Komoly balhé a végrehajtóknál, Völner Pál államtitkár már lemondott, a szakma még nem lát tisztán

2021. december 07. – 15:52

Komoly balhé a végrehajtóknál, Völner Pál államtitkár már lemondott, a szakma még nem lát tisztán
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart az Igazságügyi Minisztériumban 2020. október 20-án – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Letartóztattak több végrehajtót, többek között Schadl Györgyöt, a „kar” elnökét. Az ügy meglepte az általunk elért végrehajtókat, akik most a hírzárlat miatt csak a névjegyzéküket tudják böngészni, és úgy találgatnak, hogy kik lehetnek az érintettek. Ebben a kicsi, de nagyon jövedelmező szakmában ugyanis azt tapasztaltuk, hogy szinte mindenki ismer mindenkit.

December 7-én reggel robbant a bomba, a Legfőbb Ügyészség kérte Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára mentelmi jogának felfüggesztését. Ilyen magas rangú politikust, aki ráadásul éppen az engedélyek aláírójaként kulcsszereplő a Pegasus lehallgatási ügyben, nem szokott egy ilyen kellemetlen ügy megtalálni.

Az ügyészségi közleményből az is kiderült, hogy milyen szakmai területről és milyen tettekről lehet szó. Völner Pál 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral (MBVK) kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos volt. A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl György budaörsi végrehajtótól hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott.

Schadlt állítólag akkor tartóztatták le, amikor a szintén végrehajtóként dolgozó feleségével Dubajba utazott volna. Erről november 12-én elsőként a Blikk számolt be. A politikusok közül elsőként Hadházy Ákos írt a Facebookon.

Mi történhetett?

A közlemény szerint Völner Pál megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.

A történet súlyos bűncselekmény lehet, mert vezető beosztású hivatalos személy által, előnyért, a hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette a gyanú.

A végrehajtók azt mondták, maguk is meglepődtek. Nem tudják, hogy pontosan milyen ügyben és kik kerültek letartóztatásba, még leginkább abból tudnak találgatni, hogy az MBVK oldalán elérhető aktuális névjegyzékből ki került ki mostanában, kit pótol éppen a helyettese.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 29-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 29-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Jó pénz, nagy csata

A legtöbb beszélgetőpartnerünk szerint a végrehajtói szakma busásan jövedelmez, egy belvárosi, illetve különösen az agglomerációs (Budaörs, Érd, Szentendre) térség végrehajtó irodái jellemzően 10-12 emberrel működnek, és évente 100-150 millió forint profitot hoznak az önálló bírósági végrehajtónak, vagy ha társulásról van szó, akkor a végrehajtóknak.

Talán elsőre meglepő, de valójában logikus módon ez egy olyan szakma, ahol 2020-hoz képest a megelőző két évben sokkal többet lehetett keresni, a hitelmoratórium ugyanis csökkentette, szinte megszüntette az árverések és a kilakoltatások mennyiségét.

Az ügyben biztosan érintett Schadl és Társai Végrehajtó iroda például az elmúlt három évben

  • 2018-ban 289 millió forint,
  • 2019-ben 350 millió forint, majd
  • 2020-ban 149 millió forintos

adózás előtti eredményt ért el, és a bevételeihez képest 50 százalékos nyereséghányaddal dolgozott.

A szakma azt sejti, hogy a korrupció leginkább arról szólt, hogy a végrehajtók fizettek a jó helyekért. Ez elsősorban akkor merülhetett fel az elmúlt években, ha egy terület ellátatlan maradt halál, betegség vagy meg nem szerzett képesítés miatt. A letartóztatottak és a gyanúsítottak köre alapján valaki vesztegetett, valaki közvetített, valaki pedig döntött.

Maga a folyamat

A végrehajtások amúgy már viszonylag transzparens mechanizmusok révén kerülnek a végrehajtókhoz. Az adós székhelye számít, és ott a területileg illetékes végrehajtók között automatikusan osztják ki az ügyeket. Ha például egy városban két engedélyes végrehajtó dolgozik, akkor egyet kap az egyik, egyet a másik.

A nagy buli inkább az, hogy a területen egyáltalán ki lehet a végrehajtó.

A végrehajtók díjszabását egy egységes díjszabályzat határozza meg, a „8/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról”.

Maga a végrehajtás nemrég átkerült a Bíró Marcell vezette Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) alá, vagy közismertebb nevén a Rogán Antal-féle koncessziós hivatalhoz. Az SZTFH felügyeli immár a felszámolói névjegyzéket, a dohánytermékek kiskereskedelmét, illetve a szerencsejáték-koncessziókat is.

Mit csinál egy bírósági végrehajtó?

A végrehajtó (hivatalosan önálló bírósági végrehajtó) nem tűnik a legvonzóbb szakmának:

  • adminisztratív ügyeket kell intéznie,
  • olykor embereket kell kilakoltatnia,
  • munkabéreket kell letiltania,
  • elvinnie az adósok autóját, bútorait,
  • szülői felügyeleti eljárásban el kell ráncigálnia a gyereket az egyik szülőtől.

Mindez lelkileg sem kellemes, ugyanakkor néha olyan retorziók is bekövetkeznek, hogy egy bosszúszomjas család este leüti a végrehajtót, vagy emberi fekáliával kenik be a végrehajtó, a kisvárosban természetesen mindenki által jól ismert lakhelyét. Viszont ott van a nagy pozitívum: fantasztikusan lehet keresni. A szakmáról nagyon lelkesen nyilatkozó kollégával is tudtam beszélni:

„Ha mi nem lennénk, akkor egy bírósági ítélet nem érne semmit, nem működhetnének a bankok, nem lennének szülői felügyeleti perek, hiszen ha nincs olyan, aki betartatja a döntéseket, akkor mit ér az igazságszolgáltatás?”

Mint megtudtuk, a végrehajtók a munkájuk során szorosan együttműködnek a rendőrséggel, de a rendőrséget nem ők hívják, hanem a bíróság rendeli el a rendőrség közreműködését.

„És igen, jól keresünk, de közalkalmazotti bérért senki nem lakoltatna ki senkit.”

A nagy balhé

Most azonban sok baj van a szakmában. Az egy dolog, hogy lassan két éve hitelmoratórium van, márpedig árverések és lefoglalások nélkül nagymértékben csökkent a munka és a munkaarányos bevétel.

De az említett ügyben az is zavarja a végrehajtókat, hogy letartóztatták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjét, és nem tűnik jelentéktelen ügynek, ha egy államtitkárt is elért, továbbá Völner Pál, bár az ártatlanságát hangoztatta, de le is mondott minden tisztségéről az ügy tisztázásáig.

A „talpasok”, vagyis az ügyben nem érintett végrehajtók azt mondják, hogy tényleg nem tudnak semmit, a kar nem küldött semmilyen levelet, még be sem lehet jutni most a Cházár András utcába.

„Vagyis az épületbe még igen, de a portán elakadtunk”

– mesélte egy végrehajtó, aki szerint teljes hírzárlat van az ügyben a kar részéről.

Területi harc

A szakma talán még leginkább a területi kijelölésnél gondol manipulációt. A végrehajtók ugyanis pontosan tudják, hogy vannak pocsék és vannak remek területek.

  • Ózd nem jó, mert sok az adós, lenne végrehajtás, de nem veszik meg az itteni ingatlanokat, nincs benne jutalék.
  • Kőszeg is rossz, mert itt gazdag, törvénytisztelő emberek laknak, akik megadják a tartozásukat, itt elkelne az ingatlan, de nincs elegendő ügymennyiség.
  • A legjobb a budapesti belváros és a főváros környéki agglomeráció, sok a zűrös alak, a nagy értékű ingatlan, van esetszám és az ingatlanokat gyorsan el is lehet adni.

„Ha pedig egy terület felszabadul, az már rövid távon sem maradhat ellátatlanul, sok olyan szolgáltatást biztosítunk, amire azonnal szüksége lehet az állampolgárnak. Ha például egy megfizetett adósság után egy autóról, vagy egy ingatlanról törölni kell a végrehajtást, az sürgős lehet.”

30 napig a helyettes elláthatja a feladatot, de utána a járásbíróságokkal szorosan együttműködő új végrehajtót ki kell jelölni. Aki pedig végrehajtóként átvesz egy területet, ő „beleül a sütibe”, megkapja a folyamatban levő ügyeket, számlákhoz fér hozzá.

Jó kormányzati kapcsolatok

A mintegy 200 magyar végrehajtó amúgy úgy működik, mint a közjegyzők, az is szabályozott, hogy miként kell használni a cégek nevét, de ezek amúgy kft.-k. Az Optenben ellenőrizhetők a forgalmak, a nyereségek. Az alapításhoz igazságügy-miniszteri engedély kell, van, aki egyedül csinálja, de lehet társulni is.

„Az elnökék, vagyis Gyuri és Helga, mint férj és feleség társultak, mások azért, mert jó a viszonyuk, és előnyös lehet az, hogy egymást tudják helyettesíteni, végrehajtót ugyanis csak végrehajtó helyettesíthet”

– hallottuk.

Kérdeztük, hogy Völner Pál tevékenységére mennyire láttak rá a végrehajtók, de azt hallottuk, hogy a „mezeiek” nem nagyon találkoztak a miniszteri biztossal, ő legfeljebb az elnökséggel tartotta a kapcsolatot.

A szakma azonban azt tartotta, hogy Schadlnek jó a kapcsolata a kormányzattal.

Egy külsőstől, vagyis nem végrehajtó forrásunktól azt hallottuk, hogy „az MBVK tudta, hogy meg kell adni azt, ami a császáré, és azt, ami az Istené”.

Schadl György
Schadl György

A kormánypárti tévékben például meglepő módon mentek a végrehajtók reklámjai, a műsortámogatások, „a műsorszám támogatója az MBVK” – lehetett olykor hallani, azt ugyan nem nagyon értették a tagok, hogy ez miért hasznos, de azt gondolták, hogy ez a politikának tett gesztus. Mint ahogyan az is, hogy állítólag egy, az állami cégek által gyakran megbízott 9. kerületi informatikai céget szeretett volna a kar megbízni valami jó drága informatikai fejlesztéssel.

A kar és vezetője

Schadl Györgyről viszont teljesen ellentétes információkat kaptunk, a „rendes ember volt, egy rossz szót nem tudnék rá mondani, jól képviselte az érdekeinket” jellegű mondatoktól, az „inkább üzletember volt, nézzen csak utána a dolgainak” hangulatú véleményekkel egyaránt találkoztunk. Utóbbi tanácsot megfogadtuk.

Kezdjük azzal, hogy az Origo rögtön megérezte a politikai szálat az ügyben, mert cikkében jelezte, hogy

„Schadl felesége korábban a végrehajtói kamara panaszirodáján tevékenykedett mint osztályvezető, édesanyja pedig Gyurcsány Ferenc titkárnője volt.”

Itt el lehet olvasni, most már talán közvetlenebb politikai szálat is találnak a lapnál.

A Mi Hazánk régebben már konkrétan a személyére is rászállt, amikor többrészes videósorozatban foglalkozott a végrehajtókkal, Schadl korábbi ügyeiről, így egy felmentéssel záruló kényszerítési ügyéről is kérdezett, ez itt látható.

Schadl itt arról nyilatkozott például, hogy a végrehajtók mindig maszekok, ha az állam lenne a végrehajtó, felmerülhetne a korrupció gyanúja, viszont amíg a végrehajtók profitorientáltan dolgoznak, ez nem merül fel.

Mindenesetre Schadl György végrehajtói irodája zárva, honlapján most ez olvasható:

„Az ügyfélfogadás technikai okok miatt szünetel”.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass