A Nézőpont Intézet kielemezte, hogy a magyar kormány nagyon stabil és nagyon sikeres

„A magyar és a szerb kormányok a legstabilabbak Közép-Európában, s a magyar, szerb és a lengyel kormányteljesítmény a legjobb 2021-ben” – ezzel a címmel adta ki elemzését a Nézőpont Intézet.

Magyarországon a kormány annyira stabil, hogy a -4-től egészen +4-ig terjedő skálán egyenesen a +4-es értéket kapta, ahogyan a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló Aleksandar Vučić államfő vezette Szerbia kormánya is.

Lengyelországban azonban – annak ellenére, hogy a magyar és a szerb mellett a lengyel kormány teljesítménye volt a legjobb 2021-ben – a stabilitási érték csupán egy közepesen erős 0 értéket ért el, hasonlóan Ausztriához, ahol korrupciós, hivatali visszaéléssel kapcsolatos gyanú miatt októberben lemondott Sebastian Kurz kancellár, majd decemberben utódja, Alexander Schallenberg is távozott.

A 12, szélesebb értelemben vett közép-európai országból ötben volt kormányváltás, Lengyelországban ugyan nem, de ott belső konfliktusok is vannak a Jog és Igazságosság (PiS) vezette koalícióban.

A lengyel teljesítmény azonban így is szép, hiszen – mint arra a kormányzati elemzőintézet rámutatott – a lengyel kormány „példátlan nemzetközi nyomás alatt áll”. Hogy ez a konfliktus – amelyben a lengyel alkotmánybíróság lényegében megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét a tagországokkal szemben, így alapjaiban tette kérdésessé az EU alapjait – arról itt olvashat bővebben.

„A kormányzati stabilitást a kormányfő és kormánytagok állandóságán, a parlamenti többség stabilitásán, a kormány alkotmányos intézményekhez fűződő viszonyán, valamint a kormányok társadalmi támogatottságán keresztül értékelték. Mindez azt is jelenti, hogy az alkotmányos intézmények közötti harmónia vagy a parlamenti kormánytöbbség állandósága növeli a stabilitást, még akkor is, ha a kormány összetétele változik is.”

Az elemzésből kiderül, hogy „azok a kormányok gyorsabban, rugalmasabban és innovatívabban tudtak reagálni a koronavírus okozta gazdasági, egészségügyi és társadalmi nehézségekre, amelyek idejét és energiáját nem a belső konfliktuskezelés és a parlamenti többség szervezése kötötte le.” Ez kézenfekvően a legstabilabb magyar kormányra is vonatkozik. Igaz, Magyarország a halálozási adatokban nem áll jól, hiszen 36 ezer halálos áldozatával abszolút értékben a világon a 23, lakosságarányosan pedig a negyedik helyen áll. A két oltást tekintve is lemaradt az EU átlagától, mert az élen járva érte el a 25 és az ötven százalékos átoltottságot, mostanra azonban beragadt kétharmad körül. Igaz, a harmadik oltások arányát tekintve az EU átlaga felett van.