatoknak, az érintetteknek visszaadják az önrendelkezési jogot, igyekeznek ügyelni arra is, hogy az esélyegyenlőségi programok működjenek. Itt példaként hozta a józsefvárosi óvodákat, ahol eszerint működnek.

2016 után idén újra sztrájkoltak a pedagógusok: a január 31-i, kétórás munkabeszüntetésben számos óvoda és iskola is részt vett, erről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be. A szakszervezetek béremelést, és a munkaterhes csökkentését kérik a kormánytól. A szakszervezetek jelezték: március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetés jöhet, ha addig sem teljesítik a feltételeiket. A kormány eddigi hozzáállását látva erre kevés esély van.

„Az elmúlt hetekben megtanulhattuk, hogyan viszonyul a kormány a munkavállalói jogokhoz” – így kezdte felszólalását Tóth Endre, a Momentum politikusa , aki hangsúlyozta: szakmai önállóságot kell adni a pedagógusoknak, nem elég a megbecsültséghez a fizetésemelés. Kell, hogy ők dönthessék el, milyen tankönyvekből szeretnének tanítani. Fel kell szabadítani a tantermi szabályozást is, választható minta tantervekre van szükség, hogy megválaszthassák a pedagógusok, hogyan szeretnének oktatni a diákjaikat.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese, oktatási szakpolitikusa az oktatásért felelős minisztérium szükségességéről beszélt, és azt mondta: amíg ez létezett, addig elképzelhetetlen volt az, hogy a tanárokat ellenségekként kezeljék. „Felszólítjuk tehát a kormányt, hogy fejezze be a tiltakozó pedagógusokkal szembeni fenyegetésekért, listázásukat” – fogalmazott Arató, hozzátéve, hogy aki nem becsüli meg a pedagógusokat, az sem a gyerekeket, sem a szülőket nem becsüli meg, majd leostobázta a kormányt, mely tönkreteszi az oktatást.

Hohn Krisztina az LMP színeiben azt hangsúlyozta: fontos, hogy csökkentsék a pedagógusok és diákok leterheltségét, hogy csökkentsék az iskolán belüli erőszakot. „Nem börtönőrök kivezénylése az, ami meg fogja ezt oldani”, szerinte növelni kell a szociális munkások és pszichológusok számát ott, ahol erre szükség van. „Tetszettek volna betartani saját megtett ígéreteiket, kevesebb lett volna a gond” – indított Hiller István MSZP-s politikus, aki azt mondta, a kormány cserbenhagyta a pedagógusokat, a szakszervezetek méltányos követeléseket fogalmaztak meg, ezért ők mind együtt és külön-külön is kiállnak mellettük.

Törvényes volt vagy sem?

Az Emmi ugyanis többször is törvénytelennek nevezte az aktuális sztrájkot, a minisztérium szerint a baloldal műve a tiltakozás, sőt, ezt terjesztette a református egyház oktatási hivatalának vezetője is. A sztrájk egyik központi kérdése volt, hogy törvényesen megtartható-e, ugyanis az Emmi szerint nem, hiába van arról első fokon jogerős bírósági döntés, a jogerőre emelkedés a fellebbezési határidő lejártáig nem történik meg.

A Civil Közoktatási Platform magyarázó anyagában azt írta a történtekről, hogy a bírósági eljárás az elégséges szolgáltatás megállapítására irányult, ebben volt vita a kormány és a szakszervezetek között. Ezért fellebbezés esetén csak azt vitathatja a kormány, hogy megvalósult-e az elégséges szolgáltatás, a sztrájk törvényességét nem. A bírósági végzés azért említi a jogszerűséget, mert a kormány ezzel is érvelt az eljárásban.