Szijjártó Péter először azt hitte a Pegasust gyártó izraeli NSO cégről, hogy a Nemzeti Sport Online-ról van szó

2021. december 09. – 13:11

frissítve

Szijjártó Péter először azt hitte a Pegasust gyártó izraeli NSO cégről, hogy a Nemzeti Sport Online-ról van szó
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél meghallgatásán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 9-én. Mellette Bunford Zsolt, az Információs Hivatal főigazgatója és Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára – Fotó: Soós Lajos / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Szijjártó Pétert és Pintér Sándort hallgatták meg a nemzetbiztonsági bizottság csütörtöki ülésén. A Pegasus-ügyről, Völner Pálról és a választásokról is kérdezték a két minisztert.

Megbomlott a status quo a világjárvány, annak gazdasági hatásai és a nemzetközi politikai alakulása miatt Szijjártó Péter szerint. Megindult a helyezkedés és a küzdelem az országok között, hogy kik lehetnek az új világpolitikai rendszer nyertesei és kik szorulnak hátrébb. Az ilyen időszakokban pedig megnövekszik a hírszerző szolgálatok jelentősége. Erről beszélt a külügyminiszter éves meghallgatásán a nemzetbiztonsági bizottságban.

Mivel Magyarország a nyertesek közé szeretne tartozni ebben az új világgazdasági rendszerben, elengedhetetlen, hogy „európai mércével erős, közép-európai mércével a legerősebb hírszerzéssel rendelkezzünk”.

Az ehhez szükséges intézkedéseket megtették – tette hozzá Szijjártó.

Az Információs Hivatal fontos célkitűzése az ország szuverenitásának megőrzése, ennek, illetve a gazdasági versenyképesség növelése érdekében a hivatalnak több erőforrást kell megmozgatnia.

A külügyminiszter arról beszélt a bizottság előtt, az elmúlt években az Információs Hivatalban 60 százalékkal több információ keletkezett, mint az azt megelőző időszakban. Bár gyakran kritizálják a kormányt amiatt, hogy csak kelet felé nyitnak, Szijjártó szerint a szélrózsa minden irányába egyre szorosabb együttműködéseket építenek ki a hírszerzés területén. Ennek már megvan az eredménye: az elmúlt egy évben 75 százalékkal több információ érkezett a külföldi hírszerző szolgálatoktól Magyarországra, mint azelőtt.

Szijjártó: Az NSO a Nemzeti Sport Online?

A beszámoló után több kérdést is feltettek a külügyminiszternek a bizottságban ülő képviselők, szóba került a Pegasus-ügy is.

Az Információs Hivatal nem vásárolt a Pegasus szoftverből, nem üzemeltetett és nem üzemeltet ilyen szoftvert – jelentette ki Szijjártó. Amikor a Pegasus-ügy júliusi kirobbanása után először kérdezték a kémszoftver izraeli gyártójáról, az NSO-ról, állítása szerint azt se tuda, mi az.

„Azt hittem a Nemzeti Sport Online-ról van szó. Furcsálltam is, hogy mi közünk van ehhez.”

Megkérdezte a munkatársait, hogy a sportlap előfizetésével van-e probléma, de azt a választ kapta, hogy papír alapon olvassák a Nemzeti Sportot – osztotta meg a képviselőkkel.

A külügyminiszter kijelentette, semmilyen együttműködése nincs az Információs Hivatalnak azokkal az országokkal, amelyekben használták a Pegasus szoftvert.

Szijjártó: Közép-Európában mindenki befolyást szeretne szerezni

A bizottsági ülésen szóba került a Financial Times-nak adott interjúja is. Szerinte rosszul idézték, amikor azt adták a szájába, hogy külföldről be akarnak avatkozni a jövő évi magyar választásba.

„Nem a Marson élünk, (…) pontosan tudjuk, hogy itt, Közép-Európában mindenki szeretne befolyást szerezni”

– fogalmazott Szijjártó. Szerinte már megtanultuk a leckét Közép-Európában a szélrózsa minden irányából próbálnak befolyást gyakorolni ránk. Ezeket hol elég kommunikációval kivédeni, hol egyéb eszközöket kell igénybe venni.

A külügyminiszter furcsállja, hogy bizonyos nagykövetségek „kormányellenes cikkeket” finanszíroznak, vagy pályázati úton adnak pénzt „a kormány ellen dolgozó” sajtónak. Azt is megemlítette, bizonyos nagykövetségek komplett Facebook-oldalakat tartanak fenn, hogy a magyar kormányt támadják, vagy a kormányt támadó cikkeket finanszíroznak.

Kijelentette, ő egyetlen egy nagykövetet sem bízna meg ilyennel. Sőt, megtiltotta a nagyköveteknek, hogy állomáshelyükön bármilyen politikai akcióban, tüntetésen, felvonuláson részt vegyenek, „mert nem ez a dolguk”. „Ezek nálam nem férnek bele a normális diplomáciai vagy politikai működés eszköztárába” – tette hozzá.

Pintér: Hét támadást akadályozott meg tavaly a TEK

Részletes beszámolót adott a nemzetbiztonsági szolgálatok éves munkájáról Pintér Sándor. A belügyminiszter szerint a szolgálatok hibátlanul látták el a feladatukat, szakszerűen és eredményesen végezték a munkájukat.

Sok feladata volt a kémelhárításnak tavaly, mert sokan voltak kíváncsiak, hogy miként védekezünk a járvány ellen és milyen gazdasági lépéseket teszünk.

Pintér arról is beszélt, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a kibervédelem területén is jelentős lépéseket tett, az EESZT védelmét külön is kiemelte. Azt is mondta, a Terrorelhárítási Központ 2020-ban hét terrortámadást akadályozott meg, és több nemzetközi felderítésben is részt vett.

Nem tapasztaltam, hogy alacsony lenne a társadalom bizalom a titkosszolgálatok irányába – válaszolta Pintér Sándor képviselői kérdésre. A felmérések szerint a belügyminisztériumnak magasabb bizalmi indexe van, mint az országgyűlésnek.

Pintér: Nem tudnak informatikai támadást indítani a magyar választási rendszer ellen

Az elmúlt időszakban nemzetközi szinten többször is felmerült, hogy egy-egy ország választásába az informatikai rendszerek támadásával valamilyen külső hatalmak beleszóltak-e. – mondta Pintér.

A mi választási rendszerünk ellen azért nem lehet informatikai támadást indítani a belügyminiszter szerint, mert Magyarországon papíralapú a választás, a szavazatok számlálásánál pedig a pártok delegáltjai is ott vannak.

A választás lebonyolítását egyedül az járványhelyzet kockáztathatja, de Pintér szerint ez tavasszal már nem fog gondot okozni. Megemlítette, hogy Németországban jóval magasabb fertőzöttség mellett is sikerrel le tudták bonyolítani a választást, és ha a németeknek sikerült, nekünk se fog gondot okozni.

Biztonságos és demokratikus választásokat vár Pintér. A demokrácia ünnepének nevezte a választást, ennek megfelelően azt ígérte, hogy a rendőrök fegyvertelenül fogják ellátni a szolgálatukat jövő áprilisban.

Kérdezték a belügyminisztert Kövér László titkosszolgálati vezetőknek tartott tavalyi beszédéről is, amelyben a házelnök nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket. Pintér azt mondta, a titkosszolgálat félévente jelentést adnak a nemzetbiztonsági kockázatokról, és eddig nem merült ilyen információ ellenzékről vagy bármelyik ellenzéki képviselőről.

Pintér csak zárt ülésen lett volna hajlandó válaszolni Vadai kérdéseire, a DK képviselőjét nem engedték be

Nem tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője. Mivel azonban a DK-frakciónak nincs delegáltja ebben a bizottságban, a törvény lehetőséget ad neki, hogy tanácskozási joggal részt vegyen az üléseken.

Vadai több kérdést is feltett a Pegasus-kémszoftverről a belügyminiszternek. Például arra volt kíváncsi, hogy felülvizsgálják-e azokat a megfigyeléseket, amiket a hivatali vesztegetéssel meggyanúsított Völner Pál engedélyezett a Pegasus-ügyben.

Pintér kijelentette, csak zárt ülésen hajlandó ezekre válaszolni, mivel minősített adatokról van szó. Ahhoz azonban, hogy Vadai részt tudjon venni a bizottság zárt ülésén, a testületnek meg kellett volna ezt szavaznia. Hosszas vita után a bizottság négy fideszes képviselője leszavazta ezt, a három ellenzéki képviselő – köztük a bizottság elnöke, Stummer János – pedig jelezték, hogy így nincs értelme megtartani a zárt ülést, és berekesztették a meghallgatást.

Az ellenzéki képviselők sajtótájékoztatóját itt tudja elolvasni.

Szeptemberben a megfigyeléseket engedélyező Völner Pált is kérdezték

A Pegasus-ügy júliusi kirobbanása után pár héttel kérdezték volna először Pintér Sándort a nemzetbiztonsági bizottságban. A belügyminiszter el is ment az ülésre, ám a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem volt határozatképes a bizottság, így a napirendet se tudták elfogadni.

Szeptember már a kormánypárti képviselők is megjelentek, és Pintér Sándor mellett Völner Pált is meghallgathatta a bizottság. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára úgy került képbe, hogy Varga Judit állítása szerint ő engedélyezi a titkos megfigyeléseket.

Hogy a szeptemberi ülésen mit válaszolt a két kormánytag, arra még 29 évet várnunk kell arra, az ott elhangzottakat ugyanis a minisztérium 2050 végéig titkosította.

Stummer János, a bizottság elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, „nem hangzott el a válasz arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés az elmúlt években”. Állítása szerint ugyanakkor se Pintér Sándortól, se Völner Páltól nem kaptak egyértelmű cáfolatot arra, hogy használták-e a Pegasus kémszoftvert újságírók és politikusok megfigyelésére.

Szijjártó Péter kezet fog Stummer János testületi jobbikos elnökkel a meghallgatása előtt – Fotó: Soós Lajos / MTI
Szijjártó Péter kezet fog Stummer János testületi jobbikos elnökkel a meghallgatása előtt – Fotó: Soós Lajos / MTI

A bizottság ellenzéki tagjai, Stummer János (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek, ezt azonban a kormánypárti képviselők leszavazták.

Völnert csak két hónappal később, a Karmelitánál sikerült megszólítanunk, de változatos magyarázatokkal hárította el kérdéseinket. A kormánypárti politikus szerepe azért is lehet érdekes az ügyben, mert kedden lemondott államtitkári posztjáról, miután az ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg, és Polt Péter kérte Völner mentelmi jogának felfüggesztését. A végrehajtói kar balhéjáról itt írtunk bővebben.

Kósa Lajos elszólása után az ügyészség adott magyarázatot

A kormány kommunikációja a kezdetektől fogva a tagadásra épül. Többször is közleményben igyekeztek cáfolni a vádakat. „Magyarország demokratikus jogállam, nemzetbiztonsági és bűnüldöző szolgálatai 2010. május 29. óta illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak és járnak el, ahogy teszik ezt a jövőben is” – állt abban a belügyminisztériumi közleményben is, amit Kósa Lajos novemberi elszólása után adtak ki.

A kormánypárti képviselő a honvédelmi és rendészeti bizottság november eleji ülése után egy újságírói kérdésre határozottan megerősítette, hogy a Belügyminisztérium vásárolt a Pegasus kénszoftverből. A Fidesz alelnöke szerint a vásárlásban nincs semmi kivetnivaló, az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, amihez bírói, igazságügyi miniszteri engedélyt kaptak.

Minősített adattal való visszaélés és hivatali visszaélés miatt feljelentették Kósát, az ügyészség azonban két hét alatt lezárta az eljárást, és elutasította a feljelentéseket.

„Az ügyészség hivatalos tudomással bír arról, hogy a Belügyminisztérium Pegasus néven nem vásárolt szoftvert”

- fogalmaztak az ügyészségi határozatban. A beszerzett adatok alapján tényszerűen megállapítható az ügyészség szerint, hogy Kósa kijelentése nem felel meg a valóságnak, ezért nem élhetett vissza minősített adattal.

Igaza van az ügyészségnek Stummer János szerint, de a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke továbbra is azt mondja:

„Magyarország kormánya megvásárolta ezt az eszközt”.

Állítása szerint ő látta a kémszoftver beszerzésről szóló szerződést, azt azonban nem árulta el a Jobbik országgyűlési képviselője, hogy melyik szerv neve szerepelt a szerződésben.

Mi az a Pegasus-ügy?

Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, akkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, az elkészült anyagokat a Telex is publikálja.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot több mint 50 országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően – vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére – használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele.

Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük újságírókét, kormánypárti és ellenzéki politikusokét és üzletemberekét. Némelyikük telefonjának vizsgálata során kiderült, hogy valóban feltörték a készüléküket.

A gyártó szerint a programot csak és kizárólag állami szerveknek adják el, és csak terroristák, bűnözők megfigyelésére készítették. Pár napja az izraeli védelmi minisztérium úgy döntött, hogy a botrány hatására szigorít a kiberfegyverexport szabályozásán.

Ha szeretne képbe kerülni a Pegasus-ügyről, ajánljuk ezt az összefoglaló cikkünket.

Kövess minket Facebookon is!