A jogállamiság is szóba került Orbánék és Macron találkozóján

2021. december 13. – 19:46

frissítve

A jogállamiság is szóba került Orbánék és Macron találkozóján
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A migrációról és az energiapolitikáról nagy egyetértésben beszélt a francia elnök és a V4. A Várkert Bazárban tartott sajtótájékoztatón Emmanuel Macron szolidaritást igért, lényegében elismerte a V4-ek migrációs politikájának jogosságát. A jogállamiság kérdésében ugyan van vita, de Macron látványosan a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta néhány héttel azelőtt, hogy Franciaország 2022. január 1-jén átveszi fél évre az EU soros elnöki tisztét. Házigazdaként Orbán Viktor elégedett lehet a találkozóval, ahol emlékeztetett, hogy ő az utcai harcosként jött a politikába. Kiderült az is, hogy Orbán szerint a választások előtt a kormány biztosan nem dönt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvételéről.

Utolsó felvonásához érkezett Emmanuel Macron sűrű budapesti napja. A francia elnök a V4-Franciaország csúcstalálkozó végén közös sajtótájékoztatót tartott a visegrádi országok kormányfőivel.

Házigazdaként először Orbán Viktor szólt: „Az urak azért jöttek el Budapestre, hogy az európai politika néhány fontos kérdéséről eszmét cseréljünk.” Orbán megköszönte, hogy Macron „felkínálta az esélyt a V4-eknek, hogy áttekintést” kapjanak a francia kormányfő terveiről, miután január 1-jétől Franciaország veszi át az EU soros elnökségét.

„Ritka, hogy ilyen nyíltan tudunk beszélni ilyen fontos kérdésekről” – mondta Orbán, aki szerint

„Alaposan és kimerítően beszéltünk a migrációról”

  • a jogállam kérdéséről,
  • a Nyugat-Balkánról,
  • az energia, azon belül a nukleáris energia kérdéséről,
  • és az energiaelszámolási rendszer (ETS) jövőjéről.

Macron: Kell az atomenergia

A francia elnök kapta meg ezután a szót. Az energetikát említette az első témák között: kijelentette, hogy fontos stratégiai cél a hatékonyabb energetikapolitika, és ebben a megújuló energia felhasználása mellett szükség van hosszú távon is az atomenergiára – amelynek felhasználásában Franciaország élen jár az EU-ban.

A rezsikérdésben is inkább a magyar kormány megnyilatkozásaihoz közelített, kijelentve, hogy meg kell óvni a lakosságot az energiaárak növekvő terheitől.

Macron szerint a francia soros elnökség alatt javítani kell a külső határvédelmet, szükség esetén lehetővé tenni az érkezők visszatoloncolását a származási országba.

Ezzel közvetve elismerte a magyar migrációs politikai gyakorlatot.

Igaz, szólt arról, is, hogy „a jogállamisági kérdés igen érzékeny kérdés”, ez létfontosságú az EU számára. De a látványos, konfrontatív nyilatkozatok helyett inkább a megegyezés lehetőségét, a „közös pontok keresését” és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.

Orbánt igazolta az idő a távozó cseh kormányfő szerint

Andrej Babiš is a határvédelem fontosságával kezdte, megjegyezve, hogy 2015-ben Orbán egyedüliként kezdte el a schengeni határ megvédését, és hat év után mások is kerítést építenek.

Örülök, hogy mások is elfogadták most már a filozófiánkat az illegális migrációval szemben – mondta a franciául is tudó Babiš, aki utoljára van jelen kormányfőként a V4-ek találkozóján, miután pártja a választásokon vereséget szenvedett. Igaz, a hét második felében az EU-csúcson még ő fogja képviselni Csehországot.

Hasonlóan nyilatkozott a határvédelemről a lengyel kormányfő is. Mateusz Morawiecki szavainak nyomatékot adott a lengyel-belarusz határon korábban kialakult migrációs helyzet. A belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko zsarolási akciója – és mögötte Oroszország – azonban nem érte el célját, hangsúlyozta a lengyel kormányfő.

„Lengyelország a NATO és az EU keleti határait védi, köszönöm a V4 és Franciaország elismerő szavait.” „Képesnek kell lennünk megvédenünk a határokat, meg kell állítanunk az embercsempészetet, meg kell akadályoznunk, hogy pajzsként használja az embereket Alekszandr Lukasenko” – mondta.

Eduard Heger szlovák kormányfő is a határvédelem fontosságát, az itt tanúsított szolidaritást hangsúlyozta.

Spekulánsok az energiapiacon

A növekvő energiaárakat illetően is láthatóan egyetértés volt a francia elnök és a V4 országainak vezetői között. Babiš spekuláns tőkealapokról szólt, amelyek felnyomták az árakat. „Nem lehet tervezni 300 százalékos kilengéssel a piacon, ezt nem engedhetjük meg, ez óriási hatással lenne az iparra” – mondta a távozó cseh kormányfő, aki örül annak, hogy Macron szintén nem akarja a háztartásokra ereszteni a növekvő energiaárakat.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

„Ne emeljük az árakat!” – mondta Babiš, megjegyezve, hogy az energiára kivetett áfát Csehországban nullára csökkentették, hogy ezzel is enyhítsék a lakosságot terhelő áremelkedést.

Itt is a lengyel miniszterelnök volt az, aki elsősorban az orosz befolyási kísérletet és veszélyt hangsúlyozta. Morawiecki szerint „a manipuláció a Gazprom felől jön”. (Lengyelországot egyébként is érzékenyen érinti a Gazprom gázvezeték-hálózatának fejlesztése, amely révén az Északi Áramlaton keresztül, Oroszország Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, közvetlenül éri el Németországot.)

Morawiecki volt az is, aki Belarusz mellett az ukrajnai helyzetre is felhívta a figyelmet. Megjegyezte, hogy „Oroszország agresszív politikája” Ukrajnával szemben nemcsak az EU keleti országaira, de az egész kontinensre is hatással lehet.

Macron szerint nem lehet opció a kilépés az EU-ból

A bő félórás késéssel indult sajtótájékoztatón a megbeszélt sorrendben tehetett fel a sajtó néhány kérdést.

A Le Monde a Pegasusról és a Magyarországnak járó, de egyelőre az EU-ból nem folyósított pénzekről kérdezett, amelyek a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítését biztosítják.

Macron itt is a szolidaritást és a párbeszéd fontosságát és az EU megerősítését célzó lépéseket hangsúlyozta. Szerinte nem lehet alternatíva, hogy a vitákban fenyegetésként felmerüljön a tagállamok kilépése az EU-ból, mert azzal az egész közösség veszítene.

„Orbán és az én politikai érzékenységem nem azonos” – mondta Macron, megemlítve, hogy a találkozó előtt az ellenzék vezetőivel is tárgyalt. „De nem avatkoztam a tagállamok saját belügyébe, sosem kampányoltam Franciaország határain kívül.” – húzta meg a határt a francia elnök. Elismerte, hogy a választásokig „a magyar kormánynak nincs szándékában”, hogy megoldódjon a vita arról, hogy a jogállamisági mechanizmus és a kifizetések összeköthetők-e.

A lényeg azonban első körben a párbeszéd – vélte Macron, aki szerint sok olyan kérdés van, amelyet nem szabad politikaivá tenni, beleértve akár a melegközösségeket érintő törvényeket is.

„Remélem, félre tudjuk tenni a félreértéseket, és meg tudjuk hallgatni egymást – én egy vállalhatatlanul optimista ember vagyok” – mondta Macron, megjegyezve, hogy ő sem hiszi, hogy 2-3 hét alatt megoldódhatnának a vitás kérdések, zárta láthatóan elsősorban békülékenységre építő nyilatkozatát.

Orbán: Utcai harcosok vagyunk

A magyar kormányfő az újságírói kérdésre azt mondta: „2015-ben mi voltunk az egyetlenek, akik azt mondtuk, hogy ha kell, akkor fizikai erővel is megvédjük a határainkat”, „egyetlen jó szót sem kaptunk, sőt a legdurvább támadást kellett elszenvednünk”, „hátba lőttek bennünket Brüsszelből” „de Magyarország tette a dolgát, tudván, hogy nem csak magát védi, hanem Európát is”.

Szerinte „az nem megy”, hogy számos országnak a tenger, Belarusz, vagy a Balkán felől érkező nyomásra nagy összeget kell mozgósítania, „hogy megvédje magát és Európát.” „Ideje szolidaritást mutatnia Európának, hogy tisztességesen elszámoljunk az európai védelem költségeiből, és a ráfordított összeg legalább felét megkapjuk.”

A Pegasus ügyét elütötte annyival, hogy a titkosszolgálatok jogállami keretek között működnek. (A Telexen itt olvashatja a Direkt36 legújabb cikkét a kémprogram kormányzati, politikai alapú használatának gyanújáról.)

„Magyarország jogállam, a titkosszolgálatok működését is jogállami keretek határozzák meg”, vetette ellen Orbán, megjegyezve, hogy ez a kommunista rezsimben másként volt, de attól épp az ő politikai pályafutásának kezdetével sikerült megszabadulni.

„Mi a szabadságharcosok és az utcai harcosok világából jöttünk a politikába.”

Orbán Brüsszelnek is üzent, visszautasítva, hogy Magyarország ne kapja meg a helyreállítási alapból neki járó összeget. Szerint ehhez politikai okokból nem jut az ország. „Módosítsuk az oktatási törvényünket? Mi köze van ennek a pénzek észszerű felhasználásához? Semmi.”

Orbán szerint azonban a költségvetésből minden programot állnak, amíg a helyreállítási alapból származó összeg nem jön meg.

„A magyar emberek nem szenvednek hátrányt a brüsszeli zsarolás miatt.”

A választásokig nem döntenek a reptér megvásárlásáról

Azt azonban a Bloomberg kérdésére megjegyezte, hogy a jelenlegi helyzetben, a költségvetési hiányra tekintettel a választásokig a magyar kormány biztosan nem dönt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvételéről, ami jelenleg ötmilliárd eurót emésztene fel.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Orbán azt mondta, hogy a reptér visszavásárlását a választások előtt semmiképpen nem célszerű nyélbe ütni tekintettel az inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. „Megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről.”

(A repülőtér megvásárlását célzó kormányzati tervekről itt olvashat bővebben.)

Macron hosszú napja

Macron először Heller Ágnes sírjához ment a Kozma utcai zsidó temetőbe, majd Áder János államfővel találkozott, utána a Karmelitában fogadta őt Orbán Viktor – a kormányfővel közös, újságírói kérdések nélküli sajtótájékoztatóról itt olvashat –, majd a francia nagykövet rezidenciáján tárgyalt Karácsony Gergely főpolgármesterrel, az ellenzék kormányfőjelöltjével, Márki-Zay Péterrel, a Momentumot vezető Donáth Annával és a DK-től az EP egyik alelnöki tisztét is betöltő – az előválasztáson Márki-Zayval szemben alulmaradt – Dobrev Klárával.

A találkozónak aktualitást ad, hogy Franciaország január 1-től fél évre átveszi az EU soros elnöki tisztét – épp erre az időszakra esik az Európai Unió Bíróságának döntése is arról, hogy alkalmazható-e az EU tagállamaival szemben a jogállamisági mechanizmus, amely révén az Európai Bizottságnak lehetősége lesz arra, hogy visszatartson EU-s forrásokat egy tagállamtól, amennyiben úgy látja, hogy nem érvényesül a jogállamiság és veszélybe kerülnek az EU alapértékei.

A bírósághoz Lengyelország és Magyarország fordult – miután a jogállamisági mechanizmus épp őket érintené: Magyarországot elsősorban a korrupció, az EU-s pénzek vitatható felhasználása, valamint az EU csalás elleni hivatala – OLAF – megállapításainak ignorálása és a legfőbb ügyészség tendenciózus hozzáállása miatt érheti el a pénzmegvonás, Lengyelországot pedig a bírói függetlenséget kétségbe vonó kormányzati kontroll miatt.

Egyelőre a Bizottság áll nyerésre

A két ország egyelőre a koronavírus miatti gazdasági károk enyhítésére létrehozott helyreállítási mechanizmusból származó pénzekhez sem jut hozzá, mert az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a két ország helyreállítási tervét.

A lengyel és a magyar kormány szerint a jogállamisági mechanizmus valójában csupán egy politikai eszköz, amely lehetőséget ad Brüsszelnek arra, hogy a kormányok migrációs politikája vagy az EU integrációjának elmélyítését ellenző hozzáállása miatt büntesse a renitens tagállamokat.

Az előzetes jelek alapján a varsói és a budapesti kormány nem áll nyerésre, mert az EUB főtanácsnokának előzetes véleménye alapján – amely jellemzően előrevetíti a bíróság döntését – a jogállamisági mechanizmus bevetése a tagországokkal szemben legitim eszköz.